MERRE TART A MAGYAR FELSŐOKTATÁS? Dr. Molnár Károly Budapest, 2004. 09. 29.

Az előadások a következő témára: "MERRE TART A MAGYAR FELSŐOKTATÁS? Dr. Molnár Károly Budapest, 2004. 09. 29."— Előadás másolata:

1 MERRE TART A MAGYAR FELSŐOKTATÁS? Dr. Molnár Károly Budapest, 2004. 09. 29.

2 Milyen ismeretanyaggal rendelkező mérnökökre van szüksége Európának és Magyarországnak a XXI. században - a gazdasági szakemberek szerint? megalapozott szakmai tudás (jó minőségű képzés eredményeként), probléma megoldási készség, önálló tanulásra való készség, kommunikációs-, jogi-, pénzügyi-, menedzsment ismeretek, nyelvtudás.

3 Eltérő igények nagyvállalat - kisvállalat, gyártó cég - kereskedő cég, multinacionális cég - hazai cég, közszféra - versenyszféra,...

4 Lineáris képzés - duális intézményrendszer lehetséges, egy szakmában ne adjanak ki sokféle diplomát egy időben, intézményi együttműködés lehetséges, példa: műszaki informatika, BME VIK - BMF NIK.

5 A főiskolai, egyetemi és a BSc képzés egymáshoz való viszonya

6 A BME képzései egyetem főiskola BSc MSc

7 Terhelésváltozás a BME-n Hallgató (csak nappali) /főállású oktató a BME-n forrás: BME Oktatási Igazgatóság

8 Aktuális teendőink a mérnökképzésben az új képzésekről a társadalom tájékoz- tatása, az új struktúra népszerűsítése, szakértői szinten, az intézmények együtt- működésével keressünk megoldást:  gyakorlati képzés,  elitképzés a tömegoktatásban,  tehetséggondozás lehetőségei, az „egyszerű oktatók” megnyerése.

9 A Műegyetemen a meglevő értékeket át kell menteni, a változtatás ne menjen a minőség rovására, a hallgatóktól elvárt önálló munka mértékét növelni kell, az idegen nyelven jelenleg is tartott képzéseket ki kell terjeszteni.

10 Az új felsőoktatási törvény nyújtotta lehetőségek I. Kedvezőbb gazdálkodási feltételek: 1.Hitelfelvétel lehetősége a likviditási problémák kezelésére. 2.Szervezési, kiegészítő feladatokra gazdasági társaság szabadon, engedély nélkül alapítható. 3.Beruházások biztonságos tervezéséhez- megvalósításához hosszú távú intézményi kezességvállalás lehetősége. 4.Maradványok nem vonhatók el, viszont állampapírba fektethetők.

11 Az új felsőoktatási törvény nyújtotta lehetőségek II. Kedvezőbb szervezeti és működési forma az Irányító Testület megjelenésével: 1.Mód nyílik rugalmasabb szervezeti felépítés kialakítására, amely a korábbiaknál könnyebben képes követni a piac diktálta változásokat. 2.Piaci igényeknek megfelelő intézményi stratégia kidolgozásának lehetősége. 3.Differenciált, a teljesítményt jobban elismerő bérezési rendszer kialakításának esélye. 4.Gazdálkodási, stratégiai kérdések összegyetemi szemléletű kezelését-megoldását segíti.

12 Az új felsőoktatási törvény nyújtotta lehetőségek III. Nő az egyetem autonómiája: 1.A karalapítás intézményi hatáskörbe kerül, nem kormányrendelet szabályozza. 2.Az Intézményfejlesztési Tervet az Egyetem – az Irányító Testület – fogadja el, hagyja jóvá, a miniszter helyett. 3.A korábbiaknál egyszerűbbé válik szakirányú továbbképzési szakok és felsőfokú szakképzési programok indítása.