SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”

Az előadások a következő témára: "SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok”"— Előadás másolata:

1 SZINTEK ÉS SZEMPONTOK AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSI TÉRSÉGBEN Előadás a Felsőoktatási Kutatóintézet és az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat „Felsőoktatási konfliktusok” c. konferenciáján Budapest, 2006. május 29. Hrubos Ildikó egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem – Felsőoktatási Kutatóintézet ildiko.hrubos@uni-corvinus.hu

2 Szintek és szempontok az Európai Felsőoktatási Térségben Az előadás vázlata  Az értékek konfliktusa  Az intézményi missziók konfliktusa  Konfliktus az intézmény működésének dimenziói között  Konfliktus az intézményi irányítás három vonala között  A szintek konfliktusa

3 Az értékek konfliktusa Három legitim érték  Társadalmi esélyegyenlőség (jogi és szociológiai értelmezés)  Hatékonyság (feltételezi a mérhetőséget, a költség/haszon elemzést)  Minőség (mérni kellene a mérhetetlent – minőségirányítás – intézményi rangsorok) A konfliktus a tömegessé válással jelenik meg éles formában – a felsőoktatás átpolitizálódik

4 Az intézményi missziók konfliktusa Kutató egyetem (definíciós problémák) Oktató egyetem/felsőoktatási intézmény Alapképzés, mesterképzés, posztgraduális képzés, doktori képzés Akadémiai képzés – szakképzés, egyetem – főiskola Tipikus korcsoport – felnőttképzés – életen át tartó tanulás Szakértés, szolgáltatás Vita a missziókról és a rangsorokról

5 Konfliktus az intézmény működésének dimenziói között  akadémiai dimenzió (az oktatás szakmai, tartalmi kérdései, a kutatás), az egyetem legsajátosabb, tradicionális értékeit, misszióját képviseli  bürokratikus dimenzió (a nagyra nőtt és összetett szervezet működtetésének kezelését jelenti), a kontinentális Európában a 19. századtól, az állami szerepvállalás megjelenésétől ismert, jelentősége pedig a 20. század második felében, az expanziós folyamatok következtében megnőtt  gazdálkodási dimenzió, amely a fejlett országok egyetemein az 1980-as évek közepétől válik egyre fontosabbá, miután a kormányzatok a finanszírozás nehézségeinek kezelését az indirekt irányítási rendszerre való áttéréssel kívánták megoldani. (Ennek lényeges eleme a nem költségvetési források keresésének egyre határozottabb ösztönzése.) Az egyes dimenziókhoz más-más vezetési modell illeszthető: kollegiális, bürokratikus, menedzseri

6 Konfliktus az intézményi irányítás három vonala között A tiszta modell  akadémiai vonal (rektor és helyettesei, dékán és helyettesei, tanszékvezetők), amelyben főhivatású oktató-kutató professzorok töltik be a posztokat  bürokratikus vonal (sokféle elnevezés található az első számú vezetőjére, pl. főtitkár, kancellár, aki az egyetemi, a kari és a tanszéki szintű adminisztrációt irányítja, az adott munkatársaknak ő a hivatali főnöke)  gazdasági vonal (gazdasági főigazgató, aki a kari és tanszéki szintű gazdasági felelősök hivatali főnöke) A feladatok ellátása a tiszta modellben egy háromdimenziós térben értelmezhető (tehát még bonyolultabb a helyzet, mint a sokszor emlegetett mátrix szerkezetben). A konfliktus forrásai: presztízsküzdelem, szemléletbeli eltérés, felkészületlenség, az egyeztetési mechanizmusok működtetéséhez szükséges kultúra hiány

7 A szintek konfliktusa Nemzetek feletti szint (Európai Unió vagy az Európai Felsőoktatási Térség?) Nemzeti kormányzatok Egyes intézmények (a Magna Charta Universitatum megjelenése óta megkerülhetetlen alapelv az intézményi autonómia)