1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – 2004. szeptember 29.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A többfokozatú képzés kezelésének problémái a TVSZ-ben László Gyula.
Advertisements

Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
Alapképzések a Debreceni Egyetem Informatikai Karán
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia november 17. dr. Princzinger Péter.
Ágazati adatszolgáltatás és nyilvántartások stratégiai fejlesztése TÁMOP Felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése, második ütem.
Egy sokkarú mérleg Bazsa György a MAB elnöke Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztály Budapest, március 18.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
Felsőoktatás a közjó szolgálatában Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy) fokozatú képzés a magyar felsőoktatásban Az akkreditáció. Bazsa György a MAB elnöke FGSZE (Corvinus)
Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA NOVEMBER 4-7.
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
Mérnökképzés a XXI. század elején Jobbágy Ákos oktatási igazgató BME.
A vállalkozások PhD szintű munkaerőigénye Magyarországon
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
Egy év az Európai Unióban Arató Gergely Budapest, április 29.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
PEDAGÓGUSKÉPZÉS. REFORM? MAJEN? MI A JÓ EBBEN NEKEM?
A bolognai folyamat – Párizs: Sorbonne-i Nyilatkozat Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország  hallgatói és oktatói mobilitás.
A MAB szerepe a Bologna- folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, május 28.
Stratégiai tervezés.
1 Előadó: Tóth Anikó (Szabad bölcsészet szak, II. évfolyam) Kommunikáció az egyetemen Kommunikáció az egyetemen A Kommunikáció az egyetemen c. kurzus Kommunikáció.
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Készítette:Keresztes Katalin Borbála KEKOAAF.PTE II. éves szabad bölcsészet szakos hallgató Óra: Kommunikáció az egyetemen Oktató:Viszket Anita
A mesterképzések lehetőségei a Bologna- rendszerben.
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A kisebbségi (magyar) felsőoktatás kialakulása és perspektívái Szatmárnémetiben Készült a Debreceni Egyetem Nevelés – és Művelődéstudományi Doktori Program.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
Beteljesülés – újragondolás – globális társadalmi felelősség Prof. Dr. Hubos Ildikó Előadás a Magyar Szociológiai Társaság.
Bologna folyamat - hallgatók Barakonyi Károly DSc Pécsi Tudományegyetem.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
Szervezeti viselkedés Bevezetés
A közoktatás alapkérdései Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2008.)
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke Eötvös József Főiskola, Baja, szeptember 16.
Mesterszakok Dr. Bazsa György, a MAB elnöke → Listák FTT ülés – október 10.
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME.
Kutatási kiválóság egytemi-akadémiai együttműködésben: egyetemi perspektíva Szabó Gábor elnök, MRK Egyetemi Tagozat rektor, Szegedi Tudományegyetem
Reform vagy megszorítás?. Hozzáférés Minőség Hatékonyság.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – szeptember 29.
Gaál Zoltán MFRFK Budapest, szeptember 29..
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Néhány szó az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséről A Magyar Köztársaság Országgyűlése október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló.
MERRE TART A MAGYAR FELSŐOKTATÁS? Dr. Molnár Károly Budapest,
A Bologna-folyamat a munkáltatók szempontjából Gerner Péter
Bolognai Folyamat a az európai és a hazai mérnökképzésben Jobbágy Ákos BME november 17.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
Finnországi tanulságok: elismerés-beszámítás a finn felsőoktatásban
A kutatóegyetemek helye az innovációban (Ahogy mi látjuk) Dr. Greiner István alelnök Magyar Innovációs Szövetség június 22.
Duális képzés „kecskeméti” modellje és tapasztalatai
Felnőttképzés és felnőttoktatás a felsőoktatásban Fekete Ilona Dóra Eger 2011.
Duális képzés a Miskolci Egyetemen Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár.
A Magyar Nemzeti Bank új gondolkodásmódja és programja Veszprém Dr. Ferkelt Balázs főosztályvezető, MNB, Oktatási Igazgatóság március 17.
A doktori képzés aktuális kérdései Doktoranduszok Országos Szövetsége Szombathely © dr. Kocsis Miklós.
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából
Ágazati stratégia vs. intézményi implementáció
Előadás másolata:

1 QUO VADIS MAGYAR FELSŐOKTATÁS? TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP Bazsa György, FTT elnök Budapest – szeptember 29.

2 A magyar felsőoktatás európaisága: Református kollégiumok (Sárospatak, Debrecen, Pápa, Erdély): peregrinusok Nagyszombati Egyetem → ELTE Selmecbánya, Georgikon: európai úttörők XIX. század: elit-intézmények, műszaki-gazdasági felsőoktatás kibővülése XX. század második fele: a duális rendszer – egyetem/főiskola – kifejlődése, bővülése (ffokú technikumok → főiskolák; ffokú óvó- és tanítóképzés; eü-szakemberképzés stb.)

3 A rendszerváltás a felsőoktatásban: Megrázkódtatás nélkül váltottunk. Itthon és külföldön elismert teljesítmény (Nobel-díjasok, külföldiek képzése itthon, külföldi ösztöndíjak, professzúrák, tudomá- nyos publikációk, nemzetközi elismerés stb.), ám „változatos” színvonal (hallgatólagosan); 3×-os hallgatói létszám, alig növekvő oktatói és infrastrukturális kapacitás mellett – tár- sadalmi nyomásra, intézményi érdekből; rugalmasabb, de még merev képzési rendszer; óvatos, de érezhető nyitás a társadalom felé; 1993: új felsőoktatási törvény.

4 Új lehetőségek és kényszerek: intenzívebb lett a nemzetközi kapcsolat rendszer – hallgatói és oktatói téren is; a doktori (PhD) képzés és fokozatadás egye- temi jog és kötelesség lett; a minőségértékelés (akkreditáció) új és erős tényező lett a magyar felsőoktatásban; a költségvetési támogatás alig nőtt, sőt egyértelmű fajlagos forráskivonás történt; megjelent a („soft”) nem-állami felsőoktatási szektor – a versenyhelyzet előszeleként; az oktatáspolitika az elaprózott intézmény- rendszert felemásan integrálta;

5 Nézzünk önkritikusan a tükörbe! - 1 Ideológiai felszabadulás → expanzív elszabadulás: szakburjánzás folyt/folyik (félezer szak!); karok, tanszékek túlszaporodtak; félezer (!) doktori program alakult; a felvételi rendszer szinte áttekinthetetlenné és piacivá torzult, s a középiskola e téren lassan diszfunkcionálissá vált; szakokban, létszámban nem a munkaerőpiac, hanem az intézményi érdek diktál(t), s ezt az oktatáspolitika támogatta, nem korrigálta; az intézményi kreditrendszerek alig konver- gálnak, inkább divergálnak;

6 Tükör – 2 egyetemi tanári kinevezések mennyisége gyorsan nőtt, színvonala gyorsan csökkent; a habilitáció erősen elértéktelenedett; „IC-professzorok”, oktatók hada működik; az intézményi elektronikus tanulmányi rend- szerek (ETO-k) jobbára inkompatibilisek; „megszaladt” a kihelyezett képzés: vitatható minőség, (késztetett) bevétel-centrikusság; eluralkodott a mennyiségi szemlélet a minőség rovására, bár a MAB fékezett (volna); csak „academic” akkreditáció van, hiányzik a „professional”, a munkaerőpiac ítélete;

7 Tükör – 3 egyszerre van forráshiány és pazarlás (pl. 9 jogászképzés, >40 közgazdaképzés stb.); a szakstruktúra jórészt intézmény- és csak kis részben munkaerőpiac-centrikus; mozdult, de lassan (informatika, menedzsment stb.); „termékünket” nem minősíti valódi piac: nincs szervezett visszajelzés, értékelés; a felsőoktatás hatékonyságát nem tudjuk ele- mezni, mérni, így nem tudjuk javítani sem; nem tudunk valós költségelemzést készíteni; ritkák a felsőoktatáspolitikai elemzések, inkább csak kurzusdöntések vannak.

8 Tükör – 4 az oktatás ismeret- és alig készségcentrikus; gyakran gyenge a szervezési, jogi, gazdasági, kommunikációs, vezetési, nyelvi felkészítés; a felsőfokú szakképzés alig integrálódott a felsőoktatás rendszerébe; nem alakult ki a tömegoktatáshoz (a gyen- gébb hallgatói anyaghoz is igazodó) peda- gógiai-módszertani oktatáskultúra; de nem elég szervezett az elitképzés rendszere sem (jók a doktori iskolák, de belterjesek); nincs hallgatói tanácsadási rendszer; nincs pályakövetés és ebből következtetés.

9 Tükör – 5 a finanszírozás csak nevében normatív, lényegében (alku-) bázisfinanszírozás folyik; az állami költségvetésen kívül nincs jelentős bevételi többletforrásra lehetőség; csak felépíteni szeretünk, leépíteni nem; nincs „cost/benefit” elemzés; a tandíj a politika áldozatává vált; az illetményrendszer mechanikus, nincs elég teljesítményeleme (csak az előlépés ilyen); sajnos az amortizáció „ismeretlen” a felső- oktatásban; lassan épül a minőségbiztosítás, -kultúra.

10 Tükör – 6 az intézményvezetésben a tulajdonosi, munkál- tatói és munkavállalói funkciók keverednek; a rotációs rendszer „kollegiális” mentalitást eredményez („ma én, holnap te”); a vezetői poszt nem karrier-, főleg presztizs-, rossz esetben érdekpozíció; nagy intézmények, bonyolult szervezet, nagy költségvetések – a vezetők habitusa elsősor- ban akadémiai, és kevésbé menedzseri; osztott vezetés, jogkörök: a testületek nem vonhatók felelősségre (a hiányért csak a helyzet felelős, a személy sohasem);

11 JÖVŐKÉP: Quo vadis? Európában vagyunk: EFT-ben egyetértünk  Merre halad Európa (és a világ)? Bologna: lineáris képzési ciklusok – számos tisztázandó kérdés + B(ologna)-vonzatok:  intézményrendszer: egyetem/főiskola  oktatói feladatok és követelmények  finanszírozási következmények  minőségbiztosítás Intézményirányítás: ez „érdek-érzékeny” kérdéskör – feszültségekkel  IT funkciók, az autonómia pontosítása Az állam funkciói, az állami irányítás

12 JÖVŐKÉP: az új törvény Célja: a felsőoktatás minőségének javítása, átjárható intézmények – MK és EU szinten, a magyar diplomák versenyképességének fokozása, eredményes csatlakozás az Európai Felső- oktatási Térséghez, az oktatás,kutatás egységének megvalósítása, korszerű működési formák elterjesztése.

13 Merre halad Európa és a világ? EFT, EKT: európai dimenziók, mobilitás; a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen; esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tehát tömegek ante portas és a kapukon belül is; szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb képzési idő, kevesebbeknek/”jobbaknak” magasabb képzés, végül szakmai elitképzés; társadalmi és korkihívások: globalizáció, informatika, készség-erősség, változtatás- képesség (tanulás egy életen át), kommuni- káció/marketing (eladni nehéz,nem termelni)

14 erősödő nemzetközi verseny minden téren megszorítások a közpénzekben, közvetlen és közvetett érintettek hozzájáruláskényszere; felelős(ségre vonható) menedzsment; elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, cost/be- nefit elemzés; társadalmi nyitottság: regionális funkciók, szolgáltatások nyújtása – bővülő misszió; minőség-orientáltság; gyors reagálás a munkaerőpiac igényeire; tanulás egy életen át; EAIR 2004: „Knowledge Society Crossroads”

15 Bologna: ciklusos képzési szerkezet Három ciklusú, lineáris képzési rend; Európa határozta el, angolszász mintára; mi nem koncepcionális alapvetéssel kezdtük (a hollandok, norvégok stb. igen); Pl. mi a két ciklus azonos és eltérő funkciója? nem egy új rendszert építettünk ki, jobbára a jelen rendszer átmentését céloztuk meg: „kis magyar Bologna” készül; az alapszakrendszer konszenzusban (vagy inkább alkukban) alakult ki; a mesterszakokról még mindig homályos, nem egyeztetett elképzelések vannak;

16 nincs világos koncepció az A:M:PhD:sztk keretszámok és finanszírozás arányaira; a „képesítési keretek” – „képzési és kimeneti követelmények” – „tantervek” rendszer túl komplikált, funkciótlan (szerintem); pl. az évtizede folyó PhD képzés „képzési kereteit” valakinek utólag kell kitalálni); megoldatlan: legyen-e párhuzamosan elméleti és alkalmazott irányultságú alapképzés? mivel segítjük a hallgató „keresztmozgását” a ciklusváltáskor? Fontos lenne! a (kétszakos) tanárképzés ügye kiérleletlen;

17 B-vonzatok – 1: intézményrendszer Lesz-e, legyen-e egyetem és főiskola? Mitől egyetem és mitől főiskola az intézmény? Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott doktori képzés – és fokozatadási jog. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

18 Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. Ismertek college/university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény).

19 B-vonzatok – 2: oktatók mire fel a munkakör és cím különválasztása? a mai oktatói besorolási rend eltérő funkció- és követelményrendszerre épül; az új képzési rend konvergálást indikál; az egységes besorolási (előléptetési) rendszer csak egységes követelményrendszerre épülhet: ennek érvényesítése ma komoly feszültségeket generál(na) mindkét helyen; sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemi tanári/docensi követelmények teljesítéséhez; egy lehetőség: (ált.) tanársegéd – adjunktus; egyetemi ill. főiskolai docens/tanár;

20 B-vonzatok – 3: finanszírozás mondjuk ki: önmagában az új rendszer bevezetése nem okozhat azonnali „csődöket”; az intézményi stratégiai tervezéshez tudni kell az A:M:PhD létszám és finanszírozási ará- nyokat (várhatóan 50:25:<25, ill. 1:2:3); jó a speciális költségvetési jogállás terve; jobb lenne hosszútávú kiszámíthatóság (eset- leg a francia szerződéses rendszer); konszolidációra van szükség – de ez nem automatikus, csakis szelektív lehet; ÁFA mentesség és amortizáció szükséges;

21 B-vonzatok – 4: minőségbiztosítás Kiemelt bolognai cél (Berlinben 1. hely!) (oktatási) kormány(zat): minőségpolitika intézmény: minőségbiztosítás MAB: minőségértékelés általában: minőségkultúra szükséges!

22 Intézményirányítás (nem B-vonzat) kormányprogram (2004): FO vezetőkkel egyeztetve hatékonyabb irányítás kell! „hot topic”: Bologna mellett az oktatási miniszter első számú reformszándéka; – az akadémiai és a stratégiai döntési jog- körök (az akadémiai vezetés és a menedzs- ment) funkcionális elkülönítése; – az állam tulajdonosi funkcióinak intéz- mény-közeli (-beni) gyakorlása; – a felépítés könnyen vállalt döntései mellett/ /után a várható nehéz leépítési döntések „objektiválása” (az érintettek mentesítése);

23 Az állam funkciói (nem B-vonzat) rendezendő, hogy miben azonosak és miben különböznek az állami és államilag elismert (magán) intézmények: a törvényben előírt és garantált szakmai és személyi autonómiát minden intézmény gyakorolhassa (állami elismerési feltétel)! az állam ugyanolyan fenntartási garanciát vállaljon, mint a nem-állami fenntartó; az IT az állami fenntartói funkciókat, jogokat gyakorolja. ez ügyben a szféra – az ellenzők többségével – megosztott. Kérdés: tudunk-e változtatni?

24 Köszönöm a figyelmet!