ALTERNATÍV PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A ZENEI TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Mezei Rita zongoraművész-tanár tehetségfejlesztő szaktanácsadó 2010

Tartalom Alternatív, alternatíva Pillanatképek a nagy zenei géniuszok tehetséggondozásából. Az én zenepedagógiai irányelveim. Milyen kihívást tartogathat a zenepedagógusok számára a XXI. század? Szükséges-e vagy nem az alternatív zenepedagógiai módszerek alkalmazása? Aktív zenepedagógusok véleményeinek összegzése rövid interjúk alapján. Jó gyakorlat- a Zene ABC tehetséggondozó szakkör rövid bemutatása. Zárszó helyett... Kapcsolat Bibliográfia

1. Alternatív, alternatíva→ Alternatív: kettős, vagylagos, kétféle lehetőséget felvető vagy megengedő (kérdés, indítvány, terv) Alternatíva: olyan eset, amelyben két lehetőség között lehet választani vagy az egyik lehetőség kettő közül. (1) ? Milyen formában, hogyan alkalmazhatjuk mindezeket, ha szükségessé válik a pedagógiai munka során?

2. Pillanatképek a nagy zenei géniuszok tehetséggondozásából. A klasszika és romantika korszakának két meghatározó zeneszerzőjének kora gyermekkori zenei/ művészeti élményei. Wolfgang Amadeus Mozart( 1756-1791) Fryderyk Chopin ( 1810-1849)

A fiatal Mozart Nagy tehetsége már gyermekkorában megnyilvánult. A zenén kívül a matematika és az idegen nyelvek is érdekelték. 4 évesen testvére (Nannerl) számára írt, apja Leopold Mozart által komponált darabjait játszotta. Gyorsabban haladt tanulmányaiban apja tanítványaként, mint az iskolába küldött gyerekek.

A fiatal Mozart 5 évesen már azelőtt játszani próbált, mielőtt hegedűórákat vett volna, így buzgón kereste a lehetőséget, hogy a felnőttek kamarazene próbáin részt vehessen. Mivel a többiek mindig elzavarták, egy alkalommal apja megengedte neki a közös muzsikálást. A kis Mozart játéka meggyőzte mindannyiukat, és apja elhatározta, hogy ezt a csodát egész Európának meg kell mutatnia. Ezután Wolfgang 6 évesen, Nannerl 10 évesen európai turnéra indult édesapjával.

A fiatal Chopin Fryderyk sokoldalú tehetsége korán megmutatkozott. Már a zenetanulása előtt is duetteket játszott Ludwiga nővérével. Gyakran rajzolt karikatúrákat, verseket írt és a családi évfordulókra vígjátékokat állított össze lánytestvéreivel.

A fiatal Chopin 6 évesen kezdete meg zenetanulmányait. Idős zongoratanárnője a klasszikus német repertoáron kívül a korabeli népszerű zeneszerzőkkel is megismertette, melyek a korai szerzeményeire nagy hatást gyakoroltak. Első improvizációit tanárnője jegyezte le. g-moll polonézét 1817- ben jelentették meg. 8 évesen Gyrowetz zongoraversenyével debütál és ezután második Mozartként ünneplik.

3.Az én zenepedagógiai irányelveim Motiváció az egyéni eredmények elérésére, megtartására és a további fejlődés érdekében. A kreativitás fejlesztése a művészi kifejezés, a technikai nehézségek áthidalására és a művészetek iránti nyitottság kapcsán. Problémaérzékenység, egyéni fejlesztés a tanórákon. A zenei kifejezés gazdagítása, az elméleti tudás mélyítése. A zeneszerzői attitűd gyakorlati módon való átélése. Esztétikumra való nevelés más művészeti terület megismertetése kapcsán. Szociális kompetenciák növelése különböző kamarazenei formációkon keresztül.

4. Milyen kihívást tartogathat a zenepedagógusok számára a XXI. század? Haladjunk a korral vagy maradjunk az eddigi bevált pedagógiai módszereink mellett? A klasszikus repertoár mellett milyen újdonságokkal érdemes megismertetni a zene iránt elkötelezetteket? Milyen innovatív módszereket érdemes alkalmazni a mai kor gyermekének zenei tehetséggondozásában?

Igen, szükségszerű az alternatív pedagógiai módszerek 5. Szükséges-e vagy nem az alternatív zenepedagógiai módszerek alkalmazása? Aktív zenepedagógusok véleményeinek összegzése rövid interjúk alapján. Igen, szükségszerű az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása→ alkalmanként, a gyerek egyéni haladási ütemének érdekében, a differenciálás miatt, a korai tehetséggondozásban, új utak feltérképezése kapcsán, különböző motivációs háttér adta lehetőségek kibontakoztatására, a zenei kreativitás fejlesztésére, az összművészetre való nyitottságra nevelés miatt.

6. Jó gyakorlat – a Zene ABC tehetséggondozó szakkör rövid bemutatása Résztvevői→ 7-11 éves korú általános iskolás gyerekek, akik nem vesznek részt zeneiskolai képzésben. Célja → - a zene megszerettetése, a zenei írás-olvasás alapjainak elsajátítása játékos formában, a kreativitás fejlesztése, társművészetekkel gyakorlati úton való ismerkedés, közös munkára nevelés, szociális kompetenciák fejlesztése.

6. Jó gyakorlat – a Zene ABC tehetséggondozó szakkör rövid bemutatása Elvárt eredménye → a gyerekek zene iránti érdeklődésének, szeretetének elmélyítése, zenei alapok elsajátítása, a társas –szociális kompetenciák fejlődése, a művészetek iránti nyitottság megteremtése.

Zárszó helyett.... J. Sinor, az IKS elnöke az USA-ból rajzolta meg az ezredforduló európai mércével mért jó zenetanárának portréját: Tartsuk éberen magunkban a muzsikust! Pallérozzuk intellektusunkat! Érdeklődjünk a világ dolgai iránt! Éljünk harmóniában a természettel! Vállaljuk meggyőződésünket! Sose elégedjünk meg azzal, amit elértünk! Éljünk lehető legteljesebb életet! (2)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kapcsolat: r.mezei.piano@t-online.hu Mobil: +36/30/347-8307

9. Bibliográfia Jegyzet (1)Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973 (32. o.) ISBN 963 05 4262 5 (2)L. Nagy Katalin: Az ének zene tantárgyak helyzete és fejlesztési feladatai Hozzáférés módja: www. Oki.hu/cikk.asp?Kod=tantargyak-Nagy-Enek.html „EU-csatlakozás és a magyar zenepedagógia”(4.,5.,8.,9.bek.) Felhasznált irodalom (1) Nagy zeneszerzők Etűd Könyvkiadó, 1995 (46-47.o., 150-151.o) ISBN 963 85164 3 7