Munkajog Munkajog Dr. Kovács László 2008.

I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 1. Munkaviszonyok 1.1. A versenyszférában foglalkoztatottak munkaviszonya 1992: XXII. Tv. – Mtv 1.2. Az állami szféra alkalmazottai Közalkalmazottak 1992: XXXIII. Tv. - Kjt Köztisztviselők 1992: XXIII. Tv. - Ktv Egyéb állami alkalmazottak bírák igazságügyi alkalmazottak ügyészségi szolgálati jogviszonyban állók nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban állók

I. A MUNKAVÉGZÉSI VISZONYOK TIPIZÁLÁSA 2. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok 2.1. A Polgári Törvénykönyv szerinti munkavégzési viszonyok: megbízásvállalkozás A munkaviszony és a vállalkozás/megbízás (számlás) szerződések közötti különbségek A munkaviszony és a vállalkozás/megbízás (számlás) szerződések közötti különbségek 2.2. A gazdasági társaság tagjaként személyesen közreműködő Gt és Ptk szerint 2.3. Egyéni vállalkozóként

2. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK SZERKEZETE 1.RÉSZ Bevezető rendelkezések 2.RÉSZ A munkaügyi kapcsolatok 3.RÉSZ A munkaviszony 4.RÉSZ A munkaügyi vita 5.RÉSZ Vegyes és átmeneti rendelkezések

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Munka Törvénykönyvének általános rendelkezései A Munka Törvénykönyvének általános rendelkezései 1. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai. 2. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az előnyben részesítés kötelezettsége. 3. A jognyilatkozatok. 4. Az érvénytelenség. 5. A munkaviszonyból származó igény elévülése. 6. A határidők számítása. 7. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok.

A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének szabályai  Felek együttműködési kötelezettsége  A munkavállaló személyiségi jogainak védelme  Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme  Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma.

Az egyenlő bánásmód követelménye A jognyilatkozatok 1.Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003: CXXV. Tv. A jogrendszer egészére nézve általános jelleggel határozza meg a diszkrimináció tilalmát. A jogrendszer egészére nézve általános jelleggel határozza meg a diszkrimináció tilalmát. 2. A jognyilatkozatok formája 2.1. Főszabály: alaki kötöttség nélkül – akár írásban, akár szóban 2.2. Kivétel a) Munkaviszonyra vonatkozó szabály írásbeli kötelezettséget ír elő b) A munkavállaló kérésére 2.3. Az írásbeli nyilatkozat közlése a) Tértivevény b) Az értesítés elhelyezését követő 10. napon

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG AZ ÉRVÉNYTELENSÉG 4. Az érvénytelenség  Érvénytelenségnek nevezzük azt az esetet, amikor a megállapodásnak csak a látszata van meg, de a jogszabály nem biztosítja hozzá a kötelező erőt  Két változata van: a) semmiség b) megtámadhatóság  Semmis megállapodás feltétel nélküli érvénytelenséget jelent.  Megtámadható megállapodás csak feltételesen érvénytelen.  Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik.  A megállapodás két okból támadható meg: a) tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette b) ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt.

AZ ELÉVÜLÉS AZ ELÉVÜLÉS Az elévülés az igényérvényesítésre nyitva álló határidőt jelenti 1. Főszabály: A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. 2. Az elévülési idő kezdete: az esedékessé válás időpontja 3. Az elévülés nyugvása 4. Az elévülés megszakítása

I. A HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA  Ha a törvény napot említ, akkor ezen naptári napot kell érteni.  Az intézkedések és a kézbesítés napja nem számít a határidőnek.  Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap, vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

I. A MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Törvény, illetve törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabályok 2. Kollektív szerződés 3. Főszabály: Kollektív sz. a munkaviszonyra vonatkozó bármelyik kérdésről rendelkezhet, de nem lehet ellentétes a jogszabállyal 4. A kollektív szerződés eltérhet, de ennek feltételem hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapítson meg 5. A felek megállapodása semmis, ha az előzőekben meghatározott feltételekbe ütközik.

A MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE, A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TARTALMA 2. A MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE, A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TARTALMA 2. I. A munkaviszony alanyai  Munkáltató  Feltétel: a jogképesség  A munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy közlése  Munkavállaló  Feltétel: 16 életév

A MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE, A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TARTALMA A MUNKAVISZONY LÉTREJÖTTE, A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TARTALMA II. A munkaszerződés megkötése és tartalma A munkáltató és a munkavállaló között Alaki, formai követelmények írásbeliség írásbeliség Tartalmi követelmények  Meg kell határozni a munkavállaló  személyi alapbérét  munkakörét,  munkavégzés helyét.  Írásban közölni kell a munkaköri leírást  Munkavállalót írásban tájékoztatni kell.  Irányadó munkarend  Munkabér egyéb elemei stb  A határozott időre szóló szerződés szabályai  A próbaidőre vonatkozó szabályok

A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA  Munkavállaló és munkáltató közös megegyezésével.  A munkavállaló hátrányára a munkaszerződést a kollektív szerződés sem módosíthatja.  Módosítására a munkaszerződés megkötésének a szabályait kell alkalmazni.  Módosításra a törvény rendelkezései alapján kerül sor.

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 1. A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 1. I. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése eseteinek áttekintése II. A rendes felmondás és a végkielégítés III. A rendkívüli felmondás IV. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 2. A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 2. I. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése eseteinek áttekintése  A munkaviszony megszűnik: - munkavállaló halálával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a határozott időtartam lejártával - Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlással – Mtv hatálya alól Kjt hatálya alá  A munkaviszony megszüntethető: - közös megegyezéssel, - rendes felmondással, - rendkívüli felmondással, - azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 3. A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 3. II. A rendes felmondás és a végkielégítés a) Rendes felmondás  A munkáltató köteles felmondását megindokolni.  Felmondási tilalom, felmondási korlát  Felmondási idő. b) Végkielégítés  A munkáltató rendes felmondása esetén jár, feltétele, hogy a munkaviszony meghatározott ideig a munkáltatónál fennálljon  Végkielégítés mértéke

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 4. A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 4. III. A rendkívüli felmondás 1. feltételeit a törvény szigorúan meghatározza. mind a munkáltató, mind a munkavállaló akkor élhet vele, ha: - a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy - olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. 2. Határidő: - szubjektív: 15 nap - objektív: 1 év

A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 5. A MUNAKVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 5. Eljárás a munkaviszony megszűntetése esetén  Ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait.  Ki kell adni az előírt igazolásokat  Működési bizonyítvány kiadása A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei  A munkaviszony jogellenes megszüntetése: - Munkavállaló részéről az indoklás valótlansága, - a munkavállaló részéről a felmondási idő be nem tartása.  Munkáltató jogellenessége esetén: - Eredeti állapot helyreállítása, - Elmaradt munkabér, okozott kár (vagyoni, nem vagyoni) megtérítése  Munkavállaló jogellenessége esetén: - A felmondási időre eső átlagkereset megfizetése - Okozott kár megtérítése

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 1. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 1. I. A munkáltató alapvető kötelezettségei II. A munkavállaló alapvető kötelezettségei III. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól IV. A munkaviszony melletti további munkaviszony létesítése V. A tanulmányi szerződés

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 2. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 2. I. A munkáltató alapvető kötelezettségei  Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.  Munkát megszervezni (munkavállaló jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja.)  Munkavállaló számára tájékoztatást és irányítást megadni.  A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.  Munkabér kifizetése.

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 3. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 3. II. A munkavállaló alapvető kötelezettségei  Az előírt helyen, időben munkában képes állapotban megjelenni,  munkaidejét munkában tölteni,  munkáltató rendelkezésére állni a munkaidőben.  Munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni.  Munkatársaival együttműködni.  Munkáját személyesen ellátni.  Üzemi (üzleti) titok megőrzése.  Tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvétel  A munkáltató utasításának eleget tenni,  A munkáltatói utasítás végrehajtásának megtagadása

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 4. III. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól  Állampolgári kötelezettségek teljesítése esetén.  Közeli hozzátartozó halálakor.  Keresőképtelen betegség  Elháríthatatlan okok miatt  Véradás, orvosi vizsgálat  Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján.

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 5. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 5. IV. A munkaviszony melletti további munkaviszony létesítése 1. Létesítését kötelező a munkáltatónak bejelenteni. 2. A munkáltató a jogviszony létesítését, ha jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, megtilthatja

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 6. A tanulmányi szerződés A tanulmányi szerződés  A tanulmányi szerződés célja  Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót  Írásba foglalás, a támogatás formája, mértéke, a munkaviszonyban töltendő idő hossza, max. 5 év  Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló kedvezményei - a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő - vizsgánként négy munkanap, diplomamunka: 10 munkanap

A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 1. A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 1. I. A teljes munkaidő II. A pihenőidő III. A rendkívüli munkavégzés IV. A rendes és a rendkívüli szabadság

A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 2. I. A teljes munkaidő a) Teljes vagy rendes munkaidő:  A munkavállalónak rendszeresen külön utasítás nélkül is munkát kell végeznie  Mértéke: napi 8 óra, heti 40 óra  Munkarend, munkaidőkeret, napi munkaidő beosztást a munkáltató határozza meg  Munkaidőkeret legfeljebb három havi keretben határozható meg  A munkaidő-beosztás közlése: legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre közölni kell b) Rendkívüli munkavégzés  Időtartama: naptári évenként legfeljebb 200 ksz-ben 300 óra  Elrendelése: csak különösen indokolt esetben, munkaszüneti napon csak kivételesen rendelhető el

A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 3. A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ 3. II. A pihenőidő  munkaközi szünet, hat órán túli munkavégzés esetén 20 perc  napi pihenőidő, a napi munka befejezése és a másnapi munkavégzés között legalább 11 óra pihenőidő  hetenként két pihenőnap, az egyik vasárnap  munkaszüneti nap: évi 10 nap

A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ IV. A rendes és a rendkívüli szabadság  Alapszabadságból és pótszabadságból áll.  Mértékét a munkavállaló életkora határozza meg.  A pótszabadság az alapszabadság felül jár. - fiatal munkavállalónak, szülőnek 16 évesnél fiatalabb gyermeke után  szabadság kiadását a munkáltató határozza meg, a szabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni  Betegszabadság.  Szülési szabadság.

A MUNKA DÍJAZÁSA 1. A MUNKA DÍJAZÁSA 1. I. Bérformák és bérpótlékok II. A költségek megtérítése és a munkabér védelme

A MUNKA DÍJAZÁSA 2. A MUNKA DÍJAZÁSA 2. I. Bérformák és bérpótlékok a) bérformák:  teljesítménybér,  időbér,  a kettő összekapcsolásával. b) bérpótlék:  éjszakai munkavégzés,  túlmunkáért  heti pihenőnapokon,  munkaszüneti napon.

A MUNKA DÍJAZÁSA 3. II. A költségek megtérítése és a munkabér védelme  A törvény szabályozza a munkavállaló költségeinek megtérítését, valamint a munkabér védelmét.  A munkabérből csak meghatározott feltételek mellett lehet bármilyen levonást eszközölni.