Köcséné Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék

Mi a nevelés? „A nevelés az a tevékenység, mellyel valaki(k) (alapesetben: a felnőttek) úgy kívánnak hatni másokra (alapesetben a felnövekvőkre), hogy azok optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit nevelőik kívánatosnak tartanak, és maradandóan változzanak meg mindabban, ami nevelőik szerint nem kívánatos.” (Zrinszky László)

Nevelési reflexió Milyen legyen akit nevelek? nevelési eszmény nevelési cél Mit tehetek annak érdekében, hogy a fenti kívánalom teljesüljön? módszer eszköz feladat, tevékenység

Szükséges-e az ember nevelése? Az ember társas lény A kulturális folyamatosság A világra való nyitottság Biológiai szempontból hiánylény Fiziológiai értelemben koraszülött Létét szimbólumok uralják

A nevelés lehetősége és korlátai Milyennek látjuk az embert, és helyét a világmindenségben? Szent Ágoston: Az eredendő bűn következményeként az emberen javítani kell, és szabad akaratánál fogva képes is erre. Rousseau: Az ember a végtelen jóságot képviselő Isten alkotása, tehát jó. A társadalom, az emberi közeg rontja el.

A nevelhetőség Az ember korlátlanul nevelhető (Locke: tiszta lap, behaviorizmus, bárkiből bármi lehet) Az ember nem nevelhető (Az alma nem esik messze a fájától. determinisztikus lény) Az ember bizonyos vonatkozásokban nevelhető, másokban nem.

Öröklés-környezeti tényezők Öröklött adottságok; genetika (testi-lelki) Környezeti hatások; a szűkebb és tágabb társas közeg, kultúra Arányuk nem mérhető Pedagógiai optimizmus Pedagógiai pesszimizmus

Nevelési tartományok A nevelés tartományainak „légiesek” a határai hagyományos és újabb területek Világnézeti Erkölcsi Szexuális Esztétikai Állampolgári Multikulturális Környezeti Testi nevelés Egészségnevelés Értelmi/érzelmi nevelés

Az egészség Több, mint a betegség hiánya WHO: „az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” Egészségóvás Egyén feletti síkja: egészséges környezet (közösségi, hatósági, kormányzati feladat) Egyéni sík: életvitel, viselkedésmód Prevenció-rekreáció-rehabilitáció

Aktuális népegészségügyi problémák Magas korai halálozási arányszámok (65 év előtt bekövetkezett) keringési rendszer, daganatos betegségek Térségi egyenlőtlenségek Szűrővizsgálatok; rejtett magas vérnyomás- és cukorbetegség Népegészségügyi képzés Kommunikáció a népegészségügyi szakemberek és egészségpolitikai döntéshozók között

A magyar lakosság egészségmagatartása Alkoholfogyasztás Dohányzás Testtömeg Táplálkozás Testmozgás Befolyásoló tényezők: iskolázottság, anyagi helyzet, foglalkozási kategóriák, társas támasz WHO, 2002

Új feladatok az iskolai egészségnevelésben – kompetenciák fejlesztése Cselekvési kompetencia (a tanulók legyenek képesek arra, hogy a valódi szükségleteiket elégítsék ki) Szociális kompetencia (saját társas közegükben, másokkal együtt tűzzenek ki az egészséget támogató célokat) Döntési kompetencia (konkrét problémahelyzetekben találják meg az egészséges megoldásokat)

Új feladatok…II. - ismeretek Azoknak a tényezőknek (természeti, gazdasági, kulturális, szociális) az ismerete, amelyektől függ az egészség Viselkedési alternatívák ismerete, amelyek segítenek az életfeltételek javítására Társadalmi-ökológiai tényezők, amelyek betegség kialakulásához vezethetnek, elhárítási módozatok Egészséges életvezetésre vonatkozó ismeretek és belátások Egészségtudatos magatartás kialakítása – komplex módon

Az egészségnevelés színterei Család Iskola Védőnői szolgálat Háziorvosi / gyermek háziorvosi szolgálat Iskola-egészségügyi szolgálat Nevelési tanácsadó Pályaválasztási tanácsadó Civil szervezetek ÁNTSZ Önkormányzatok

Szocializáció-nevelés-oktatás Szocializáció: a társadalomba való belenövés Nevelés: a személyiség fejlesztése Oktatás: ismeretek és képességek kialakítása

Az oktatás korszerű felfogása Megalapozza: Szociológia Pszichológia Lingvisztika Kommunikáció Komplex tevékenység; a hatékonyság érdekében feltárni a különbségeket megfelelő módszert és eljárást választani

Mi a tanulás, mi a tudás? „Tanulni és nem gondolkodni hiábavaló fáradság, gondolkodni és nem tanulni pedig veszedelmes.” (Konfuciusz) Tanítás/tanulás eredménye: tudás Mit vélünk tudásnak? „Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.” (Weöres Sándor)

Az oktatás rendszerszemléletű modellje Előzmény Folyamat Eredmény Kliensek Társadalom Cél Tartalom Tanítási-tanulási folyamat Változások a tanulóban (Báthory Zoltán)

Tanulás Az a folyamat, ahol az élőlény viselkedése tapasztalatai hatására megváltozik. A tanulás olyan aktív tanulói tevékenység, amely a tartós viselkedés változásaként mutatkozik meg. Direkt tanulás célja, hogy ismereteket szerezzünk. Indirekt tanuláskor nem cél az ismeretek megszerzése, de mégis történik tanulás.

A tanítás A tanítás a tanulás meghatározott módon történő irányítása az ismeretek elsajátítása, a jártasságok és készségek kialakítása érdekében. A tanítás és tanulás két elválaszthatatlan tevékenység. A tanítás és tanulás folyamata olyan egységes rendszer, ahol a tanítás az irányító, a tanulás az irányított elem.

Tanulás szövegekkel kapcsolatos tanulás (fogalmak, jelek, képek); mozgásos feladatok tanulása a legtöbb szakma szempontjából kiemelkedő jelentőségű (írás, pulzus tapintása, kötözés stb.); szociális tanulás az embertársainkhoz fűződő kapcsolatok (vezető és vezetett; szeretet, elutasítás, stb.) megismerését jelenti. A tanulás eredményessége nagyban függ: a tanulásra (tanításra) fordított idő hosszától; a tanuló érdeklődésétől, motiváltságától.

A tudás szintjei Tények Ismeret Jártasság Képesség