Ha javítani szeretnénk az eredményeken Mit tehetünk (és mit ne tegyünk) az OKM eredményeinek javítása érdekében?

Amikor KELL 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. § A … kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyel-mét, hogy az iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések eredményei alapján az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. kép.szintet 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. kép.szintet 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. kép.szintet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. KÉSŐ! Inkább előzzük meg a bajt!

CÉL - Feladat AZ OKM nem CÉL, hanem eszköz! (Tükör) CÉL: Az iskola a mindennapi életben használható tudást nyújtson! Feladat: Szemléletváltás, hangsúlyváltás Folyamatosság, rendszeresség Az adatok részletes elemzése, rendszerezése Problémalista Okok (belső!!!) Megoldási lehetőségek (Amit MI tehetünk!) Kimutatható pedagógiai hozzáadott érték

Kinek a feladata? Hogyan? A szövegértés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséért MINDEN PEDAGÓUS felelős! Minden órán! Tervezzünk tudatosan: KI, MIT, MIKOR, HOGYAN? Ugyanúgy nem megy!  Tanári professzionizmus (módszertár) Egyedül nem megy!  Szinergia (1 + 1 > 2) Tantestület, gyerekek, szülők: egy csapatban, egy térfélen focizunk Közös és személyenkénti felelősség-vállalás!

Mit tehetünk? Folyamatosan: Gyakorlatias feladatok minden tantárgyban Gondolkodás, problémamegoldás fejlesztése A tanulók egyéni különbségeinek hatékony kezelése (differenciálás, csoportbontás, egyéni fejlesztés...) A tananyag iránti érdeklődés, motiváció felkeltése, fenntartása Az „iskolába kívülről behozott” informális tudás felhasználása (pl. internet)

Mit tehetünk? Matematika A hangsúly ne a lexikai tudásra, a képletekre kerüljön Életszerű probléma-szituációk, gondolkodás, új ötletek A számológép használata Szövegértés A hangsúly az értelmezésre, összefüggésekre, következtetésekre kerüljön Változatos szövegtípusok alkalmazása Változatos feladattípusok (Feleletválasztós és nyílt kérdések) Minden tantárgyban Tanuló önálló feladatmegoldása Szövegértés, problémamegoldás beépítése

Mit tehetünk? „Rákészülünk” a mérésre (nem csak a megelőző héten!) Szaktanárok: a mérésben alkalmazott feladattípusok megismertetése, tanórai alkalmazása „edzés” a szokásosnál hosszabb idejű feladatvégzésre Osztályfőnökök: tanulók tájékoztatása, motiválás („érdekeltség”: nyomonkövetés, céljutalom) szülők tájékoztatása, meggyőzése (kérdőív)

A mérési eredmények megismerését követően Szaktanárok: (NEM HÁRÍTÁS!) „gócpontok” kigyűjtése a problémák lehetséges okainak feltárása fejlesztési tervek (osztály és tanulói szinten) Intézményvezető: Az egész tantestület tájékoztatása, közös stratégia kialakítása (következő évi munkatervbe való beépítése) A „kérdés” folyamatos felszínen tartása Tanulók, szülők tájékoztatása az eredményekről és a kitűzött célokról