And what else?... Leszakadó gyerekek.

Az előadások a következő témára: "And what else?... Leszakadó gyerekek."— Előadás másolata:

1 And what else?... Leszakadó gyerekek

2 A sorozat az UNICEF firenzei kutatóközpontja 9. bizonyítvány
gazdaságilag fejlett országok nem új kutatások, hanem összehasonlítható nemzetközi adatok elemzése monitorozás és összehasonlítás

3 Cél a gyermekek jogainak érvényesülése
vitákat kiváltani szakmai, politikai körökben és a közvéleményben változtatás

4 Téma Mit: az átlagos helyzetű gyerekek és a legrosszabb
helyzetű gyerekek közötti különbségek mérése. MERT: az igazságos társadalom megvalósulása felé tett lépések mércéje, a leghátrányosabb helyzetű emberek hátrányainak mértéke Nem az a kérdés: mennyien, hanem mennyire… Mérési dimenziók: Anyagi jólét Oktatás Egészségi állapot Hol: 24 OECD ország

5 Módszer és előfeltevések
egyenlőtlenségek mérése: medián és a legalul lévők az országok teljesítményét egymáshoz és az OECD átlaghoz viszonyítja a 24 OECD ország eltérő teljesítményt nyújt az egyenlőtlenségi rendszer, a leszakadás folyamata megszakítható a korai felismerés, prevenció megakadályozhatja a mélybe zuhanást

6 Anyagi jól-lét Indikátorok: háztartás jövedelme, tanulási
körülmények, szobaszám/fő Relatíve kis leszakadás: Svájc Izland Hollandia Relatíve nagy leszakadás: Szlovákia, USA Magyarország (jövedelem: 11., tanulás: 21., lakhatás: 24.)

7 Oktatási eredmények Indikátorok - PISA: olvasás, matematika, természettudományok Relatíve kis leszakadás: Finnország Írország Kanada Relatíve nagy leszakadás: Belgium Franciaország Ausztria Magyarország: olvasás: 9., matematika: 10., természettudományok: 2.

8 Egészségi állapot Indikátorok: panaszok, egészséges táplálkozás, testmozgás Relatíve kis leszakadás: Hollandia Norvégia Portugália Relatíve nagy leszakadás: Magyarország Olaszország USA Magyarország: panaszok: 21., táplálkozás: 24., testmozgás: 19.

9 Magyarország a rangsorokban
A 24 ország közül: anyagi jól-lét: 22. oktatás: 6. egészség: 24.

10 Tanulságok válság előtti adatok, de kire hárulnak a
legnagyobb terhek a válság idején a gyermekeknek csak egyetlen esélyük van az egészséges szellemi és fizikai fejlődésre a felelősség a kormányoké

11 Gyermek szegénységi ráta csak piaci körülmények között és kormányzati beavatkozással
Adózás+segélyezés Magyarországon több, mint 25%-kal magasabb lenne

12 Egyenlőtlenségek A növekvő gazdagság leszivárog?
Az egyenlőtlenségek oka: képességek, erőfeszítések? Miről tehetnek a gyerekek? Gazdasági-társadalmi költségek

13 Az egyenlőtlenségek növekedésének okai
társadalmi-demográfiai változások (idősödés, családszerkezet stb.) a jövedelmek és a foglalkoztatási lehetőségek változó eloszlása (globalizáció, technológia, migráció stb.) kormányzati politikák

14 Eszközök Foglalkoztatás bővítés Bérek és tőkejövedelmek közötti rés
csökkentése Társadalmi biztonsági rendszer Együttesen!

15 Sikerek és kudarcok Sikeresek (5-6% a ráta): alacsony „piaci” szegénység + hatékony kormányzati beavatkozás (50% csökkentés) Kudarc következményei például: -Alacsony születési súly -Alacsony felnőttkori kereset -Rossz egészségi állapot -Magatartási zavarok -Csökkent nyelvi készségek -Szenvedélybetegségek -Alacsony aspirációs szint -Kriminalitás -Munkanélküliség, jóléti függés -Korai terhesség

16 Társadalmi biztonsági rendszer
családtámogatási transzferek, adókedvezmények korai beavatkozás gyermekgondozási nevelési szolgáltatások

17 Egyezmény a gyermek jogairól
3. cikk A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. 2. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket.