Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon

ÉRTÉKELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA KISTÉRSÉGI ÉRTÉKELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA

Néhány alapelv A hálózatszemlélet nem más, mint egymás lehetőségeinek kiegészítése A kistérségi szint nem szűkíti, hanem bővíti a lehetőségeket A jövő a minőségről szól: hatékony, eredményes feladatellátás A fejlesztés, előrelépés alapja a valós helyzet objektív feltárása Ha az értékelésnek nincs következménye, nincs értelme (felelősség, megoldások, segítség)

Miért van szükség a kistérségi értékelési rendszer kialakítására? helyzetelemzések elkészítése / intézkedési terv, intézményfenntartó társulások/, kistérségi fejlesztési irányok, célok, kijelölése, az esélyegyenlőség biztosítása, a minőségi szolgáltatások kistérségi megszervezése, a települési önkormányzatok közötti koordináció (milyen színvonalon tudják ellátni és értékelni a közoktatási szolgáltatásaikat), az intézmények partnerei részéről milyen igények jelentkeznek, mennyire elégedettek

A kistérségi közoktatási értékelési rendszer kialakításának célja, felépítése Célja: Segítse a minőségi közoktatási szolgáltatások fejlesztését, az eredményes, hatékony feladatellátást. Felépítése: A kistérségi közoktatási értékelési rendszernek – más értékelési rendszerekhez hasonlóan – három, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló összetevője van: a) értékelési koncepció, b) maga az értékelési rendszer c) értékelési, mérési program

Értékelési koncepció Az értékelési koncepció kialakításának szakmai előzményei, helyzetelemzés Az értékelési koncepció alapelvei Az értékelési célok Az értékelés területei a kistérségben Az értékelés eredményeinek felhasználása Az értékelési koncepció felülvizsgálata

Az értékelési koncepció alapelvei A kistérségi értékelési rendszernek minden intézményre kiterjedő érvényességű és az egyes intézmények által választható elemekkel egyaránt rendelkeznie kell Az értékelés az intézményi belső folyamatok fejlesztését segítse, az óvodák, iskolák pedagógiai eredményeit a nevelési-, ill. pedagógiai programokban és az IMIP-ekben megfogalmazott célokhoz viszonyítsa, legyen alkalmas a pedagógiai hozzáadott érték elemzésére Az értékelés fejlesztő célú legyen, és segítse elő a minőség javítását Az értékelés vegye figyelembe az intézmények különbségeit (profil, személyi és tárgyi feltételek, tanulók szocio - kulturális háttere) Az intézményértékelés a nevelő-oktató munkán kívül a működés egyéb területeire is terjedjen ki (feltételrendszer, erőforrás-gazdálkodás- és fejlesztés, szervezeti és működési kérdések) Az értékelés legyen reális, objektív, megbízható Az értékelés szempontrendszere legyen mindenki által elfogadott és nyilvános

Az értékelési célok A kistérség kiemelt feladatai megvalósulásának figyelemmel kísérése. A kistérségi és/vagy az önkormányzati minőségirányítási programokban foglalt elvárások teljesülése Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességének megállapítása A közoktatási szolgáltatásokban közvetlenül érintettek (szülők, tanulók, pedagógusok és alkalmazottak) elégedettségének növelése Az erőforrások biztosítása, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása A pedagógiai munka eredményességének és a ráfordítások hatékonyságának együttes javítása

Értékelési rendszer – egy lehetséges modell Kistérségi értékelés területei Értékelési szint Információ felhasználója 1. Feltételrendszer 1. 1. Tárgyi feltételek épület, környezet felszereltség, eszközök férőhely, kapacitás 1. 2. Társadalmi feltételek oktatáspolitika elvárások, elégedettség szocio - kulturális háttér munkaerő-piaci környezet 1. 3. Pénzügyi feltételek költségvetés egyéb források: alapítványok térítéses képzés pályázatok 1. 1. Kistérség értékel 1. 2. Kistérség értékel 1.3 Fenntartó értékel Kistérségi szinten összehasonlító elemzések 1. 1. Kistérség, fenntartó, intézmény 1. 2. Kistérség, fenntartó, intézmény 1.3. Kistérség, fenntartó, intézmény

2. Humán tényezők Kistérségi értékelés területei Értékelési szint Információ felhasználója 2. Humán tényezők 2. 1. A pedagógusok minősége kor, nem, végzettség mesterségbeli tudás, továbbképzés külső szakmai elismertség, keresettség 2.2 Eredményesség óvodai mérési-értékelés rendszer alapján kimutatható eredmények országos kompetenciamérés eredménye versenyeredmények, továbbtanulás tudásszint-mérések eredményei lemorzsolódás egyéb kompetenciák: szociális és életvezetési kompetenciák erkölcsi ítélőképesség, viselkedés tanulási motiváció, attitűd 2.1. Kistérség értékel 2.2. Kistérség értékel Intézmény értékel 2.1 Kistérség, fenntartó, intézmény 2.2 Kistérség, fenntartó, intézmény Intézmény

3. Szervezet és működés Kistérségi értékelés területei Értékelési szint Információ felhasználója 3. Szervezet és működés 3. 1. Struktúra és vezetés információ és döntéshozatali rendszer szervezettség, szabályozottság a vezetés minősége, elfogadottsága tanügyigazgatási tevékenység, dokumentáció erőforrások hasznosítása, gyarapítása 3. 2. Szervezeti kultúra értékek, célok, küldetés elvek, normák, elégedettség problémamegoldás, konfliktuskezelés tantestületi, tanítási klíma 3.3. Pedagógiai folyamatok pedagógiai, nevelési, oktatási program tanulásirányítás, teljesítménykövetés különbségek kezelése innovációk 3. 4. Külső kapcsolatok kapcsolat a szülőkkel együttműködés más intézményekkel ismertség, PR 3.1. Fenntartó értékel 3. 2 Intézmény értékel 3.3 Fenntartó értékel Intézmény értékel Kistérség értékel 3. 4. Kistérség értékel 3.1. Fenntartó, intézmény 3. 2 Intézmény Fenntartó, intézmény Intézmény Kistérség, fenntartó, intézmény 3. 4. Kistérség, fenntartó, intézmény

Értékelési, mérési program Célok Az értékelés kiemelt területei Módszerek eljárások Az értékelés érintettjei Intézményi önértékelés Külső értékelés Értékelés Javasolt időpontja A hozzáadott (pedagógiai) érték követésével az intézmények-ben folyó szakmai, pedagógiai munka eredményességének növelése Intézményi célok megvalósulása. Szakmai vezetés. A pedagógiai folyamatok irányítása. A tanítás-tanulás folyamatának szabályozottsága. ___________________ A tanulók felkészült-sége: versenyered-mények, tovább-tanulás, lemorzso-lódás, tudásszint-mérések a helyi tantervi követel-mény alapján Különbségek kezelése, diákok tudása közötti távol-ság változása Dokumentumelemzés,nevelési, pedagógiai programok, tantervek, tanári programok, vizsgadokumentumok elemzése _________________ Dokumentumok, adatok, eredmé-nyek elemzése. Trendvizsgálat. Követelményrendszer alapján elkészített tesztek. Interjúk , tanulói teljesítmények elemzése, követési rendszer vizsgálata Intézmény-vezetés Pedagógu-sok, Tanulók _____________ Intézmény-vezetés, Pedagógu-sok, ___________ Munka-közösség Fenntartó ________ Kistérség Kétévente Évente

Az értékelés kiemelt területei Módszerek eljárások Célok Az értékelés kiemelt területei Módszerek eljárások Az értékelés érintettjei Intézményi önértékelés Külső értékelés Értékelés Javasolt időpontja . A hozzáadott (pedagógiai) érték követésével az intézményekben folyó szakmai, pedagógiai munka eredményességének növelése Országos kompetenciamérés eredményei kistérségi szinten Teszt Tanárok 4.,6.,8. évf. tanulói Intézményvez. munkaközösség Kistérség Évente Tanulási képességek vizsgálata Szövegértés-alkotás kompetencia Matematikai kompetencia IKT kompetencia Gondolkodási képesség A kistérségi koncepcióban az intézmények pedagógiai program-jában is kiemelt területek eredmé-nyeinek folyamatos követése vizsgálata, tesztek, kérdőívek alkalmazásával Diagn. tesztek Képességek mérésére alkalmas tesztek 1.évf. tanulói 5.,7., 9.,évf. tanulói Tanulói moti-váció, attitűd Szociokulturális háttérvizsgálat Kérdőívek 5., 7., 9.évf. tanulói 10.évf. tanulói Intézményvezetés, Munkaközösség Szociális kompetencia Kérdőíves módszer 6., 8.,10.évf. tanulók

Az értékelés eredményeként keletkező adatrendszer Az értékelés eredményei Az értékelés eredményeként keletkező adatrendszer Tanulókra, tanulócsoportokra Teljesítménymutató Motivációs index Attitűdindex Szám Pedagógusokra Módszertani kultúra térkép Kategóriamutató Folyamatokra Folyamatleírások Tárgyi feltételek Megfelelőségi mutatók Társadalmi feltételek Szocio-kultúrális háttér Munkaerő-piaci környezet   Grafikonok, diagramok Pénzügyi feltételek %-os hatékonysági mutatók, aránypárok Szervezeti kultúra Standardhoz viszonyított számok

Mit kezdünk az adatokkal?

Mit tehet a kistérség? Közös mérések Mérőeszközök: külső szakértők, szolgáltatók által készített közösen, térségi szinten fejlesztett Lebonyolítás megszervezése (erőforrások) Kiértékelés, elemzés Eredmények alapján a továbblépés irányainak kijelölése Intézményi fejlesztések szakmai támogatása (szakemberek közös „alkalmazása”)

A kistérségi mérések előnyei Összehasonlíthatóság Gazdaságosság Speciális szakértelem „közös használata” Szakmai együttműködés, egymástól való tanulás

TÁMOP 3.1.4. Javaslat a Minőségirányítási program átdolgozására

Minőségcélok Az intézmény küldetésében, jövőképében, minőségpolitikában jelenjen meg a kulcskompetenciák fejlesztése A minőségcélok közé kerüljön be: a kompetencia alapú oktatás eredményességét támogató új tanulás szervezési eljárások alkalmazása olyan óvodai, iskolai légkör biztosítása, melyben a gyerekek önállóan is kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek a pedagógusok körében folyamatos képzés (külső, belső, önképzés) keretében a mesterségbeli tudás bővítése, amellyel hatékony kompetenciafejlesztést tudnak végezni, különös tekintettel az IKT alkalmazására.

Vezetés területén Tervezés, szervezés: Ellenőrzés, értékelés: Önálló innováció, team munka tervezésének beépítése Ellenőrzés, értékelés: TÁMOP tartalmak, mint értékelési területek beépítése + az értékelő személye (átruházott hatáskörök) Pedagógusok, munkatársak értékelési rendszerében jelenjenek meg a szempontok között az új tanulásszervezési módszerek, eljárások, technikák Intézményi önértékelésben jelenjen meg a kulcskompetenciák fejlesztésének eredményessége

Partnerkapcsolatok terén Partneri elégedettség mérésben jelenjenek meg a tanítási-tanulási folyamat szervezésével, új oktatásszervezési eljárások, munkaformák, új módszerek alkalmazásával kapcsolatos kérdések.

Erőforrások területén Pedagógusok kiválasztásának elveiben jelenjen meg a szempontok között az új tanulásszervezési módszerek, eljárások, technikák területén szerzett tapasztalatok, illetve pályakezdő esetén az ilyen irányú elkötelezettség. Pedagógusok továbbképzési rendszerében kerüljön előtérbe a kompetencia alapú nevelésre, oktatásra, valamint az IKT alkalmazásra való felkészülés.

Nevelés-oktatás folyamatai Az intézmény pedagógiai munkájába beépülő folyamatok szabályozása (projekt, témahét, saját innováció - tartalmi, időbeli szabályozási elemek) Óvodában a helyi mérési-értékelési rendszer működtetése, a gyermekek fejlődésének nyomonkövetése A tanulók értékelése során alkalmazott, hagyományostól eltérő módszerek (kooperatív munkák, projektmunka során alkalmazott értékelési eljárások), ezek szerepe, súlya az osztályzatok kialakításában (Helyi tantervben is!) Tanulókra irányuló belső és külső mérések rendszerének szabályozása Melyik évfolyamon, MIT?  HT MIKOR, HOGYAN?  IMIP PL:  diagnosztikus mérések: DIFER, 5, 7, 9 osztály év eleji mérések  nevelési területek, motiváció, szociometriai mérések…  az országos kompetenciamérések eredményeinek feldolgozása, nyilvánossá tétele, intézkedési terv készítésének rendje

Egyéb szabályozások kiegészítése Szükség szerint! PL: Ha van tanügyi dokumentumok vezetésére vonatkozó szabályozás: témahét, projekt, IKT-val támogatott órák, foglalkozások, tantárgytömbösítés egységes jelölése a naplóban, stb. TÁMOP Fenntarthatóságának szabályozása

Segítség tanulói mérésekhez, fejlesztésekhez Kompetencia alapú mérőeszközök: www. ementor.hu www. kompetenciameres.hu feladatbank www. Sulinovadatbank.hu kompetencia alapú programfejlesztés – programcsomagok adatbank kompetencia alapú oktatási programcsomagok programcsomagok kompetenciamérés szövegértés 5. évfolyam „A” csomag alul: Mérés-értékelés 1-4. évfolyam „A” modul alul színes táblában: feladatbank 2. 3, 4, stb

Köszönöm a figyelmet!