A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László 2006. április 29. Balatongyörök.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÚMFT – a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó hazai és EU-s források elérése mikro-, kis-, és középvállalkozások részére.
Advertisements

Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
Új Magyarország Fejlesztési Terv „Foglalkoztatás és növekedés” Cél: Felzárkózni a fejlett országokhoz a foglalkoztatás növelésével és a gazdasági.
1 Idősebb munkavállalók a magyar munkaerőpiacon Dr. Székely Judit november 28. BUDAPEST.
A Kormány intézkedései és tervei
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Európai Uniós pályázatok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok December 8. Barák Anita.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Tájékoztatás a Versenyképes tudás OP tervezetéről november 22. Közoktatás-politikai Tanács Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Kisgyörgy Orsolya Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A TÁMOP felépítése Tóth István január 26.. ÚMFT prioritások és OP-k Társadalmi megújulás Gazdaság- fejlesztés Közle- kedés Környezeti és energetikai.
MUNKAÜGYI TANÁCSOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései, a társadalmi érdekegyeztetés szerepe a foglalkoztatáspolitikában.
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai.
Tájékoztató az aktuális foglalkoztatási és képzési programokról.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Foglalkoztatási Programok Osztálya – osztályvezető
Tájékoztató a Társadalmi Megújulás Operatív Programról.
A TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÁSI EGYESÜLET ÉRTEKEZLETE A PÉNZÜGYI VÁLSÁG LEHETSÉGES HATÁSA A MUNKA VILÁGÁRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSRE. Balatonvilágos,
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
Az Esélyegyenlőség és az ESZA alapelveinek érvényesítése Európai Unió Magyarország -Budapest Európai jogfejlődés Luxemburgi és Lisszaboni folyamat.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) NCA-ÖNSZ-08-C-0070 A Társadalmi Megújulás Operatív Programról: a HEFOP.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
Akciótervek a foglalkoztatásért Garzó Lilla szeptember 8.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja Budapest 2005.szeptember 8.
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
Kissné Bencze Katalin Nemzeti Erőforrás Minisztérium június 18.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
TÁMOP / Munka és tanulás – Munkahelyi képzések támogatása a Közép-dunántúli Régió mikro- és kisvállalkozásainál.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok rendszere CIVILIÁDA 2006 Budapest, október 18. Kelemen Balázs, főosztályvezető-helyettes.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Pedagógusképzést segítő hálózatok fejlesztése a Dél-Dunántúlon Pécsi Tudományegyetem TAMOP 4.1.2B.2-13/ projektje Pécs, november 25. Janovics.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Az EU és a foglalkoztatási célú fejlesztések helyzete, kilátásai Csizmár Gábor politikai államtitkár.
Foglakoztatás-politikai workshop Budapest, augusztus 23.
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
A foglalkoztatáspolitika és egyéb politikák
A Székesfehérvári Foglalkoztatási StrAtégia Javasolt célrendszere
Előadás másolata:

A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 1997 – luxemburgi folyamat – az Európai Foglalkoztatási Stratégia kezdete 2000 – lisszaboni folyamat – az EU 2010-re váljon a világ legdinamikusabban fejlődő tudás-alapú gazdaságává a lisszaboni stratégia felülvizsgálata

Az EU foglalkoztatási célkitűzései – a lisszaboni folyamat 2005-re 67%-ra emelni a foglalkoztatás szintjét A nők foglalkoztatási szintje érje el az 57%ot 2010-re a foglalkoztatás szintje érje el a 70%-ot a nők foglalkoztatása szintje haladja meg a 60%- ot 50%-ra emelni az idősebbek (55-64 évesek) foglalkoztatási szintjét A célok megvalósítását segítik a strukturális alapok támogatásai

A lisszaboni stratégia felülvizsgálata 2005 A kitűzött célok nem teljesültek, az EU relatív lemaradása az USA-hoz és Japánhoz képest nőtt, túl sok a cél, és hiányzik az átfogó koordináció. Válaszlépések: → célok és cselekvés koncentrálása a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra → összehangolt gazdasági és foglalkoztatási akcióprogram

A megerősített lisszaboni stratégia új integrált iránymutatások → Nemzeti Akcióprogram 1.Makrogazdasági iránymutatások (fiskális politika, bérpolitika, fenntartható nyugdíj és egészségügyi ellátórendszerek, adópolitika) 2.Mikrogazdasági iránymutatások (belső piac elmélyítése, a vállalkozások számára vonzó környezet kialakítása, infrastruktúra fejlesztése, K+F és innováció) 3.Foglalkoztatási iránymutatások

Foglalkoztatási iránymutatások 3 prioritás – 8 iránymutatás A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, a munkaerőpiacok rugalmasságának növelése. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés, jobb minőségű oktatás és képzés révén.

Számszerűsített uniós és nemzeti célkitűzések

A magyar munkaerőpiac jellemzői Alacsony foglalkoztatás és alacsony munkanélküliség: magas a munkaerőpiacról tartósan távol maradók aránya alacsony az álláskeresési aktivitás jelentős területi különbségek munkaerő-keresleti és kínálati oldalon egyaránt az alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatottsága rendkívül alacsony

A magyar foglalkoztatáspolitika céljai Több munkahely – a foglalkoztatás bővítése Jobb munkahelyek A munkavállalás mindenki számára legyen elérhető

Versenyképesség – társadalmi kohézió és foglalkoztatás Versenyképesség Foglalkoztatás Társadalmi kohézió

Foglalkoztatás és versenyképesség Foglalkoztatás bővítése Több foglalkoztatott Képzett munkaerő Munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása Versenyképesség Humán erőforrások mint növekedési tényező Rugalmas, versenyképes munkaerő és munkaszervezetek Adóalap nő Szociális transzferek iránti igény csökken, adócsökkentés lehetősége

A foglalkoztatás a kohézió kulcstényezője Foglalkoztatás bővítése A munkaerőpiacra való belépés segítése Foglalkoztat- hatóság javítása Befogadó munkaerőpiac Társadalmi kohézió Jövedelmi különbségek csökkentése,jövedelem felzárkóztatás Társadalmi integráció Esélyegyenlőség

A magyar foglalkoztatási stratégia – a Nemzeti Akcióprogram Foglalkoztatási fejezete Az előző akciótervre és a foglalkoztatáspolitikai értékelésre épül A prioritások, iránymutatások kiválasztását befolyásolták a makrogazdasági prioritások: - stabilitás, erőforrások bővítése és láthatóvá „tétele” - versenyképesség megőrzése, javítása

A magyar foglalkoztatási stratégia Nemzeti Akcióprogram a növekedésért és foglalkoztatásért c. dokumentum alapján: –a foglalkoztatás bővítése, –az aktivitás növelése, –a strukturális átalakulás segítése, alkalmazkodóképesség erősítése

A foglalkoztatási stratégia kiemelt céljai Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató- rendszer létrehozása, amely a munkavállalási korú emberek esetében összehangoltan képes kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat, a munkaerő- piaci aktivitást ösztönözésére helyezve a hangsúlyt. Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek hozzáférhetővé tétele mindenki számára beleértve az alacsony iskolai végzettségű embereket is. A munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek és versenyképes tudás elsajátítása az oktatási rendszerben.

A foglalkoztatási stratégia kiemelt céljai (folyt.) A foglalkoztathatóság javítása és a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelem a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében. Az egészségi állapot javítását és az egészség megőrzését szolgáló intézkedések támogatása a munkából tartósan kiszorulók számának csökkentése érdekében. A gazdaságot, a munkaerőpiacot és az oktatást érintő területi stratégiák és intézkedések fokozottabb összehangolása a foglalkoztatás területi különbségeinek csökkentése érdekében.

A stratégia megvalósítását szolgáló források Munkaerőpiaci Alap Strukturális Alapok – operatív programok állami költségvetés egyéb források

A strukturális alapok közötti felhasználását megalapozó hazai dokumentumok Nemzeti stratégiai referenciakeret operatív programok: – Emberi erőforrások fejlesztése ESZA operatív program – Humán infrastruktúra fejlesztése ERFA operatív program

Mi az ami az ágazat számára meghatározó? Alkalmazkodás a változásokhoz: A felnőttképzés mindenki számára legyen elérhető Szerkezetváltás előrejelzése és kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése

Szerkezetváltás sokszereplős együttműködés szükséges: munkáltatók, kormányzaton belül több terület együttesen (gazdaságpolitika, foglalkoztatás, oktatás), helyi szereplők, szociális partnerek stb. között, nemcsak gazdasági és versenyképességi kérdés, hanem a foglalkoztatási kérdés is Fontos: strukturális átalakulással kapcsolatos (országos, regionális, helyi, ágazati) előrejelzések a változásokra való felkészülés segítése vállalatok és munkavállalók szintjén: képzés/átképzés; célzott foglalkoztatási szolgáltatások, szerkezetváltást segítő támogatási rendszerek működtetése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!