VII. Nevelésügyi Kongresszus VII. Szekció Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás A közoktatás finanszírozása nem önkormányzati fenntartók esetében.

Az előadások a következő témára: "VII. Nevelésügyi Kongresszus VII. Szekció Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás A közoktatás finanszírozása nem önkormányzati fenntartók esetében."— Előadás másolata:

1 VII. Nevelésügyi Kongresszus VII. Szekció Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás A közoktatás finanszírozása nem önkormányzati fenntartók esetében Kotán Attila Budapest, 2008. augusztus 27.

2 A közoktatási rendszer működésének/finanszírozásának elvei   A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata.   A működéshez szükséges fedezetet az állami költségvetés* és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, amelyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.   A fenntartó kötelezettsége a közoktatási intézmény fenntartása… * A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.

3 Finanszírozási „jogcímek” különböző fenntartók esetében   állami és önkormányzati iskolák: központi költségvetés által nyújtott normatív-,címzett- és céltámogatások; fenntartói saját hozzájárulás; tanulói térítési díjak; intézményi egyéb bevételek   egyházi iskolák: központi költségvetés által nyújtott normatív-, címzett és céltámogatások; egyházi kiegészítő támogatás; fenntartói hozzájárulás; tanulói térítési díjak; intézményi egyéb bevételek   nonprofit és (for-profit) fenntartók iskolái: központi költségvetés által nyújtott normatív-, címzett- és céltámogatások; fenntartói hozzájárulás;tanulói térítési díjak; intézményi egyéb bevételek

4 Anomáliák a nem önkormányzati fenntartók finanszírozásában A rendszer fő ismérvei: Centralizált túlszabályozott „üzemviteli” szempontból lassú/ Centralizált túlszabályozott „üzemviteli” szempontból lassú/ Történeti képződmény…esetlegesség, „szabályozási maradékelv” esetenként normativitás hiánya Történeti képződmény…esetlegesség, „szabályozási maradékelv” esetenként normativitás hiánya A finanszírozás és eredményesség között nincs érdemi kapcsolat A finanszírozás és eredményesség között nincs érdemi kapcsolat Nem szektorsemleges, a konstrukciós különbség érdemi eltérést okoz az (állami) finanszírozásnál is. Nem szektorsemleges, a konstrukciós különbség érdemi eltérést okoz az (állami) finanszírozásnál is.  A mai rendszer szabályozási, koordinációs kudarcok eredménye.  Nincs összhangban a jogszabályokban rögzített finanszírozási alapelvekkel. „A jelenlegi közoktatási információs rendszerben csak az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozóan szerezhetők meg a közoktatási kiadásokról megbízható adatok. Az információs rendszer hiányosságai miatt a közoktatási pénzeszközök teljes körű átláthatósága, nyomon követése nem biztosított. A közoktatási pénzek felhasználása és eredményessége között nincsen egyértelmű, szoros kapcsolat” (Állami Számvevőszék)

5 A bürokratikus koordinációs kudarc okai…és a hozzá vezető út  A feladat „alulbecslése” (1992-93-tól cca 2000-ig)  Finanszírozási automatizmus (egyházi kiegészítő) –fenntartói kockázat eliminálása (Vatikáni megállapodás) Intézményalapítás/kapacitásbővítés adminisztratív korlátozása Intézményalapítás/kapacitásbővítés adminisztratív korlátozása  Felülről nyitott előirányzat (tervezési slamposság) – „elvben korlátlan kereslet” Szigorúbb ellenőrzés bevezetése Szigorúbb ellenőrzés bevezetése  Fenntartói hozzájárulás vs. központi normatíva –intézményi differenciálódás a fenntartók „lehetőségei szerint” Adminisztratív kiegyenlítő mechanizmusok Adminisztratív kiegyenlítő mechanizmusok

6 Biztonság/Kockázatok Finanszírozási biztonság /szabályozás/ Működtetési biztonság Működtetési biztonság/üzemeltetés/ Fenntartói kockázat Önkormányzati******* Egyházi****** Nonprofit******

7 A továbbfejlesztés lehetséges/kívánatos irányai és kockázatai  A konstrukciók egységesítése a) kiegyenlítés irányába Az „egyházi modell” alkalmazása a) kiegyenlítés irányába Az „egyházi modell” alkalmazása b) differenciálás (szabályozott verseny) irányába a „nonprofit modell” alkalmazása b) differenciálás (szabályozott verseny) irányába a „nonprofit modell” alkalmazása Kockázat: intézményi/fenntartói ellenállás /status quo/  Azonos szintre telepítés a) központosítás b) önkormányzati szint Kockázat: politikai akarat hiánya /önkormányzati rendszer/