A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ÁROP Pilot Pécs, A helyi önkormányzatok finanszírozásának tervezési kihívásai

Fragmentált önkormányzati rendszer Széles feladat- és hatáskör az önkormányzatoknál Túlzó közszolgáltatási minimum-meghatározások Évről-évre csökkenő állami támogatás Kistelepülések - nagy gondok Nagy önkormányzatok (város, megye) - eladósodottság Területi kiegyenlítés szükségessége Kivételesnek szánt ÖNHIKI-támogatás, ami általánossá vált A normatív támogatások rendszerének átalakulása A többcélú kistérségi társulások rendszere – pénzügyi ösztönzőkön keresztül hatott Az új jogszabályi környezet 2011-től – új helyzetet teremtett I. Az önkormányzatok finanszírozása 2013 előtt

Európai önkormányzati modellek Mediterrán modell Skandináv modell Germán modell Magyar gyakorlat TípusországFro., Spo.Svédo.Svájc, Auszt- ria, Németo. Mo. Önk. méretekicsinagyközepeskicsi Ö. feladataikevéssokkevéssok Fin.erősen centralizált kevésbé centralizált erősen centralizált Költségvetésszigorú szabályozás átfogó jogi szabályozás Bev. old. ke- vés, kiad. old szigorú szab. részletes szabályozás Önk. bevételek állami tám. helyi adók, díjbevételek, hitel helyi adók, ált. állami tám., spec. célú állami tám., egyéb megosztott adók, állami tám., helyi adók, hitel állami tám., megosztott adók, saját bevételek, hitelfelvétel Legjelentő- sebb bevételi forrás globális állami tám. helyi adókmegosztott adók és ált. állami tám. állami tám. Redisztribúció mértéke magas alacsonymagas Forrás: László Cs –

– Felelősségi körrel arányos pénzügyi források jogosultsága – Költségekkel lépést tartó pénzügyi források jogosultsága – Helyi adóhatalom elve – Ekvalizációs elv (önk. között) – Pénzeszközök relatíve szabad felhasználása – Pántlikázott pénzek korlátozása – Diszkrecionalitás elve (önálló gazdálkodási döntések) – Pénz- és tőkepiachoz való, fejlesztési célú hozzáférés – Participáció elve (központi döntésekbe való beleszólás) Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, 9. cikk a finanszírozásról, a gazdálkodási elvekről:

GYENGE PONTOK Eladósodottság Naprakész információk hiánya a gazdálkodásról Ellenőrzés hiánya Túlzott feladatátadás Alacsony hatékonyság Szabályozatlan hitel- és kötvénykibocsátás II. Az új szabályozás súlyponti elemei STABILIZÁCIÓS LÉPÉSEK Adósságkonszolidáció Áht. Szabályainak módosítása (költségvetési tervezés) Törvényességi felügyelet kialakítása A feladatok (állami, önkormányzati) újraszabályozása Közös önkormányzati hivatal Stabilitási törvény

A finanszírozást is érintő változásokat hozott (többek között): -Magyarország Alaptörvénye évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról évi CXCV. törvény az államháztartásról évi CXCIV. Törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról Új jogszabályi háttér

(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között …. e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; … A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei (Alaptv. 32. cikk)

(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. (3) (4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét…. (5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. Alaptörvény 34. cikk

Az Mötv. is tiltja a működési hiány tervezését, azonban a Stabilitási törvény már 2012-től (szűk körű kivételekkel) engedélyeztetési eljáráshoz köti az önkormányzatok hitelfelvételét. Az elfogadott költségvetésben szerepeltetett adósságkeletkezési szándékról is előzetesen tájékoztatni kell a Kormányt, a tényleges végrehajtás pedig az engedélyezéstől függ. Az adósságot keletkeztető ügyletek engedélyeztetésének szabályait a Stabilitási törvény 10. §-a, valamint az ennek végrehajtására kiadott, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet határozza meg. Kivétel – a likvid hitel – A 10, 20 illetve 100 milliós fejlesztési célú hitel – De adott évi saját bevétel max. 50%-a terhelhető! Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. tv. a hitelfelvételről

Önkormányzati feladat- és hatáskörök - kötelező – csak törvény határozhat meg - fakultatív – saját bevétel vagy erre a célra biztosított külön forrás terhére (költségvetésben elkülönítve kezelendő!) - differenciált telepítés lehetősége ◦ágazati törvényekben meghatározott ◦szakmai szabályok, akkreditáció feltételei, tárgyi, személyi feltételek meghatározása Államigazgatási feladat- és hatáskörök is maradtak helyben: polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke valamint a jegyző törvény vagy kormányrendelet alapján láthat el államigazgatási hatósági hatáskört A honvédelem és a katasztrófa-elhárítás országos államigazgatási feladatainak helyi irányításában és végrehajtásában való részvétel Mötv. a feladat- és hatáskörökről

111. § (1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. (3) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. (4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető §(2) A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Mötv. az önk. gazdálkodásáról

117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. Mötv. a feladatfinanszírozásról

117. § (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe vételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. A támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja, ellenkező esetben kamatokkal együtt kell visszafizetnie a jogosulatlanul felhasznált részt. Az önként vállalt önk. feladatok is támogathatók az állam által. Kivételesen a működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható. Mötv. a feladatfinanszírozásról

Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti megállapodásban rendezik. Njtv. „133. § A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. „ Njtv. „78. § (3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.” A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény

5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. (3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. 9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. Az MÖtv § (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a jegyző nyilvántartást vezet évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról

A normatív finanszírozás hiányosságai, változás szükségessége: megváltozott SZJA rendszer (egykulcsos SZJA) a korábbi finanszírozás nem vette figyelembe az önkormányzatok eltérő bevételi lehetőségeit, az ellátandó feladatok nagyságát egyre több kötelező önkormányzati feladat, átláthatatlan feladat- és hatásköri rendszer feladatok ellátásához szükséges források biztosítása gyakran elmaradt III. A normatív finanszírozási rendszer (Forrás: Harsányi G. 2014) 16 Következmény: eladósodás, vagyonfelélés, működési hiány folyamatos növekedése.

Az önkormányzati finanszírozás 2012-ig a forráselosztás elvén alapult. Forráselosztás: - SZJA részesedés: – helyben maradó rész (8%) – jövedelem-különbség mérséklésének rendszere, normatívákba beépülve (32%) - normatív állami hozzájárulások (normatíva, fejkvóta): – felhasználási kötöttség nélkül – felhasználási kötöttséggel - működőképesség megőrzését biztosító támogatások („6/3”, ÖNHIKI) Normatív finanszírozási rendszer (2) 17 Következmény: eladósodás, vagyonfelélés, működési hiány folyamatos növekedése.

2013. Feladatfinanszírozás: - önkormányzati kötelező feladatokhoz igazodó, általános támogatások hivatali feladatok támogatása, település-üzemeltetési feladatok támogatása (közvilágítás, köztemető, közutak fenntartása, zöldterület-gazdálkodás), - köznevelési feladatok (óvoda): feladat alapú bér- és üzemeltetési támogatás, - szociális szakellátás (intézményi ellátások) Ahol nem valósult meg 2013-ban a feladatfinanszírozás: - szociális és gyermekjóléti alapfeladatok - kulturális feladatok Feladatfinanszírozás Feladatfinanszírozás

2014. Első időszak tapasztalatai alapján a finanszírozási rendszer finomhangolása: szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások beépültek az alapfinanszírozásba (20 Mrd forint, 22/2013. (VI. 11.) BM rendelet), településüzemeltetés: településkategóriánkénti fajlagos összegek szerinti finanszírozás, beszámítás rendszere differenciált, törvényben rögzített sorrendben kell érvényesíteni (bővült az érintett jogcímek köre) gyengébb jövedelem-termelő képességű kistelepülések (2000 fő alatt) támogatása, pedagógus életpálya-modell, gyermekétkeztetés: feladat-alapú bér- és üzemeltetési támogatás a normatív elosztás helyett. Feladatfinanszírozás

-2013-ban is igényelhettek támogatást a helyi önkormányzatok a működőképességük megőrzésére a fejezeti tartalék terhére, a megyei önkormányzatok pedig a megyei tartalék támogatás terhére ben továbbra is biztosít forrást a költségvetési törvény a működőképesség megőrzéséhez (az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzata 2014-ben emelkedett: 38,6 Mrd forint), -új elem! rendkívüli támogatást is igényelhetnek a települések kivételes esetben a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében. A rendkívüli támogatás forrásául továbbra is a fejezeti tartalék szolgál. -A megyei önkormányzati tartalék kapcsán változás nem várható. Működőképesség megőrzését szolgáló támogatási rendszer változása 20

ÖNHIKI támogatás, működőképesség megőrzését segítő támogatás alakulása Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Önkormányzatiműködési támogatások Önkormányzati működési támogatások önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) , , , , önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) , , , ,2

A szerkezetátalakítási tartalékból juttatott támogatások (2013.) Önkormányzatiműködési támogatások (2) Önkormányzati működési támogatások (2) 22 Támogatásban részesült önkormányzatok száma Támogatás összege (millió forint) Beszámítás visszapótlása ,9 MIK által fenntartott köznevelési intézmények működtetési támogatása ,3 Gyermekétkeztetés kiegészítő támogatása ,3 A szociális és gyermekjóléti alapellátás támogatásának kiegészítése ,5 Helyi közösségi közlekedés támogatása ,7 Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos kiadások támogatása ,7 Összesen: ,4 Ezekre reagáltak a változtatások a 2014-es költségvetési törvényben.

EU Önerő Alap támogatás Az EU forrásból megvalósuló fejlesztések saját forrásának kiegészítésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott célokra (ivóvízminőség- javítás, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelvezetés és -tisztítás, hulladékgazdálkodás, az egészségügyi alap és járóbeteg-szakellátó, bölcsődei, óvodai és általános iskolai feladatokat ellátó intézmények fejlesztése) adható költségvetési támogatás. Önkormányzatifejlesztési célú támogatások Önkormányzati fejlesztési célú támogatások támogatott projektek száma támogatás (millió forint) támogatott projektek száma támogatás (millió forint) támogatott projektek száma támogatás (millió forint) támogatott projektek száma támogatás (millió forint) , , , ,6

Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása 2013-ban: kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, felújítására, óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésre, felújításra, közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítására. Önkormányzatifejlesztési célú támogatások (2) Önkormányzati fejlesztési célú támogatások (2) önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) önk. száma támogatás (millió forint) , , ,6

NFM/NFÜ Önerő Alap támogatás Vis maior támogatás Szociális tűzifa támogatás Egyéb önkormányzati támogatások támogatott kérelmek támogatás (millió forint) támogatott kérelmek támogatás (millió forint) támogatott kérelmek támogatás (millió forint) , önk. száma támogatás (Mrd forint) önk. száma támogatás (Mrd forint) 11,9 Mrd Ft165024,2 Mrd támogatott kérelmek támogatás (millió forint) támogatott kérelmek támogatás (millió forint) támogatott kérelmek támogatás (millió forint) támogatott kérelmek támogatás (millió forint) , , ,2

2014-ben folytatódott a feladatalapú finanszírozás rendszerének kialakítása A „finomhangolások” éve évi kiegészítő források (Szerkezetátalakításai tartalék) beépültek a évi források közé évi költségvetés 26

III. A településmorfológia hatásrendszere (Forrás: Kovács R - Sükösd A. 2014) 27FejlesztésekMűködtetés Beépül a fejlesztések, a beruházás tervezett költségeibe Hatósági áras szolgáltatások Költségeket réslegesen fedező Költségeket teljesen fedező Költség alapú térítés Utcák szélessége Magasság Talajminőség Lakósűrűség Domborzati-vízrajziviszonyok Vízminőség Törvényi szabályzás a támogatásról

IV. A pénzügyi modellezés eredményei (Forrás: Kovács R – Gazsó I. 2014) 28  Hatékonyság-vizsgálat: szűrni kell a hatásokat  Megfelelő mérési eszközrendszer szükséges  Feladat és intézményi szintű vizsgálatok  Mérethatékonyságit befolyásoló tényezők:  feladatspektrum;  ellátás minősége  Támogatási modell  Egyszerűbb rendszer: érdekeltség a hatékony ellátás – átcsoportosítható források  Összetett, kötött felhasználás: minél nagyobb költség, annál nagyobb támogatás

Megfelelő pénzügyi információs rendszer szükségessége 29  Több fázisú pénzügy információs rendszer  minimális adatigényű, célzott, és (pl. egyenleg, eladósodottság stb.), havonta frissített.  költségvetési ciklushoz kötődő bővebb, de a mainál célzottabb adatszolgáltatás  Amelyben elkülönülnek az álladó (pl. könyvvitelei mérleg), és a változó elemek (adott évi támogatások)  … és, amely biztosítja  Az üzemgazdaságossági kontrolling lehetőségét;  A kitöltési minőségét: megfelelő azonosítók, legördülő listák, ellenőrző rutinok;  A hozzáférhetőségét és a nyilvánosságot.

Köszönöm a figyelmüket! Mezei Cecília A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP