A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 1997 – luxemburgi folyamat – az Európai Foglalkoztatási Stratégia kezdete 2000 – lisszaboni folyamat – az EU 2010-re váljon a világ legdinamikusabban fejlődő tudás-alapú gazdaságává a lisszaboni stratégia felülvizsgálata

Az EU foglalkoztatási célkitűzései – a lisszaboni folyamat 2005-re 67%-ra emelni a foglalkoztatás szintjét A nők foglalkoztatási szintje érje el az 57%ot 2010-re a foglalkoztatás szintje érje el a 70%-ot a nők foglalkoztatása szintje haladja meg a 60%- ot 50%-ra emelni az idősebbek (55-64 évesek) foglalkoztatási szintjét A célok megvalósítását segítik a strukturális alapok támogatásai

A lisszaboni stratégia felülvizsgálata 2005 A kitűzött célok nem teljesültek, az EU relatív lemaradása az USA-hoz és Japánhoz képest nőtt, túl sok a cél, és hiányzik az átfogó koordináció. Válaszlépések: → célok és cselekvés koncentrálása a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra → összehangolt gazdasági és foglalkoztatási akcióprogram

A megerősített lisszaboni stratégia új integrált iránymutatások → Nemzeti Akcióprogram 1.Makrogazdasági iránymutatások (fiskális politika, bérpolitika, fenntartható nyugdíj és egészségügyi ellátórendszerek, adópolitika) 2.Mikrogazdasági iránymutatások (belső piac elmélyítése, a vállalkozások számára vonzó környezet kialakítása, infrastruktúra fejlesztése, K+F és innováció) 3.Foglalkoztatási iránymutatások

Foglalkoztatási iránymutatások 3 prioritás – 8 iránymutatás A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, a munkaerőpiacok rugalmasságának növelése. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés, jobb minőségű oktatás és képzés révén.

Számszerűsített uniós és nemzeti célkitűzések

A magyar munkaerőpiac jellemzői Alacsony foglalkoztatás és alacsony munkanélküliség: magas a munkaerőpiacról tartósan távol maradók aránya alacsony az álláskeresési aktivitás jelentős területi különbségek munkaerő-keresleti és kínálati oldalon egyaránt az alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatottsága rendkívül alacsony

A magyar foglalkoztatáspolitika céljai Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése Jobb munkahelyek A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető

Versenyképesség – társadalmi kohézió és foglalkoztatás Versenyképesség Foglalkoztatás Társadalmi kohézió

Foglalkoztatás és versenyképesség Foglalkoztatás bővítése Több foglalkoztatott Képzett munkaerő Munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása Versenyképesség Humán erőforrások mint növekedési tényező Rugalmas, versenyképes munkaerő és munkaszervezetek Adóalap nő Szociális transzferek iránti igény csökken, adócsökkentés lehetősége

A foglalkoztatás a kohézió kulcstényezője Foglalkoztatás bővítése A munkaerőpiacra való belépés segítése Foglalkoztat- hatóság javítása Befogadó munkaerőpiac Társadalmi kohézió Jövedelmi különbségek csökkentése,jövedelem felzárkóztatás Társadalmi integráció Esélyegyenlőség

A magyar foglalkoztatási stratégia – a Nemzeti Akcióprogram Foglalkoztatási fejezete Az előző akciótervre és a foglalkoztatáspolitikai értékelésre épül A prioritások, iránymutatások kiválasztását befolyásolták a makrogazdasági prioritások: - stabilitás, erőforrások bővítése és láthatóvá „tétele” - versenyképesség megőrzése, javítása

A magyar foglalkoztatási stratégia Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért c. dokumentum alapján: –a foglalkoztatás bővítése, –az aktivitás növelése, –a strukturális átalakulás segítése, alkalmazkodóképesség erősítése

A foglalkoztatási stratégia kiemelt céljai Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató- rendszer létrehozása, amely a munkavállalási korú emberek esetében összehangoltan képes kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat, a munkaerő- piaci aktivitást ösztönözésére helyezve a hangsúlyt. Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek hozzáférhetővé tétele mindenki számára beleértve az alacsony iskolai végzettségű embereket is. A munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek és versenyképes tudás elsajátítása az oktatási rendszerben.

A foglalkoztatási stratégia kiemelt céljai (folyt.) A foglalkoztathatóság javítása és a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelem a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében. Az egészségi állapot javítását és az egészség megőrzését szolgáló intézkedések támogatása a munkából tartósan kiszorulók számának csökkentése érdekében. A gazdaságot, a munkaerőpiacot és az oktatást érintő területi stratégiák és intézkedések fokozottabb összehangolása a foglalkoztatás területi különbségeinek csökkentése érdekében.

A stratégia megvalósítását szolgáló források Munkaerőpiaci Alap Strukturális Alapok – operatív programok állami költségvetés egyéb források

A strukturális alapok közötti felhasználását megalapozó hazai dokumentumok Nemzeti stratégiai referenciakeret operatív programok: – Emberi erőforrások fejlesztése ESZA operatív program – Humán infrastruktúra fejlesztése ERFA operatív program

Mi az ami az ágazat számára meghatározó? Alkalmazkodás a változásokhoz: A felnőttképzés mindenki számára legyen elérhető Szerkezetváltás előrejelzése és kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése

Szerkezetváltás sokszereplős együttműködés szükséges: munkáltatók, kormányzaton belül több terület együttesen (gazdaságpolitika, foglalkoztatás, oktatás), helyi szereplők, szociális partnerek stb. között, nemcsak gazdasági és versenyképességi kérdés, hanem a foglalkoztatási kérdés is Fontos: strukturális átalakulással kapcsolatos (országos, regionális, helyi, ágazati) előrejelzések a változásokra való felkészülés segítése vállalatok és munkavállalók szintjén: képzés/átképzés; célzott foglalkoztatási szolgáltatások, szerkezetváltást segítő támogatási rendszerek működtetése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!