Mire lehet/ne jó az iskola

Az előadások a következő témára: "Mire lehet/ne jó az iskola"— Előadás másolata:

1 Mire lehet/ne jó az iskola
Lénárd Sándor ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Összebeszélünk - I. Ifjúságügyi Kongresszus 2014. október 31.

2 Mire lehet/ne jó az iskola
Kihívások Az iskola új funkciói Pedagógusok lehetősége/felelőssége Ötletek

3 1. Kihívások információrobbanás – gyorsaság, hozzáférés
bizonytalanság – kezelésének képessége gyermekkor – sokszínűsége, eltérések tananyag – az iskola műveltségközvetítő szerepe megkérdőjeleződött motivációs válság - a diákok többségének a hazai iskolarendszer nem jelent valódi csatornát a társadalmi felemelkedésre

4 2. Az iskola új funkciója Érték pluralitás Elmagányosodás
Tanulás értelmezés A nevelés A nevelésről, mint fogalomról mindenkinek van véleménye, mindenki tudni véli, hogy mi az a nevelés. Hétköznapi szinten meg is tudjuk fogalmazni – többnyire cselekvésekhez kötötten –, de az elmélet szintjén már nincs egységes álláspont, egyetértés csak nagyon általános megfogalmazás szintjén jelenik meg. Amiben mindmáig csaknem teljes az összhang, hogy az emberek valamilyen formában és módon, a tudatosság valamilyen fokán, mindig és mindenütt nevelésben részesítették a felnövekvő generációt. Ezek a nevelési teóriák mindig valamilyen társadalmi kontextusban értelmezhetőek, valamilyen aktuális tudományos paradigma alatt formálódtak. Különféle elgondolások és magyarázatok születtek, melyek szinte kivétel nélkül köthetők a következő értelmezésekhez: „A nevelés az a tevékenység, amellyel valakik (alapesetben: a felnőttek) úgy kívánnak hatni másokra (alapesetben a felnövekvőkre), hogy azok optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit a nevelőik kívánatosnak tartanak, és maradandóan változzanak meg mindabban, amik a nevelőik szerint nem kívánatos”. (Zrinszky, 2002, 14.o.) „A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés.” (Bábosik, o.) Az érték Bábosik István fogása szerint (Bábosik, 1999.) az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Részben hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Másrészt elősegíti az egyén fejlődését is, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt. Amennyiben az értéket a fentiek szerint értelmezzük, világossá válik az a tény, hogy az emberi társdalom életében nem a nevelés az egyetlen értékteremtő tevékenységforma, hanem ilyen tevékenységek sokasága található. Jól illusztrálja ezt többek között az egészségügyi tevékenység, amely speciális egészségügyi értékeket termel. Ezek az értékek mindenekelőtt egy egészségügyi intézményrendszer, egészségügyi eszközrendszer és eljárásrendszer formájában tárgyiasulnak. Nem nehéz belátni, hogy az egészségügyi tevékenység keretében létrehozott, felsorolt produktumok megfelelnek az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak, tehát értéknek tekinthetőek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egészségügyi intézményrendszer, eszköz- és eljárásrendszer hozzájárul a népesség fizikai fejlődéséhez, életben maradási esélyeinek fokozásához, munkaképességének megőrzéséhez, de ugyanilyen fejlesztő funkciókat lát el az egyén életében is. A konstruktív életvezetés Konstruktív életvezetésen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Ebből következően tehát az ilyen életvezetés megfelel az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak, amennyiben egyrészt közösségfejlesztő jellegű, de az egyén fejlődését is elősegíti, vagyis önfejlesztő és nem önromboló jellegű. Az minden szakmai hivalkodás nélkül kijelenthető, hogy a pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték. E nélkül ugyanis az egyén más értékek termelésében sem vehetne részt, sőt a fejlődést zavaró szerepet játszana az emberi közösségek életében, amint az a destruktív életvitelű egyének esetében jól látható. Nyilvánvaló, hogy a destruktív életvezetés stratégia az egyén számára, tragédia a család számára, de tragédia a társadalom, vagyis mindannyiunk számára is. Kezelése, felderítése rendkívül költséges, az általa okozott károk igen jelentősek. Ezért szinte nem lehet elég nagyra értékelni azt a nevelői tevékenységet, amely megelőzi a destruktív életvezetés kialakulását, illetve amely megalapozza az egyén szilárd konstruktív életvezetését.

5 Értékek Hagyományos Modern szeresd felebarátod! korlátozd vágyaid!
Hankiss Elemér: A proletár reneszánsz Hagyományos szeresd felebarátod! korlátozd vágyaid! légy becsületes! dolgozz! élj takarékosan! engedelmeskedj! fogadd el a helyed! Modern szeresd önmagad! éld ki szabadon vágyaid! légy sikeres! élvezd az életet! fogyassz! légy független, autonóm! törj ki! hódítsd meg a világot!

6 Egyszemélyes csoport Útban az egyszemélyes csoportok felé:
Csányi Vilmos: Egyszemélyes csoportok és a globalizáció Útban az egyszemélyes csoportok felé: - populáció növekedése, megszűnő csoportizoláció - megindul a csoportok keveredése, - keveredő ideák, alternatív válaszok, - új lehetőségek és a „kulturális döntések” kényszere, - a csoport elveszett? - melyik szabály, norma az igazi? - csoportszoba, beszélgetés közösség?

7 Új tudás a tanulásról Tanuláskutatás és kognitív idegtudomány
A meglévő tudás és az érzelmek rendkívül nagy szerepe A tanulás egyéni jellege („mindenki másképp csinálja”) A tanulás kollektív jellege („együtt könnyebb”)

8 3. A pedagógus lehetőségei
A tanulói teljesítmények alakulására a legnagyobb hatást a tanári munka minősége gyakorolja. Komplex emberi erőforrás menedzsment az oktatásban (országos és intézményi szinten) William Sanders - Tennessee tanárkutatás, 1996 8

9 A pedagógusok elégedettsége és munkájuk érzékelt sikeressége
Forrás: OECD 2009-es pedagógusok között végzett TALIS vizsgálatának eredményeiből

10 4. Ötletek Átgondolandó lépések: OECD forgatókönyvek
dereguláció – helyi döntések emberléptékűség – átlátható csoportlétszám, közösség építés gazdag tevékenység repertoár – önmagunk bemutatása egyéni tanulási utak támogatása (3 alapszükséglet) OECD forgatókönyvek

11 Köszönöm a figyelmet!