Iskola és társadalom Tanári mesterszak Nyíregyházi Főiskola PKK Dr. Venter György egyetemi tanár

Iskola és társadalom Kötelező és ajánlott irodalom Bábosik István (2003): Alkalmazott neveléselmélet. Okker KFT., Budapest Halász Gábor-Lannert Judit (2006): Jelentés a magyar közoktatatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet, Budapest Kozma Tamás (2001): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kozma Tamás (2004): Iskola és társadalom. Új Mandátum Kiadó, Budapest Kozma Tamás (2004): Oktatás és társadalom. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Kron, W. Friedrich (2000): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest Perjés Iván (2003): Az iskola mítosza. Aula Kiadó, Budapest

Iskola és társadalom főbb témaköreink a félév során A társadalom, mint szociológiai alapfogalom. Társadalmi tér, szociálökológiai kutatások. Társadalmi magatartások, szociális szervezetek. Társadalmi struktúra, társadalmi viszonyok.

Iskola és társadalom Osztályelméletek. A társadalom alrendszerei és azok kapcsolatai, gazdasági környezet. Társadalmi folyamatok, javak, érdekek, hatalom. Multikulturális társadalom.

Iskola és társadalom Az iskola, mint pedagógiai intézmény és társadalmi szervezet céljai, funkciói, nevelési hatékonyságának feltételei. Az iskola vezetése, vezetési modellek. Az iskolai nevelés-oktatás feladata, szerepe a személyiségfejlődésben. Kompetencia-alapú oktatás a tudás társadalmában. Az iskolai oktatás eredményessége, tanulmányi teljesítmények nemzetközi összehasonlításban.

Iskola és társadalom Iskolák és szabályozási környezetük. A szabályozás tárgya, szabályozó eszközök és mechanizmusok. A szabályozás típusai, szintjei. Iskola és helyi társadalom, iskolahasználók és elvárásaik. Pedagógusok az iskolában. Tanulók az iskolában. Az iskola finanszírozása Iskola és hátránykezelés

Iskola és társadalom társadalom:állandósult emberi csoport, mely földrajzilag elhatárolható területen él (társadalmi tér), és tagjait kultúra köti össze hogyan képes fennmaradni annak ellenére, hogy tagjai halandók, azok cserélődnek? a társadalom reprodukciójának lényegi eleme a kultúra átadása (enkulturáció, szocializáció), amit a nevelés mint egyetemes társadalmi tevékenység biztosít. a társadalomnak azokat a közösségeit, melyekben az így felfogott nevelés folyik, a nevelésszociológia kutatja

Iskola és társadalom össztársadalmi szempontból is jelentős alapfogalmak: enkulturáció, szocializáció (makro-szociális szint) nevelés és szociális tanulás (mikro-szociális szint)

Enkulturáció - kulturális alapképességek elsajátítása 1947. Egyesült Államok, M. H. Herskovits enkulturáció=, a kultúra megtanulása, a kultúrába történő betagolódás kultúra: az ember létformájának minden olyan képződménye, melynek használatával az ember megvalósítja életét a kultúra része a nyelv, az erkölcsi normák és viselkedési minták, a szociális szervezetek, a jog és a politika intézményei, a gazdaság és a munka különböző formái, a technika, különböző intézményes formák és tevékenységek

Enkulturáció - kulturális alapképességek elsajátítása az ember az enkulturáció specifikus tanulási folyamatán keresztül nő bele valamilyen kultúrába, ennek elsajátítása által meghatározott kultúra hordozójává válik, bekapcsolódása a kultúrába csak tevékenység által lehetséges

Szocializáció – társadalmivá válás 1902-1903. Franciaország É. Durkheim szocializáció: társadalmivá válás, társadalmilag cselekvőképessé válás enkulturáció és szocializáció viszonyának tisztázása: a nyelv megtanulásának példáján enkulturáció: minden kulturális tartalom megtanulása szocializáció: a nyelv szociális, morális normákkal összehangolt használatát tanulja meg az ember, a nyelvhasználat egy morális kód alkalmazása, a kulturális tartalmak sajátos osztályának, valamely társadalom erkölcsi rendjének megtanulása, szociális tartalmak megtanulása

Szocializáció – társadalmivá válás a szocializáció az enkulturáció részfolyamataként értelmezhető a szocializáció folyamata kettős funkciót tölt be: (1) az egyént cselekvőképessé teszi (E) (2) generációkon át biztosítja a szociális rendszer működésének és továbbélésének képességét (T) a szocializáció különböző szakaszokban megy végbe: elsődleges (primer), másodlagos (szekunder) fázis, másodlagos szociális fixálódás=a felnövekvő ember megtalálja helyét a felnőttek világában a szocializáció folyamata az ember élete végéig tart, specifikus csoportokban játszódik le (eltérő nyelv, viselkedési formák, értékorientációk

Társadalmi tér az adott társadalmi jelenség mindig adott térben figyelhető meg a tér adottságai mindig a környezeti feltételrendszer egyik eleme a térbeli környezet befolyást gyakorol a benne élő társadalomra, s a társadalom alakítható, ha térbeli feltételei módosulnak az ilyen társadalomvizsgálat a szociálökológiai kutatás

Szociálökológiai kutatások a szociálökológiai kutatások jellegzetessége: 1) vizsgálataik tárgya területileg kötött, vagyis olyan jelenségek, folyamatok, képződmények, szervezetek alkotják a kutatás tárgyát, melyek konkrét, földrajzilag lehatárolható térben tanulmányozhatók (pl. emberi települések, infrastruktúra-hálózat, lakáskérdés)

Szociálökológiai kutatások 2) alkalmazott kutatások: döntéshozatal előkészítésére szolgálnak, decentrumok fontosságát hangsúlyozzák e kutatások központi kérdése ezen szervezetekre, intézményekre vonatkozó, velük kapcsolatos választás, döntés társadalmi folyamatokat vizsgál, ha az időtényező van középpontjában (demográfia, család nagyság, gyermekszám természeti-társadalmi alakulatokat vizsgál, ha a tér kerül vizsgálata középpontjába (pl. migráció, urbanizáció)

Szociális szervezetek szociális feladatokat ellátó szervezetek (pl. iskolák, kórházak, gyermekvédelmi intézmények, bolthálózat, közlekedés) a szociálökológiában a szervezetek társadalomba való beágyazottságát jelzik valamely szervezet mindig adott társadalmi környezetben működik, vagyis a szervezet környezetét főként az a társadalom alkotja, melynek tagjai részt vesznek a szervezetben és/vagy használják azt

Társadalmi magatartás az emberek választásainak összefoglaló és általánosító elnevezése a társadalom tagjainak egymáshoz hasonló viselkedése a számukra azonos helyzetekben átvitt értelemben azt jelöli, hogy miként döntenek a vizsgált közösség tagjai bizonyos választási helyzetekben fontos társadalmi magatartás pl. a demográfiai magatartás, a fogyasztó magatartás E. Durkheim: „ a kollektív tudat megelőzi az egyéni magatartást” ezeknek a mutatóival együttesen lehet jellemezni a kiválasztott társadalmi csoportokat

Társadalmi viszonyok A társadalmi viszonyok irányzatai szerint a társadalom lényege a tagjai közt kialakult viszony, viszonyok hálója, rendszere. Társadalmi viszonyok: érintkezés, kölcsönhatás, függőség, szociális cselekvés. A társadalmi viszonyok legmagasabb rendű megvalósulása a szociális cselekvés: olyan kölcsönhatásokat jelent, melyek szándékoltak, határozott célra irányulnak és megfelelő eszközöket használnak fel.

Osztályelméletek A társadalom rendszerét az osztályelméletek a társadalmi osztályviszonyokkal jellemzik, a társadalom alapszerkezetét ragadják meg történelmi változásban. marxizmus: társadalmi osztály: emberek olyan csoportja, melyet más csoportoktól az különböztet meg, hogy milyen termelési viszonyok között él, milyen a viszonya a termelőeszközökhöz, hol van a helye a munkamegosztásban, milyen mértékben részesedik a megtermelt javakból.

Osztályelméletek stratifikációs (rétegződés)elméletek: a társadalmi struktúrát empirikusan vizsgálhatóvá teszik és pillanatnyi állapotát rajzolják meg az első rétegződéselméletek az amerikai szociológiában keletkeztek, közvéleménykutatási eszközökkel történő társadalomvizsgálatok igényeként a rétegződéselméletek irányzatai: politikai, strukturális-funkcionalista, statisztikai (W. L. Warner)

Osztályelméletek társadalmi folyamatok elméletei: a társadalom szerkezetét mozgásában, változásában mutatják be megközelítések: politikai, szervezeti, szociálantropológiai, stratifikációs mobilitás: horizontális (pl. szakmaváltás) vagy vertikális (pl. többlépcsős), illetve intergenerációs vagy intragenerációs

Javak, érdekek, hatalom javak: „jószág” jogi-közgazdasági fogalom, vagyont jelent, minden olyan előny, mely elnyerése által az egyén, vagy társadalmi csoport több lesz, mint a vele kapcsolatban állók, hiányt, reális szükségletet elégít ki érdek: szándékok, törekvések, célok, tevékenységek, melyekkel emberek egyik vagy másik csoportja e javakat akarja megszerezni hatalom: ha valaki valakikkel szemben érvényesíteni tudja céljait, törekvéseit, egyik csoport befolyásolni tudja a másik csoportot a politikában, a gazdaságban, a kultúrában, érdekküzdelmek eredménye a politika metaforái: küzdés, játék, alku, színház

Multikulturális társadalom A 20. sz. végén, a 21. sz. elején az európai és Európán kívüli társadalmak egyik jellemzője a kulturális sokféleség, a multikulturalizmus, melyre a különböző állami politikák, ideológiák eltérő módon reagálnak. A kulturális különbözőség legfőbb megjelenítői a nemzeti/etnikai kisebbségek, akik más anyanyelvűek mint a többség. (nemzeti kisebbség esetében beszélhetünk anyaországról, etnikai kisebbség esetében nem) A multikulturális társadalom létrejöttének okai: a gyarmatbirodalmak felbomlásával a lakosság nyugat-európai nagyvárosokba áramlott (migráció), mely etnikai, nyelvi, vallási, antropológiai sokféleséget eredményezett.

A multikulturális társadalom kialakulása A nyugat-európai országokban a multikulturális nevelési koncepció kialakulása összekapcsolódott olyan oktatáspolitikákkal, melyek az esélyegyenlőség megteremtését és az emberi jogok iskolai tanítását tűzte ki célul. Két nagy súlyú társadalmi jelenségre kellett megoldást találni. (1) 1970-es évektől emberi jogi csoportok felelőssé tették az oktatási rendszert a bevándorlók, etnikai kisebbségek diszkriminációjáért, mely a szociális kohézió megerősödését is gátolta. (2) Felerősödött a nemzeti gazdaságok függése egymástól. Az ifjú nemzedék képessé tétele a magas szintű tudományos-technikai műveltség elsajátítására.

Oktatáspolitikai paradigmák A nemzetiségi oktatás alapelve: a nemzetállam határai között élő, államalkotó népcsoportoknak a formális iskoláztatás keretében az anyanyelv, a kultúra átörökítésének joga. Európában számos gyakorlat ismert: (1) az oktatáspolitika alig vesz tudomást a nemzetiségekről (pl. Franciaország, Németország, Hollandia), (2) a szövetségű rendszerű országokban külön iskolahálózatok alakultak ki (pl. Belgium, Svájc), (3) térségünkben az önálló iskola, iskolai osztály a legelterjedtebb.

Oktatáspolitikai paradigmák A multikulturális paradigma az iskolázáshoz, a saját kultúrához való jogot állampolgári jogként értelmezi, és nem tesz különbséget nyelv, vallás, szokás szerint. Multikulturális nevelés Európában a beköltöző, színes bőrű, nem keresztény, kulturálisan a helyi lakosságtól feltűnő módon eltérő népcsoportra irányul, akiknek asszimilációja eléggé kétségesnek tűnik.

Oktatáspolitikai paradigmák A multikulturális oktatás alapelve: a társadalomban élő valamennyi népcsoport tagjaira kiterjedő emberi, állampolgári jog a kultúra megőrzésére és a mások általi tiszteletére. A magyar oktatáspolitikában a nemzetiségi és a roma kisebbségi oktatás eltér. Az oktatáspolitika a romákat a rendszerváltásig társadalmi peremcsoportként definiálta.

A multikulturális nevelés lehetősége, hatékonysága Az iskola kultúrájának, ethoszának átalakítása. Az iskola materiális kultúrájának megteremtése. A kisebbségi tanárok számaránya a pedagógusok között. A gyerekek rasszista jellegű konfliktusainak kezelése. Az iskola jó kapcsolata a helyi közösségekkel. Az iskola rugalmassága az etnikai csoportok szokásaival szemben. Tantervi változtatások szükségessége. Taneszközök adjanak elfogulatlan képet a különböző kultúrákról. Az oktatás módszertani kultúrájának átalakítása. A teljesítmény mérésének és értékelésének újragondolása.

Az iskola szervezeti sajátosságai a szervezet emberek és eszközök rendszere több személy tevékenységének ésszerű koordinációja valamely közös, kinyilvánított szándék vagy cél megvalósítására a munkamegosztás és a tevékenységi körök megosztása, a tekintély- és a felelősség-hierarchia alapján működik

Szervezet meghatározott feladatok végrehajtására jött létre, pozíciók rendszeréből áll, ezekhez meghatározott feladatok, szerepek kapcsolódnak, melyek egymás mellé vagy alá- fölérendelési viszonyokba, hierarchikus rendbe tagolják a szervezet tagjait

Szervezet valamely társadalmi szükséglet kielégítése céljából létrehozott folyamatos emberi együttműködés nyitott, többcélú, többfunkciójú rendszer, mely állandó kölcsönhatásban van a környezetével a szervezeten belül számos egymással dinamikus interakcióban lévő alrendszer

A szervezet jellemzői a szervezeti struktúra, mely a munkaszervezésnek, a szabályozottságnak alapja, a szervezeten belüli kapcsolatok rendszere, amely felelősségeket, hatásköröket, kommunikációs utakat határoz meg annak érdekében, hogy a szervezet elláthassa funkcióit ez alapján beszélhetünk mechanikus és organikus szervezeti struktúráról

A szervezet jellemzői mechanikus szervezet jellemzői: szabályozottság, pontos alá- fölérendeltségi viszonyok, stabil környezeti feltételek között eredményesen működik, könnyen tud szakembergárdát toborozni

A szervezet jellemzői organikus szervezet jellemzői emberközpontúság, horizontális kapcsolatrendszerek, kiegyensúlyozottság, rugalmasság, kezelni tudja a bizonytalan környezeti tényezőket, autonómia törekvéseik jól érvényesíthetők a bizonytalan környezeti hatások között

A szervezet jellemzői a mechanikus szervezet struktúrája „magas”, piramis jellegű, az organikus szervezet struktúrája „lapos”, csonka gúlához hasonlítható

A szervezet jellemzői a szervezet célja jelzi, hogy a szervezet miért jött létre, ki hozta létre, kinek jó, hogy működik a célok hierarchikus rendszert alkotnak, a jellemzéshez a hosszú távú ún. stratégiai célokat kell megismerni a tömör, érthető, rövid célmeghatározás világos üzenet a partnereknek, ez az ún. küldetésnyilatkozat, mely jó iránytű a különböző helyzetekben való gyors eligazodáshoz

A szervezet jellemzői C. B. Handy szervezeti kultúra modelljei a vezetői szerepben a környezethez való viszonyban irányítási és döntéshozatali módban a szervezeti teljesítmény legfőbb meghatározásában térnek el

hatalomkultúra (klub- vagy erőkultúra) kisebb méretű vállalkozások karizmatikus személy által irányított szervezet pókháló – a hatalom, az erő a középpontban koncentrálódik vezető szerepét Zeuszhoz hasonlítja fontos érték az empátia, tolerancia, bizalom, kommunikáció csekély az ellenőrzés kicsi a bürokrácia, nincs sok szabály válsághelyzetekre gyorsan reagál veszélyes lehet a központi ember dominanciája

feladatkultúra feladatok, projektek játszanak központi szerepet felépítése hálós szerkezetű, vezetője Pallasz Athénéhez hasonlítható erőforrások megteremtésén, emberek kiválasztásán van a hangsúly csoportban dolgoznak, melyek könnyen átszervezhetők, rugalmasak, erős piaci verseny esetén kedvező a team-munkában rejlik e típus ereje, az egyénektől elkötelezettséget vár el fiatal, dinamikus, fejlesztő emberek a tagjai nagy önbizalom, nem aggódnak még a biztonság miatt a vezető koordinátor, nehéz az irányítás és az ellenőrzés, tervezés

személykultúra pontok laza halmaza fókuszban az egyén, az egyéni célkitűzés Dionüszosz által képviselt szellemiség magasan kvalifikált szakemberek kreatív, innovatív feladatok megoldására társulnak a tehetség a legfontosabb nem működhet vezetői hierarchia, a közös megegyezés szabályozza a működést szakértői hatalom elfogadott

szerepkultúra racionális, bürokratikus, hierarchikus szervezetekre jellemző felépítése görög templomhoz, vezetője Apollóhoz hasonlítható jól felkészült kompetens egységek a tartóoszlopok, tevékenységét ügyrendek, eljárási szabályok irányítják a körülhatárolt szerepek a fontosak, ehhez választják ki az egyént ha változik a prioritás a szervezet újra elosztja a szerepeket formalizált a kommunikáció, a struktúra, gyakran írásban lehet ügyeket intézni a hatalom a hierarchiában elfoglalt pozícióhoz kötődik

A szervezet jellemzői a szervezet és környezetének viszonya környezet szervezethez való viszonya alapján lehet: kedvező, támogató, ellenséges összetétele szerint: homogén, heterogén stabilitása szerint: állandó, változó A környezeti változásokhoz való viszonyulás alapján a szervezet lehet: reaktív: a már bekövetkezett nehézségeket próbálja elhárítani proaktív: a várható nehézségeket megelőzik innovatív: folyamatosan keresi a legkedvezőbb megoldásokat, a környezet elemzése alapján

Az iskola görög szkólé, latin schola a szkólé eredeti jelentése: szabad idő, pihenés, nyugalom, az erre létrehozott hely, intézmény elnevezésére szolgált valamilyen ismeretbe, tevékenységbe való bevezetésről van szó fogalma: a közoktatási rendszer alsó- és középszintjén a nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó intézményrendszer valamely intézménytípusa, működését törvények és egyéb hivatalos rendelkezések szabályozzák, és az intézményekben folyó munkát arra a célra képzett pedagógusok végzik

Az iskola kettős minőségben értelmezhető: szervezet: intézmény: a társadalom által elvárt tudáselemeket, társadalmi kulturális tartalmakat, értékeket őriz meg, fejleszt tovább, hagyományoz át intézmény: speciális nevelési céljai vannak, a tanulók tudásának , viselkedésének, egész személyiségének alakulására gyakorol hatást

Az iskola, mint szervezet sajátos szervezet két szervezet egybeépüléséből alakult ki (tanulók és tanárok) szervezeti egységei/mikroszervezetei azok a keretek (iskolavezetés, tantestület, osztályok), melyek működése útján az iskola megvalósítja céljait hierarchizáltság alapján: centralizált, decentralizált iskolai szervezet

Az iskola, mint szervezet funkciói individualizációs funkció: az egyes tanulók személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával függ össze, az általános műveltséget nyújtó műveltségtartalmak átadása, differenciált látásmód megszerzése elősegíti az egyedi személyiséggé válást

Az iskola, mint társadalmi szervezet funkciói szocializációs funkció: a felnövekvő generáció számára közvetítse a társadalom normáit, értékeit, rendjét, mely nemzedék elsajátítja a megengedett/elvárt viselkedésformákat, cselekvésmódokat az iskolai szocializáció sajátos megnyilvánulási formái: a rejtett tanterv és az iskolai rituálék

Iskolai rituálék „mágikusan irracionális kommunikációs sablon”: lényegtelenné válik a kommunikáció tartalma, célja, a szerepkommunikációra kerül a hangsúly, vagyis az a fontos, hogy az egyes történések egy meghatározott formában megvalósuljanak az iskolai kommunikáció, az iskolai életrend olyan szilárd tradicionális elemei, melyek minden szereplőre egyaránt kötelezően hatnak fontos üzenete: az alá-fölé rendelt viszony tudatosítása

Az iskola, mint szervezet funkciói kvalifikációs (képzési) funkció: célja, hogy az iskolai tevékenységek során a gyermekek által megszerzett tudást, készségeket, kompetenciákat a felnőttkori élethivatás szolgálatába állítsa, elősegítse a növendék pályaválasztását, beilleszkedését a foglalkoztatási rendszerbe

Az iskola, mint szervezet funkciói szelekciós vagy allokációs funkció (rejtett funkció), : az iskola sajátos társadalmi szelekciót is végez, konzerválja a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket szelekció: iskolai pályafutások esélyeinek teljesítményeken alapuló elosztása allokáció: meghatározott foglalkozási területekre való irányítás

A közoktatási rendszer közoktatás: közfeladat, a köz javára, a köz pénzén, tartalmában és szervezetében közmegegyezés államilag befolyásolt, törvényileg meghatározott bárki által igénybe vehető, az igénybevétel meghatározott életkori szakaszokban kötelező, ingyenes,

A közoktatási rendszer az iskolarendszer szervezeti tagoltsága alapján: általánosan művelő iskolák, szakiskolák, gyógypedagógiai iskolák fokok szerint: alap-, közép- és felsőfok az iskolaszervezet alapelvei (Imre Sándor): a történeti folyamatosság és korszerűség elve az egyöntetűség és egyéniesítés elve a hézagtalanság és szabad mozgás elve

A közoktatási rendszer iskolarendszeri típusok létraszerű felépítés elágazásos „villaszerű” felépítés lépcsőzetes felépítés iskolarendszert meghatározó tényezők a társadalmi rendszer a gazdaság a termelés műszaki-technikai színvonala a kultúra iskoláztatási hagyományok

A magyar közoktatási rendszer kialakulása A 18. századot megelőző oktatás jellemzői az oktatás nem ért el minden társadalmi csoportot, domináns egyházi szerep az oktatás terén, nem a nevelésre, oktatásra specializálódott szakemberek végezték e feladatokat, az oktatás nyelve a latin volt, az államnak nem volt integráló szerepe.

A magyar közoktatási rendszer kialakulása A felvilágosult abszolutizmus oktatáspolitikája a Habsburg Birodalomban az állami szerepvállalás, beavatkozás növekszik 1715: a király felügyeleti joggal rendelkezik a birodalom területén található összes katolikus és protestáns kollégium, papi szeminárium, vallási alapítvány felett, 1764: a magyar Tanügyi Bizottság létrehozása, a hazai tanügy történetében ez az első állami tanügy-irányító testület, illetékessége valamennyi iskolára kiterjedt,

A magyar közoktatási rendszer kialakulása valamennyi magyarországi iskola összeírása, magyarországi tanügyi reform indul, az első minta- és normaiskola felállítása, mely minta-népiskola, ének és rajz iskola, a felső tagozata (negyedik osztálya) képezte ki a tanítókat 1776: új tanügy-igazgatási szervezet: 9 tankerület Magyarországon e tankerületek élén a tankerületi királyi főigazgató állt, munkáját a népiskolai tanfelügyelő segítette

A magyar közoktatási rendszer kialakulása 1777: I. Ratio Educationis: a magyarországi oktatásügy átfogó szabályozását jelentő rendelet, a közoktatási rendszer kezdetét jelenti, lerakta a polgári tanügy-igazgatás állami szervezetének alapjait, megújította az iskolai tantárgyak rendszerét, korszerű nevelési elveket vallott

A magyar közoktatási rendszer kialakulása az iskolaszerkezet elemei: népiskola (falusi, kisebb városi, nagyobb városi), grammatikai vagy latin iskola (kisgimnázium) két osztályos gimnázium akadémia királyi egyetem

A magyar közoktatási rendszer kialakulása a Ratio Educationis ellentmondásai a magyar nyelv teljes mellőzése, a latin nyelv hegemóniája, a német nyelv elterjesztésének szolgálata az iskolarendszer a nemes ifjak érdekeit védte, a polgári rétegek megfelelő iskoláiról nem gondoskodott

A magyar közoktatási rendszer kialakulása 1806: II. Ratio Educationis nem beszélt tankötelezettségről, de kívánatos a falusi gyerek iskolába járása, egyszerűbb, könnyebben oktatható tananyagot írt elő, csökkentette a reál tárgyak számát

A magyar közoktatási rendszer kialakulása A reformkor gazdasági-társadalmi fejlődés nyomán jelentkezik az igény óvodák, új iskolák, tanító- és óvóképzők, leánynevelő intézetek iránt Eötvös József minisztersége: törvényjavaslata az elemi népiskolai oktatásról: általános tankötelezettség fiúk számára 6-12, lányok számára 6-10 éves korig

A magyar közoktatási rendszer kialakulása 1849: Entwurf: erőszakos németesítés 8 osztályos gimnáziumok élő nyelvek, irodalom tantervbe való felvétele 6 évfolyamos reáliskola: a vagyonosodó polgárság gyermekei számára az érettségi vizsga bevezetése teret enged a kor tudományosságának

A magyar közoktatási rendszer kialakulása A kiegyezés után 1868: a népiskolai törvény Eötvös József minisztersége: közoktatás polgári és nemzeti jellegű megújítása először iktatta a magyar országgyűlés törvénybe a tankötelezettséget 6-12 éves kor között községek iskolaállítási kötelezettsége a tanítás nyelve a magyar

A közoktatás polgári és nemzeti megújítása általánosan művelő iskolák: népiskola (az alsófok iskolája) 1928: törvényjavaslat tervezet a 8 osztályos elemi iskolára 1940: XX. törvény az iskolázási kötelezettség kilenc iskolai éven „szakadatlanul” tart 1945: a 8 osztályos általános iskola megszervezése 1948: az iskolák államosítása

A közoktatás polgári és nemzeti megújítása általánosan képző középfokú iskolák 1883: az egységes középiskola (gimnázium és reáliskola) megszervezése 1927: törvény a polgári iskolák 4 osztályos iskolákká történő alakításáról

A közoktatás polgári és nemzeti megújítása a szakképző iskolák elődei a tanonciskolák 1872-ben és 1884-ben az ipartörvényben rendelkeztek felállításukról, 3 évfolyamosak, heti 9 órában folyik tanítás, a középfokú szakképzés első intézménye 1846-ban a 3 évfolyamos Ipartanoda (1871-től Budapesti Műszaki Egyetem) 1938: gyakorlati irányú középiskola (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági)

Az iskolavezetés Az iskolavezetéssel kapcsolatos elképzelések: A) egyéni tulajdonságokról, a személyiség varázsáról van szó B) az iskolavezetés lényege konkrét cselekvésekben mutatkozik meg C) erősen kontextuális jellegű: az egyén és környezete összhatásából adódik össze

R. E. Quinn versengő értékek modellje Több vezetési modell létezik, ezek közül egyet mutatunk be részletesebben, mely az értékek, normák, célok és feladatok szerint tipizál. E modell a szervezet hatékonyságát 2 dimenzió mentén írja le: 1. szervezeti orientáció: befelé, kifelé irányultságot mutatja 2. szervezet változáshoz való viszonya: a belső szerveződés jellegzetességeit (pl. ellenőrzésre épülő strukturáltság, rugalmasság) tükrözi

R. E. Quinn versengő értékek modellje Fontos, hogy a célok elérése érdekében milyen eszközöket, milyen folyamatok során használ, milyen eredményt ér el a szervezet. A különböző szervezeti típusok működtetéséhez különböző habitusú vezetők szükségesek.

emberi kapcsolatok modell hangsúly a rugalmas működésen, a belső kapcsolatokon van eszköz: morál, kohézió → elősegíti az emberi erőforrás fejlődését, egyéni fejlődés lehetőségét jó társas kapcsolatokat kínál a vezető facilitátor (támogató) és mentor

emberi kapcsolatok modell facilitátorként kohéziót épít, szervezi a csoportmunkát, személyközi konfliktusokat kezel, fő feladata a csoportépítés mentorként fő feladata az egyének fejlesztése nonprofit, önálló, spontán kezdeményezés nyomán létrejött szakmai szervezetekre jellemző

nyitott rendszer modell erőssége az alkalmazkodóképesség, a változni tudás, hangsúly az innovativitáson, a kreativitáson, a kockázatvállaláson van, eszköz: rugalmasság, cselekvőkészség forrásokat szerez, külső támogatást élvez, növekedést ér el

nyitott rendszer modell a szervezet tagjai nagy mozgástérrel, szabadsággal szervezhetik munkájukat, hozzá külső támogatás is járul → ez olykor együtt jár bizonytalansággal, a kockázat- és felelősségvállalás kényszerével a vezető innovátor és bróker innovátorként feladata a változások támogatása, a szervezet alkalmazkodásának elősegítése brókerként a szervezet külső elfogadtatásán dolgozik alkotóközösségek, kutató-fejlesztő teamek, műhelyek jellemzője

racionális cél modell célja a magas termelékenység, a gazdaságos működés, a profit, az eredményesség a tagok teljesítményigényét elégíti ki kifelé irányultság jellemzi eszköz: tervezés célok megfogalmazása

racionális cél modell követelmény a magas teljesítmény a vezető: irányító (direktor) és termelő (producer) direktorként világos elvárásokat fogalmaz meg, melyeket a célképzés és a tervezés folyamán keresztül közvetít producerként feladatorientáltan viselkedik, a munkára koncentrál erős piaci feltételek között működő, profitorientált szervezetek jellemzője

belső folyamatok modell a tagok biztonság- és állandóságigényét tudja leginkább kielégíteni befelé irányultság, ellenőrzés meghatározó szerepe eszköz: információs rendszer, kommunikáció jellemzői: világos feladat meghatározás szigorú szabályok kiszámíthatóság biztonság, stabilitás

belső folyamatok modell a vezető: megfigyelő és nyomon követő, koordináló megfigyelőként információt szerez arról, hogy mi történik az egyes egységekben, elemzéseket, beszámolókat készít koordinálóként fenntartja és működteti a rendszert államigazgatási, közigazgatási intézményekre jellemző

Az iskolavezetés Az emberi kapcsolatok modell megvalósítására az emberi erőforrásokat mozgósító, a csapatmunkát ösztönző mentor típusú igazgató képes. A nyitott rendszer modell elsősorban menedzseri képességeket kíván a vezetőtől, aki számára fontos a legitimáció, a belső és külső források mozgósítása, a változásokra való gyors reflektálni tudás, a váratlan kihívásokra való adekvát reagálás képessége.

Az iskolavezetés A racionális cél modell működtetésére a hagyományos irányító, a teljesítményre koncentráló, az adminisztrációra súlyt helyező vezető alkalmas. A belső folyamatok szabályozását hangsúlyozó modellhez az ellenőrző és a koordináló funkciót ellátni képes vezető szükséges.

Az iskolavezetés Magyarországon a racionális cél és a belső folyamatok modell rendelkezik a legnagyobb hagyománnyal. Az emberi kapcsolatok modell gyökerei a reformpedagógiában vannak. Az utóbbi időben a nyitott rendszer modell jelentősége nőtt. Miért?

Az iskolavezetés állandóan változik a szabályozás, bizonytalan a finanszírozás, meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételeket, a társadalomból érkező egyre újabb kihívások felerősítik a rugalmasság, a cselekvőképesség, a változásokra való gyors reflektálni tudás jelentőségét.

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete 2004. május 1.: Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja 2000: EU lisszaboni csúcsértekezlete cél: a tartós gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatottság, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés elérése a magyar gazdaságpolitika célja: az ország fokozatosan felzárkózik az EU átlagos fejlettségi szintjéhez

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete 2004. május 1.: Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja 2000: EU lisszaboni csúcsértekezlete cél: a tartós gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatottság, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés elérése a magyar gazdaságpolitika célja: az ország fokozatosan felzárkózik az EU átlagos fejlettségi szintjéhez

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete 1997-2000 között 3-4%-os, 2000 után minden évben 4-5%-os növekedés, Magyarország elindult a felzárkózás útján a gazdasági növekedés csökkenő lélekszám mellett valósult meg 2001-es népszámlálás: 10 millió 198 ezer fő, félmillióval kevesebb, mint 20 évvel korábban

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete EU lisszaboni csúcsértekezlete 2010-re a 15-64 éves népesség körében a tagországok átlagában el kell érni a 70%-os foglalkoztatási rátát, a nők esetében a 60%-os arányt, az 55-64 évesek között az 50%-os rátát Magyarország ettől messze van: alacsony foglalkoztatási ráta és magas inaktivitás a jellemző a magyar munkaerő-piacot az alacsony képzettségűek, a hátrányos helyzetűek, a nők és az idősek esetében jellemzi alacsony foglalkoztatási ráta a munkaerő-piacon regionális egyenlőtlenségek tapasztalhatók, alacsony ágazati és földrajzi mobilitás jellemző

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete 2004: 15-64 évesek körében a foglalkoztatási arány 56,8%-os (tagországi átlag 63,3%) foglalkoztatottak számát illetően Magyarországon 2003 második felében 3.950.000 embernek volt állása, 2005 második felében harminc ezerrel csökkent számuk

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete A magyar gazdaság kis, nyitott gazdaság, melynek szerkezeti változásait a világgazdasági folyamatok alakítják. A mezőgazdaság, a feldolgozóipar visszaszorulása, a szolgáltatások térnyerése révén a magyar gazdaság szerkezete egyre hasonlóbbá vált a fejlett országok gazdasági szerkezetéhez. A tercier (szolgáltató) szektorban foglalkoztatottak aránya az ezredforduló 59,5%-os arányáról 2004-re 62%-ra nőtt, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2000-ben 5,2%, az iparban-építőiparban 35,3%, 2004-re egy százalékpontot csökkent. Szolgáltatásokon belül az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás ágazatban dolgozók aránya növekedett leginkább (5%-ról 6,5%-ra).

Szegénység és jövedelem-egyenlőtlenség Kiemelt cél a társadalmi kohézió (befogadás) előmozdítása, de mit mutatnak a tények? Szegénység és jövedelem-egyenlőtlenségek Jövedelemegyenlőtlenség és szegénység az EU-tagállamokban, 2004 Magyarországon 2003-ban a szegények aránya 12%, a jövedelem-egyenlőtlenség 3,3 volt A piacgazdasági átmenet első éveit jellemző recesszió időszakában az egyenlőtlenségek gyorsan növekedtek, 1996-tól kezdődő időszakot változatlan egyenlőtlenségi mutató jellemzi

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete A személyek jövedelmi helyzete szoros kapcsolatot mutat a háztartás munkaerő-piaci helyzetével és demográfiai összetevőivel. Azon háztartások jövedelme, ahol minden aktív korú felnőtt foglalkoztatott, egynegyedével haladja meg az átlagos jövedelmet. Ahol nincs egyetlen aktív korú foglalkoztatott sem, az átlagos jövedelem 61%-a a jövedelmi szint. A munkaerő-piaci lehetőségek szorosan összefüggenek a háztartás tagjainak iskolai végzettségével. Ha a háztartásfő diplomás, a személyek háztartási jövedelme 60-80%-kal magasabb az átlagjövedelemnél.

Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete Jövedelmi helyzet régiók szerinti eltérései A Közép-Magyarországon élők jövedelme 20-30%-kal haladta meg az átlagjövedelmet a 90-es években. Átlag alatti jövedelmek az Észak-Alföldi és Észak-Magyarországi régióban. Település-típusok szerinti egyenlőtlenségek: Budapesten élőké 35-40%-kal több az átlagostól, községekben 25%-kal alacsonyabb.

Oktatás és államháztartás Az oktatás legfontosabb hatékonysági problémái: az oktatásirányítási rendszer szétaprózottsága, a közoktatás mesterségesen magasan tartott létszámigénye, az emberi erőforrás-gazdálkodás rugalmatlansága, a teljesítménystandardok hiánya, az egész életen át tartó tanulás feltételeit biztosító tanulástámogató rendszerek hiánya. Az állami működési funkciókra (általános közszolgáltatás, védelem, rendvédelem) a GDP kb. 7-8%-át költötte az ország. A jóléti funkciók (lakáspolitika, egészségügy, kultúra, oktatás, szociális védelem) részaránya a 2000-es 26%-ról folyamatosan nőtt, 2004-ben a GDP 31%-ának megfelelő volt a kiadások nagysága.

Az összes oktatási kiadások aránya nemzetközi összehasonlításban a GDP %-ában, 2003

Az iskoláskorú népesség alakulása 2005-ben a 11-16 éves korosztályok népessége 120.000 között ingadozott, de a legfiatalabb iskolás korosztály létszáma ennél is alacsonyabb volt A 25 éven aluli korosztályok létszáma adatai, 2005 Korosztályok létszáma 2004-ben és becsült létszáma 2010-ben Az iskoláskorú népesség településnagyság szerinti elhelyezkedése nem egyenletes. A községekben az országos átlagot meghaladó arányban vannak a jelenleg 5-9 éves, a 10-14 éves korosztályok, a fővárosban alacsonyabb arány tapasztalható. A 15-19 éves korosztály aránya viszont a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban a legmagasabb, a községekben és Budapesten annál alacsonyabb. A létszám alakulását a be- és kivándorlás egyaránt befolyásolja.

Az iskoláskorú gyermekek életkörülményei, életmódja Családszerkezet A válások magas száma az egyszülős (csonka család, családtöredék) családban élők magas arányához vezet. 2002: Az iskoláskorú gyermekek 76%-a élt mindkét édes szülőjével egy háztartásban. A valamely édes szülővel nem egy háztartásban élő iskolások aránya az életkorral növekedett.

Az iskoláskorú gyermekek életkörülményei, életmódja Édesapjától külön nevelkedett az ötödikesek 18%-a, a kilencedikeseknek 24%-a. Az édesanya nélkül nevelkedettek aránya az ötödikeseknél 3%, a kilencedikeseknél 5%. Az iskoláskorú gyermekek 55%-ának egy testvére, 22%-uknak két testvére volt, egytizedük élt négy- vagy többgyermekes családban, 13%-a egyedüli gyermek volt a családban (egyke).

Az iskoláskorú gyermekek életkörülményei, életmódja a lakáshelyzet a jólét, a fogyasztási szint, a vagyoni helyzet egyik indikátora Az összes háztartás közel egynegyede rossz minőségű lakásban él (rossz minőségű bérlakás, családi ház, parasztház, magas panelépület). A gyermekeket egyedül nevelő szülők háztartásait érinti az átlagosnál rosszabb lakáshelyzet (panel). A gyermekek mintegy egyötödét érinti rossz lakásminőség.

Az iskolázottság gazdasági-társadalmi hatásai Az iskolázottság (képesség, ismeret) révén nő a termelékenység, a foglalkoztatottá válás esélye, az elérhető kereset. A népesség iskolázottsága elősegítheti az innovációk megjelenését, új technológiák kifejlesztését. Az iskolázottabbak egészségtudatosabb életmódot folytatnak, egészségi állapotuk kedvezőbb, a közügyek iránt érdeklődőbbek, hajlamosak gyermekeik iskoláztatásába többet fektetni.

Az iskolázottság hatása az egyének munkaerő-piaci helyzetére Növeli az elhelyezkedési esélyeket, az elérhető kereset szintjét. Magyarországon a foglalkoztatottság függ az egyén iskolai végzettségétől. Foglalkoztatási ráta iskolai végzettség szerint az OECD-országokban a 25–64 éves népességben, 2004 (%) A nemzetközi összehasonlításban alacsony hazai aggregált foglalkoztatási rátát jelentős mértékben az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatásbeli elmaradása magyarázza, mely összefügg a magyar munkaerő alacsony tudásszintjével. Az alacsony iskolázottságúak tudásszintje nem éri el azt a szintet, amely mellett foglalkoztathatóak lennének. Az alacsony iskolai végzettség újratermelődik. Manapság minden évjárat kb. egyötöde a munkaerő-piacon alig konvertálható alacsony iskolai végzettséggel lép ki az oktatási rendszerből. Ennek egyik oka a lemorzsolódás, melynek mértéke a szakiskolába járók körében a legmagasabb (kb. 35%), a gimnáziumban 13%, a szakközépiskolákban meredeken nőtt arányuk, 2003-ban 25% fölé emelkedett.

Az iskolázottság hatása az egyének munkaerő-piaci helyzetére Az alacsony iskolázottság újratermeléséhez a nem megfelelő közoktatási kínálat is hozzájárul. A nem érettségire épülő szakmunkásképzés jelentős része a munkaerő-piacon kevésbé hasznosítható képzést nyújt. A középfokú oktatás expanziója elérkezett egy olyan társadalmi réteghez, melynek anyagi és kulturális erőforrásai nem elegendők ahhoz, hogy gyermekeik sikerrel végezzék el a középiskolát.

Az iskolázottság hatása az egyének munkaerő-piaci helyzetére EU célja: a tagországokban 2010-re a 22 évesek legalább 85%-a rendelkezzen felső középfokú végzettséggel. A 25-64 éves korosztályban a képzésben részt vevők aránya érje el a 12,5%-ot. Az kérdezést megelőző négy hétben oktatásban/képzésben részt vevők aránya a 25–64 évesek között, 2005 LLL tekintetében Magyarországnak lemaradása van. Az alapfokú oktatás során nem sajátítják el megfelelően a tanulási készségeket, nincs mire alapozni a felnőttkori tanulást.

Az iskolázottság hozamának alakulása Az iskolázottság kereseti hozama Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas. 1989: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetei 77%-kal haladták meg az általános iskolai végzettséggel rendelkezőkét. 1995: már 100%-kal kerestek többet a diplomások 2002: 150% kereseti többlet mutatkozik a felsőoktatásban végzetteknél. Az OECD összehasonlító elemzése (21 ország közül) Magyarországon találta legnagyobbnak a diplomások keresetét a középiskolát végzettekéhez képest.

Az iskolázottság hozamának alakulása A különböző végzettségűek munkaerő-piaci helyzetét két folyamat határozta meg: (1) újonnan létesített munkahelyek fejlett technológiára épültek, (2) jelentős mértékű közép- és felsőfokú expanzió játszódott le. A felsőoktatás kibocsátása 1995 óta megkétszereződött, manapság kb. ötvenezren szereznek diplomát egy adott évben.

Az iskolázottság társadalmi hatásai 1) a szülők iskolázottságának szignifikáns hatása van a gyermekek továbbtanulási hajlandóságára: az iskolázott szülők jobban fel tudják készíteni a gyermekeiket, mielőtt iskolába kerülnek, pontosabb információt tudnak adni az oktatás várható hasznáról, sikeresebben adják át tanulás iránti preferenciájukat. 2) az iskolázottság hozzájárul a tudatosabb szavazópolgári magatartás kialakulásához, 3) az iskolázottság pozitív társadalmi hatása a társadalmi kohézió és a kooperációs készség erősítése.

A közoktatás finanszírozása 2001-2004 között a finanszírozás rendszere nem változott, módosulások történtek: közalkalmazotti béremelés, fejlesztési források az EU-hoz csatlakozást követően, a középfokú szakképzést érintő intézkedések. A közoktatási kiadások alakulása Különböző mutatók együttes vizsgálata: pl. az állami, önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények kiadásai, de nem mutatja Magyarország összes közoktatási kiadásait, a nemzeti össztermékből (GDP) oktatásra fordított kiadások aránya, az egy tanulóra jutó kiadások nagysága. A közoktatás részesedése a GDP-ből 2000-2004 között növekedett Az óvodai, az alap- és alsó középfokú, illetve a felső középfokú iskolai kiadások a GDP arányában Magyarországon és az OECD-országokban, 2000–2002

Az óvodai, az alap- és alsó középfokú, illetve a felső középfokú iskolai kiadások a GDP arányában Magyarországon és az OECD-országokban, 2000–2002

A közoktatás finanszírozása A közoktatási kiadások alakulása 2004: állami fenntartású intézmények 794 milliárd forintot költöttek közoktatásra (óvodai nevelésre 162 milliárdot, 632 m) 2004: egy óvodásra 519, alap- és középfokon tanulóra 467 ezer forintot fordítottak az állami közoktatási intézmények A közoktatás finanszírozási rendszere 3 nagy államháztartási forrás: központi költségvetés, önkormányzati támogatások, Munkaerő-piaci Alap (képzési alaprésze, szakképzési támogatások).

A közoktatás finanszírozása A közoktatás hatékonysága hatékonyság: a ráfordítások és az eredményesség viszonyát fejezi ki, belső hatékonyság: a tanulók teljesítményével vetjük össze a kiadásokat, külső hatékonyságot a kiadások és a tanulók későbbi munkaerő-piaci helyzete alapján ítéljük meg.

A közoktatás finanszírozása Az oktatás belső hatékonysága pedagógusfoglalkoztatás: a gyermeklétszám fogyását nem követte arányosan a pedagóguslétszám csökkenése, tanár-diák arány csökkenését országos szinten nem követte a tanulói teljesítmények javulása pedagógus-túlfoglalkoztatás alakult ki, az oktatási rendszer nem tudja megfelelően kihasználni a rendelkezésre álló, bőséges pedagógusállományt az oktatás eredményességének javítása érdekében, a pedagógusok összetétele, negatív szelekciós folyamatok indultak el az oktatásban

A közoktatás finanszírozása Az oktatás külső hatékonysága horizontális egyenlőtlenségek: az egyéni jellemzőiket tekintve hasonló diákok különböző oktatási szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá attól függően, hogy szegényebb vagy gazdagabb településen élnek hátrányos helyzetű diákok oktatása

Az iskola mint pedagógiai intézmény az iskola nevelési céljai alakulását meghatározzák: a társadalmilag legitimált értékrendek, ideológiák, az általuk meghatározott oktatási rendszer, a konszenzussal kialakított nemzeti műveltséganyag, a helyi társadalom igényei, elvárásai

Az iskola mint pedagógiai intézmény affektív célok: arra irányulnak, hogy a gyerekek képesek legyenek későbbi életük során a jó és tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására megvalósulása: tanárokkal, társakkal való együttműködésben, a közös tanulás során, a közösséggel, az iskolával való azonosulás folyamatában

Az iskola mint pedagógiai intézmény kognitív célok: a szorosabb értelemben vett tanítás-tanulás, az önművelés, a széles körű érdeklődés kialakítása és fejlesztése tanulási motiváció kialakítása, kommunikációs képességek fejlesztése

Az iskola mint pedagógiai intézmény morális célok: erkölcsi-akarati tényezők kialakítása önálló, felelősségvállaló emberré nevelés, értékkövető magatartás kialakítása életmóddal, életstílussal kapcsolatos célok: a felnőtt életre nevelés a felnőtt életben való rugalmas eligazodás állampolgárságra és hivatásra nevelés a demokratikus szemlélet iránti érzékenység fejlesztése, az előítéletektől mentes, nyitott gondolkodás kialakítása, munkára nevelés

A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai sajátosságait meghatározó általános és konkrét céltartalmak Az iskola szervezeti és kapcsolati rendszere A pedagógiai program pénzügyi feltételei Az iskolai műveltségtartalmak rendszere (helyi tanterv) Tevékenységrendszer Az iskola tér- és időbeosztása

PISA 2000 Programme for International Student Assessment=Nemzetközi program a tanulói tudás és képességek vizsgálatára

PISA 2000 cél: a diákok mennyire felkészültek arra, hogy megállják helyüket a mindennapokban, és alkalmazkodni tudjanak a munkaerő-piac változó körülményeihez, készen állnak-e arra, hogy munkát keressenek, megfeleljenek az állandóan változó munkaerő-piac követelményeinek, képesek lesznek-e új ismereteket befogadni, ezeket alkalmazni (lifelong learning) OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development=Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által kezdeményezett tanulói teljesítménymérés sorozat 15 évesek körében 32 ország részvételével

PISA 2000 adatgyűjtés olvasás-szövegértésről matematikai és természettudományos műveltségről empirikus adatok hiányában torz kép a tanulók felkészültségéről, a tanulási tartalmak érvényességéről, az iskola hatékonyságáról előzmények: IEA-vizsgálatok (International Association for the Evaluation of Educational Achivement=Tanulmányi Teljesítmények Értékelésének Nemzetközi Szervezete) TIMSS (Third International Mathematics and Science Study=Harmadik nemzetközi matematikai és természettudományos mérés)

PISA 2000 a távol-keleti és az angolszász országok matematika- és természettudományos oktatása probléma-centrikus, közoktatási és társadalmi hagyományai jobban felkészítik a diákokat az önálló problémamegoldásra, véleményalkotásra, álláspontjuk megfelelő kommunikálására a közép- és kelet-európai a felsőoktatás számára készít fel, tananyaga elméleti, lexikális elemekben gazdagabb/elmaradt a várakozástól rutin megszerzése a feladatok megoldásában

PISA 2000 egy ország diákjainak matematikai és természettudományos teljesítménye nagymértékben befolyásolja azt, hogy az adott ország társadalma és gazdasága a jövőben mennyire lesz versenyképes nem közömbös számunkra, hogy a magyar munkavállalók milyen esélyekkel mérettetnek meg a közös európai munkaerő-piacon a magas színvonalon elsajátított természettudományos ismeretek még nem garantálják a diákok hasonló nívójú problémamegoldó képességét, gyakorlati jártasságát ismeretek valóságszerű feldolgozása, egyénileg vagy csoportban végzett problémamegoldó tevékenységek (adatértelmezés, adatfeldolgozás, projekt jellegű feladatok) gyakorlatiasabb, az elmélet és a valóság kapcsolatát jobban feltáró

PISA 2000 Oktatásügyi befektetések és a tanulói teljesítmények egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) és a tanulói teljesítmények közötti összefüggés - a trend-egyenes közelében azok az országok, amelyek teljesítménye kb. megegyezik azzal, ami a GDP alapján várható a GDP mértéke kétségtelenül befolyásolja a teljesítmények alakulását

PISA 2000 a GDP jó mutató az oktatásfinanszírozás mértékének becsléséhez, de a magas nemzeti jövedelem még nem jelenti azt, hogy az adott ország valóban a bevételével arányos összeget költ az oktatásra az oktatási intézményekre fordított magas költségek önmagukban nem garantálják a magas színvonalú oktatást a magyar diákok a nemzeti össztermékhez és a ráfordításokhoz képest jó teljesítményt értek el, módszertani megújulás, költségek növelése komoly hatást gyakorolhat az oktatás színvonalára

PISA 2000 tanulói teljesítmények és a szocio-ökonómiai háttér közötti összefüggések szoros összefüggés van (alacsony iskolai végzettségű, alacsonyabb presztízsű munkát végző szülők gyermekei alacsonyabb szinten teljesítenek) mennyire jól működik az oktatási rendszer a hátrányok kiegyensúlyozása tekintetében az elemzés eszköze a szocio-ökonómiai index

PISA 2000 országok közötti különbségek cél: az átlagos teljesítmény szint növelése, a teljesítménykülönbségek kiegyenlítése az oktatási rendszerek sikere szempontjából kulcskérdés: megvalósítható-e egyszerre a magas teljesítmény és a különböző szocio-ökonómiai háttérrel rendelkező tanulók teljesítménye közötti különbség csökkentése szocio-ökonómiai lejtő: a lejtő meredeksége jelzi a szocio-ökonómiai tényezőknek tulajdonítható egyenlőtlenség mértékét

PISA 2000 a szocio-ökonómiai háttér egyéb hatásai családszerkezet nem hat erősen szülők foglalkozása nem hat erősen szülők iskolai végzettsége, az otthoni kulturális javakhoz való hozzáférés szignifikáns (jelentős) előnyöket jelent Magyarországon a családi háttérből származó előnyök, illetve hátrányok erősebben befolyásolják a teljesítményt, az iskola kevésbé képes a családi háttér hiányosságaiból származó hátrányokat kompenzálni

PISA 2000 Az iskolák közötti (1) vagy (2) az iskolákon belüli teljesítménykülönbségek nagyobbak? (1) erőteljes szegregáció a szocio-ökonómiai tényezők szerint, szelektív iskolarendszer, szakképzési rendszer, állami és magán iskolák elkülönülése (2) egyéni szocio-ökonómiai háttér nagyobb mértékben meghatározó

ISKOLA ÉS HÁTRÁNYKEZELÉS

Az előadás vázlata Iskolai lemorzsolódás Egyenlőtlenségek csökkentésének oktatáspolitikai dimenziói Néhány sikeres hátránykezelési stratégia Összegzés Bevezető gondolatok – Esélyteremtés és társadalmi kohézió A téma fogalmi tisztázása Tanulók közötti különbségek és a különbségek természete Egyenlőtlenségek a kutatások tükrében Iskolai szelekció

Bevezető gondolatok A felvilágosodás kiemelkedő szerepet tulajdonít az iskolának a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. A liberális iskoláztatás elgondolása: ha minden gyerek számára megteremtjük az iskolázási feltételeket → egyenlő esély a tanulásra → adottságoknak megfelelő sikerek → mindez illúzió: a jogi egyenlőség a demokratikus társadalmakban sem teremti meg mindenki számára a magas iskolai végzettség megszerzésének esélyét. 20. sz. közepe: kompenzálás eszméje és gyakorlata, útjára indulnak a hátránykezelő programok, következménye az elkülönített oktatás és nevelés. 20. század utolsó harmada: emancipatorikus gyakorlat/interkulturális nevelés szemléletmódja: az egyenlőtlenség nem deficit, hanem a kultúrák különbsége.

Napjaink egyik dilemmája A tudásalapú társadalom teljesítményelvárásait a kooperációra vagy a verseny stratégiájára építve érje-e el az iskola? Az egyenlőség szociális és/vagy gazdasági kérdés: az egyenlőtlenség a gazdaság mozgatórugója, a társadalmi kohézió viszont csak úgy tartható fenn, ha kiépülnek a szolidaritás intézményei. A dilemmára adott válasz a differenciált oktatás a tehetséges tanulók verseny által történő fejlesztése, a leszakadó tanulók felzárkóztatása kooperáció által, nyitott oktatási rendszer, ahol a gazdasági és szociális különbségek kezelése szociálpolitikai eszközökkel történik.

A hátrányos helyzet értelmezése A hatvanas években szociálpolitikai terminusként indult útjára, megjelent számos társadalomtudományi területen és a köznyelvben is, napjainkban talán a pedagógia használja a leggyakrabban. A hátrányos helyzet – viszonyfogalom A hátrányos helyzet a gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelés szempontjából kedvezőtlen sajátossága, mely a családi környezet és a tágabb közösség nevelési díszfunkcióiból ered. A hátrányos helyzet a család és az iskola szocializáló hatásai közötti eltérést, a gyermek nevelhetősége és az iskola ehhez való alkalmazkodó képessége közötti eltérést, a közoktatás célkitűzései és az iskolai felkészítés eredményessége eltérését fejezi ki. A család, a gyermek maga, az iskola egyaránt lehet hátrányos helyzetű.

A hátrányos helyzet fogalma A hátrányos helyzet a pedagógia szemszögéből azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek kedvezőtlen helyzetet teremtenek: a szülők alacsony iskolázottsága, alacsony jövedelem, a család instabilitása, az eltartottak magas száma, a család nagysága, a mikrokörnyezet devianciája, a család vagy az ép család hiánya, a kisebbségi, az etnikai helyzet. Ezek együttesen a családi és szociokulturális hátteret jelentik. Az iskolai teljesítményre gyakorolt hatásáról a 70-es évektől vannak kutatási adataink.

A tanulók közötti különbségek Nemek közötti különbségek A modern társadalmak egyenlőtlenségei közül az oktatás az a terület, ahol a legnagyobb mértékű a lányok hátrányainak csökkenése: növekszik a lányok iskolázottsági szintje, javul relatív teljesítményük, A középfokú szakképzésben Magyarországon (is) lényegesen több fiú vesz részt, de a felsőfokú képzésben 1995-től megfordultak a korábbi belső arányok. A PISA 2000 vizsgálat szerint az olvasási teljesítményekben a lányokhoz képest a fiúk minden országban alulteljesítenek. A tanulók közötti különbségek létezése természetes, szükségszerű jelenség, mely részben a társadalmi pozícióból, részben a tanulók eltérő személyiségéből következik. Nem mellékes mekkorák ezek a különbségek.

A tanulók közötti különbségek Nyelvi és kulturális különbségek A többségtől eltérő nyelv és kultúra egyenlőtlenségek forrása. A különbségek kezelésére kétféle modell: a nemzetiségi és a multikulturális oktatás. A Magyarországon érvényes nemzetiségi oktatás alapelve, hogy a nemzetállam határai között élő államalkotó népcsoportoknak az iskoláztatás keretében is jogot ad anyanyelvük és kultúrájuk továbbörökítéséhez. Település-típus mentén képződő különbségek A hátrány mindig valamihez való viszonyban értelmezendő. A település-típusok közötti különbségek nagyrészt a korábbiakban már tárgyalt tényezőre, a szülők iskolai végzettségére vezethetők vissza. A különbségek kialakulásáért azonban nem hárítható a felelősség pusztán a szociális környezetre. Monitor ’97 vizsgálat: az iskolai teljesítménybeli különbségek a 8. osztályban kulminálnak.

Egyenlőtlenségek a kutatások tükrében A családi háttér és a tanulók iskolai teljesítményei közötti összefüggések bizonyítottak. A 2000-es PISA-vizsgálat eredményei: Magyarországon hat a legerősebben a család kulturális tőkéje a diák teljesítményére. A tanulók tanulmányi teljesítménye közötti különbségeket Magyarországon magyarázta meg a legkiugróbb mértékben az adott iskola társadalmi összetétele, a családi háttér hatása az iskolák homogén összetétele folytán még fel is erősödik. Azokban az országokban, ahol a családi háttér erősen befolyásolta a tanulói teljesítményeket, a korai szelekció inkább jellemzi az iskolarendszert.

Egyenlőtlenségek a kutatások tükrében A hátrányos helyzetű tanulók megoszlása (1999-ben): - az általános iskolák közel egynegyedébe nem járt hátrányos helyzetű tanuló, - kétharmadukban 25% alatt volt az arányuk, - az általános iskolák 11, a szakiskolák 14%-ában haladta meg a 25%-ot. A hátrányos helyzetű tanulók arányához igazodik a középfokú iskolákból végbizonyítvány nélkül kimaradók száma. A szakiskolákban arányuk még nőtt is, 25%-ról 36%-ra emelkedett. Jelentősek a különbségek a roma és nem roma tanulók középfokú továbbtanulása között: - a nem roma tanulók közül lényegében mindenki továbbtanult, 60%-uk érettségit adó középiskolában, - a roma tanulók majdnem egytizede nem tanult tovább, - több mint egytizede került érettségit adó szakközépiskolába és mindössze 5%-a gimnáziumba.

Egyenlőtlenségek a kutatások tükrében Az iskolaválasztás szorosan kötődik a társadalmi státushoz, az iskolai teljesítményekhez. A magasabb presztízsű iskola választásával a jobb tanulmányi eredmény szükségképpen együtt jár (ELTE-kutatás, 1998). Az iskola felerősíti a tanulók közötti különbségeket. „Gimnáziumba és szakközépiskolába járók közül a legmagasabb és legalacsonyabb teljesítményű osztályok tanulóinak átlagos fejlettsége között 4-6 évnyi fejlődésnek megfelelő eltérés van.” (Csapó, 2003)

Iskolai szelekció Elterjedt nézet: legjobb megoldás ha a lassabban haladókkal speciális csoportokban foglalkoznak. A kutatási tapasztalatok ellentmondanak ennek, iskolarendszerünk viszont hűen követi korábbi gyakorlatát. A szelekciós hatás meghatározó elemei: a szabad iskolaválasztás az iskolán belüli szegregáció a tanulók szociokulturális összetétele az oktatás minősége a területi egyenlőtlenségek a tanulásra motiváló környezet hiánya.

Iskolai szelekció Az iskolákon belüli szegregációt alapvetően maguk az intézmények hozzák létre: a beiskolázás kiválasztási szempontjaként a tanulók szociokulturális háttere jelenik meg, a tagozatos és speciális osztályok, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok indítása. A szabad iskolaválasztásban kimutatható egy úgynevezett önszelekciós mechanizmus, mely szerint nem minden társadalmi réteg ismeri fel az iskolaválasztás fontosságát. A szelektív iskolarendszer létrejöttében ugyanakkor a területi egyenlőtlenségek is közrejátszanak, Az iskolai eredmények szoros kapcsolatban állnak a tanulási motívumokkal, a képességek szerinti szelekció az affektív tényezők szerepét figyelmen kívül hagyja. Az eredményesség és az esélyegyenlőség egymást segítő tényezők: a kevésbé szelektív rendszerekben a tanulók magasabb szinten teljesítenek. (PISA- vizsgálatok) OECD 2001, 2004.

Iskolai lemorzsolódás Az iskolai lemorzsolódás sújtja a fejlett országok többségét. A probléma súlyával arányos intézkedések születtek: - az 1992-es portugál elnökség alatt az EU oktatásügyi minisztereinek találkozóját a lemorzsolódás leküzdésének megvitatására szentelték, - döntés születik, hogy 2010-re felére (19%-ról 9%-ra) csökkentik azok arányát, akik idejekorán megszakítják tanulmányaikat. Országos és regionális kutatások egyaránt vizsgálják az okokat.

A lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (n=7413)

Lemorzsolódási kockázat százalékos gyakorisága az iskolákban Kategóriák előfordulási száma Iskolák száma A lemorzsolódás főbb kategóriáinak %-os gyakorisága magántanuló tanulói jogviszony megszűnése évismétlés tanulási-és magatartási zavar sajátos nevelési igény 5 2 0,68-2,54 6,08-10,18 7,38-11,49 11,49-17,81 12,72-100 4 11 0,67-5,21 0-11,46 3,16-16,67 0-46,46 3,04-13,13 3 33 0-7,96 0-13,39 0-14,77 0-32,08 0-26,97 0-5,88 0-12,3 0-17,32 0-25,47 0-18,85 1 55 0-4,41 0-6,87 0-7,69 0-16,19 0-17,5

A lemorzsolódás veszélyének leginkább kitett tanulói populáció arányszáma kategóriánként

A tanulói jogviszony megszűnésének alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A magántanulók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Az országos adatok és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok az évismétlő tanulók arányáról

Az egyenlőtlenségek csökkentésének oktatáspolitikai dimenziói Az egyenlőtlenségek enyhítését Európában egy befogadó oktatási rendszer létrehozása, valamint az oktatáshoz kapcsolódó szociális támogatások hatékonyabb alkalmazása jelenti. A nemzeti oktatáspolitika felelőssége a megfelelő jogi környezet kialakítása, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos problémák szabályozása. A közoktatási törvény megfogalmazza - a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint - minden gyermek jogát ahhoz, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény definiálja a hátrányos helyzetű gyermek a sajátos nevelési igényű gyermek, az integrációs felkészítésben részt vevő gyermek fogalmát.

Az oktatásirányítás mozgástere A magyar oktatásirányítás erősen decentralizált, a szubszidiaritás elve szerint felépülő közigazgatási rendszer része. Feladatok: standardok meghatározása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását szolgáló mérési-értékelési-ellenőrzési rendszer kiépítése, az információs rendszer továbbfejlesztése, a célcsoportok pontos azonosításának lehetővé tétele, a felzárkóztatás „átlagon felüli szolgáltatást” igényel, alapvető jelentőségű az anyagi érdekeltség, mint szabályozó eszköz biztosítása, fejlesztési célú beavatkozások, amelyek anyagi fedezetét pályázati formában elnyerhető támogatások garantálják. Az oktatáspolitika felelőssége az egyes iskolák pedagógiai kultúrája fejlesztésének ösztönzése, az egyéni útkeresések, a differenciáló pedagógiai kultúra támogatása.

Hátránykezelési stratégiák Míg korábban a hátrányos helyzetű csoportok iskolai kompenzációja kapott nagyobb hangsúlyt, a 90-es évekre a figyelem áttevődött a minél korábbi, megbízható mérésekre. A korai beavatkozás, ami az iskola előtti nevelés fontosságát hangsúlyozza. A hátrányos helyzetű csoportok oktatásban való részvételi aktivitásának növelése. Az iskolából való korai lemorzsolódás elleni integrált válaszok kidolgozása. Az egész életen át tartó tanulás előmozdítása. Méltányos oktatási környezet megteremtése.

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Ez a tanulás magában foglalja - az egyéni és szociális fejlődés minden formáját és színhelyét, ugyanakkor - a mindenki számára szükséges tudásra és készségekre fókuszál. Alapvető cél a tevékeny állampolgári magatartás és a foglalkoztathatóság elősegítése. Ennek érdekében: a tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása az ember, mint Európa legfőbb tőkéje számára; hatékony oktatási és tanulási keretek kifejlesztése; a tanulásban való részvételt szolgáló módszerek fejlesztése, különös tekintettel a nem formális és az informális tanulásra; mindenki számára könnyen hozzáférhető, jó minőségű információ biztosítása, a tanulási lehetőségek biztosítása a tanulókhoz legközelebb álló módon az IKT eszközök igénybevételével.

A „második esély iskolája” Ezen intézmények létrehozásában a helyi irányítás, a szociális szolgáltatások és segítő szervezetek, a munkáltatói magánszféra partneri együttműködésben tevékenykedik. Az iskolákban alkalmazott tanítási és tanácsadói megközelítések az egyének szükségleteire, aspirációira, képességeire összpontosítanak és cselekvő tanulást segítenek elő. A rugalmas modulokban az alapképességek fejlesztése és a gyakorlati képzés szerves egységet alkot. Az informatika és az új kommunikációs technológia központi szerepet kap a tanulásban. Az intézmények azokon a helyeken létesülnek, ahol a célcsoport fiataljai élnek, hogy integráltabb stratégiát kínáljanak a válságtérség újjáélesztéséhez.

A diákok motivációját fejlesztő stratégia A diákok önbecsülésének visszaállítása. Olyan tanulási környezet és tanulásszervezési eljárások kialakítása, amelyben nem kell félni a kudarcoktól. Minden elért legkisebb eredmény számontartása. A tananyag hétköznapi életben szükséges releváns tudás formájában történő közvetítése. A tanulás időkeretének rugalmas meghatározása mindenek felett alkalmazkodás a lemorzsolódás elkerüléséhez. A legnehezebb helyzetben lévőknek bentlakásos lehetőség, felnőtt támasz-személy biztosításával.

Integrációs stratégia Sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának célja: - emelkedjen a többségi iskolákban arányuk, - lakóhelyükön, családjukban élve részesülhessenek képességeiknek megfelelő fejlesztésben és képzésben. Ezzel megalapozható egy befogadó intézményhálózat. Nyitott intézményekben növekednek a társadalmi beilleszkedés esélyei. Szükséges: a gyógypedagógiai intézmények és az integrációt vállaló befogadó intézmények közötti együttműködés kiépítése. egy segítő szolgáltató hálózat kialakítása, valamint a gyermekek nyomon követését szolgáló információs rendszer kiépítése,

Záró gondolatok Ismert az EU elhatározása: „2010-re az európai legyen a legversenyképesebb tudásalapú gazdaság” – a leszakadó rétegek társadalomba való reintegrálásával, az iskolarendszer szelektivitásának csökkentésével. A közoktatásnak kell alkalmazkodni a gyermekpopuláció eltérő nevelhetőségéhez. A kudarcért a felelősség nem hárítható pusztán a gyermekre. Az átlagosnál rosszabb minőségű iskolai szolgáltatásban van részük bizonyos általános iskolákban és dominánsan a szakiskolai képzésben részesülő tanulóknak. Az iskola a társadalomba beágyazottan működik. Ezért a társadalmi egyenlőtlenségek gyors csökkentése sem várható pusztán magától az iskolától.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!