A Facebook szociálpszichológiája A XXI. század fiatalja

Jellemzők Koraérettség Mozaikszerű kép a személyiség értelmi és érzelmi fejlettségében Korai éveiktől kis fogyasztók már A kommunikációjuk “félnőttes” A családi rendszerben sokszor kilógnak a megszokott keretekből Figyelmet és hitelességet igényelnek

Néhány következmény Hozzászoknak az érzelmi inkontinenciához Az internet addiktív a gyorsaság szempontjából Nincs példa előttük az erőfeszítések értékére A kitartáshoz szükséges türelem és céltudatosság átformálódott Akik sokat teljesítenek, gyakran depresszív kifáradást éreznek Multitasking működés – figyelem - érzelmek

Közösségi portál és normaképzés A 13 év alatti magyar gyermekek egynegyede már facebookozik A 8-13 évesek 81%-a használja a közösségi médiát 75%-uk átlagosan 60 textet küld naponta Amerikai kutatók azt mondják, ez már nem nárcizmus, mert számukra a Facebook az új individualista társadalom egyetemleges és kulturális normájává vált.

Mit ad a közösségi média? Facebook használatot főként két alapvető társadalmi szükséglet motiválja: 1. a valahova tartozás szükséglete: a másokkal való társulás vágya és a társadalmi elfogadottság igénye 2. az önmegjelenítés szükséglete: jó benyomás keltésére való folyamatos törekvés A kétmotivációs tényező létezhet egyszerre, de külön külön, önmagában is lehet az FB használat indítéka. (Ashwini Nadkarn, Stefan G. Hofmann, 2011)

Az új kiskamaszkor David le Breton: az életkor többé már nem fokmérője az érettségnek, a gyerekek korán kis fogyasztók már, Egy olyan világban, ahol csak az eredményekre figyelnek Trendkövetők, a lemaradás félelme igazgatja ízlésüket és választásaikat, és szinte válogatás nélkül kapják az ingereket

Az online tér következménye Az online tér egy projektív felület Kognitív képességek előreszaladhatnak Az érzelmi apparátus normális sebességen fejlődik Ingerelárasztásos állapot Érzelmileg túlstimulált helyzetek Aminek következtében koraérettség jelentkezik: olykor megdöbbentő tudatosságot árulnak el

A netspeak Eltűnik a lassúság és a precizitás, A gyorsaság addiktív és futószalag effektust okoz Multitasking - szerzett figyelemhiányos állapot Az online kommunikáció, netspeak - a stílus és a szintaxis rovására megy, nincs nyelvhelyesség, a kommunikáció át nem gondolt, gyors, a "pillanat megosztása"

Az új szokások Az érzelmekre szolgáló szavak lassan kikopnak megváltoztatva bizonyos kognitív folyamatokat Az érzelmi közlések gyakran tartalom nélküliek Hiányzik a metakommunikáció, A tanárok már látják, hogy a diákok nem tesznek erőfeszítéseket az írásképesség fejlesztése irányába Ma már 6 mp-es videókat tesznek fel!!

Hannah Arendt szerint: ha egy társadalom eltünteti a különbséget a magánjellegű és a nyilvános között, mert megjelenik egy közeg, melyben a magánjellegű is nyilvánossá válik, annál inkább megszűnik az a tér, ami az "árnyékot" biztosítaná egy háborítatlan kiskamasz/kamaszkorhoz

Mit látnak a gyerekek/Fiatalok? Nárcisztikus világot önmaguk körül, Ahol oldódnak az intimitáshatárok, Eltűnnek a valódi státuszkülönbségek Grandiozitás, regresszió, Infantilis munkamódok, Impulzivitás Mimetikus vágyak közege Ez a selfiek világa

A legfőbb érzelmi szükséglet Jean Twenge pszichológus szerint: az ÖNBECSÜLÉS Az önbecsülés szorosan összefonódik a valahová tartozás szükségletével. A közösség általi elfogadhatóság mutatója. Az önbecsülés csökkenése a közösségből való lehetséges kizárásra utaló jelzés és arra motiválja az egyént, hogy lépéseket tegyen az elutasítás elkerülésére és a társadalmi hierarchiában való pozíciója javítására.

Társadalmi nárcizmus Twenge ezt négy tényezővel magyarázza: a nevelési módszerek változásával, a "hírességek" - közkeletű kifejezéssel élve - a celebek kultuszával, az internettel és a könnyen szerzett érdemekkel. "Mindezek együtt vezetnek el egy felnagyított önészleléshez, amiben a teljesítmény látszata sokkal fontosabb, mint a valós teljesítmény".

Miért alakul így? A közösségi média felületei többszörözik a nárcisztikus igényeket A You Tube olyan “láttatást” biztosít, amely felerősíti a “Te is lehetsz sztár 15 percre” (Andy Warhol) vágyakat A kamaszok a transzparencia és az intimitáshatárok eltolódását már nem is érzékelik, számukra ez a normális

Nárcisztikus késztetések Az intelligens gondolkozás, A racionalitás, az önző késztetések korlátozása, az agresszió visszafogása Az önfeláldozó társas viselkedés mind a selfnek azt a képességét mutatja, hogy: Lemondjon az azonnali kielégülésről – írja Leary. Elméletileg a kisgyerekkorban kellene fejlődnie

Ma azonban Az állandó megosztással (oversharing, selfiek) valójában mindenki állandóan irritáltan azt vizsgálja: Eléggé fontos-e a másiknak, és valójában folyamatos érzelmi kielégülést keres Ez a késztetés, a saját szorongások csökkentését szolgáló motiváció, ami nem a csoportról, hanem az egyénről szól, és a sürgető azonnali kielégítésről

A legriasztóbb A szeparációtól való félelem A csend és az “önmagunkban levés” már nem népszerű A folyamatos nárcisztikus én megjelenítés addiktívan erősíti a láttatás és megosztás utáni vágyat Értékítéleteikben és döntéseikben a gyorsaság elsőrendű

A vizuális örömök világa A kommunikáció a vizuális szcénán keresztül történik – én megjelenítések, a pillanat varázsa A legnépszerűbb jelenleg a Snapchat, ami biztosítja a tartalom törlődését, hacsak: Valaki nem csinál screenshot-ot, vagy egy másik okostelefonnal fotót Az online és az offline tér komoly eltérést mutat az örömszerzésben: gamification

Intimitás és önbecsülés A digitális önmegjelenítés módosíthatja az önbecsülést. Már pár perc elég ahhoz, hogy módosuljon az önkontroll. A FB lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok vizualizálását, megerősíti és fokozza a felhasználók önbecsülését. FB-on szereplő Én-ek olyan társadalmilag kívánatos identitások, amelyeket a vizsgált személyek a számítógépen kívüli világban is szeretnének megtestesíteni, de valamilyen okból erre még nem képesek. Az intimitáshatárok oldódhatnak az ideális Én-nél

Az online tér kognitív hatása Keresőmotorok – asszociatív gondolkodás a lineáris helyett Lájkok – az értelmi eszközök alkalmazása helyett döntően impulzivitás Fotók, selfik – vizuális szcéna ereje A pillanatot megosztani- elmélyülés hiánya Csoporthoz tartozás – az elutasítástól való szorongás miatt sokkal szorongáskeltőb

Köszönöm a figyelmet!