Az iskoláskor küszöbén Új környezet. Új problémák?

Tankötelezettség kezdete: életkor és FEJLETTSÉG függvénye „Rugalmas” iskolakezdés: 1985. évi I. törvény az oktatásról 6/1986. (VI. 26.) rendelet a tankötelezettségről

Jelenlegi szabályozás: A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A differenciált iskolakezdést segítve a törvény támogatja a szülő – óvoda – nevelési tanácsadó (adott esetben a szakértői bizottság) együttműködését az iskolakezdés időpontjának megválasztásánál.

KIHÍVÁS és FELELŐSSÉG a nagycsoportban és az első osztályban is Következmény: tág határok életkor és fejlettség tekintetében a nagycsoportban és az első osztályban is KIHÍVÁS és FELELŐSSÉG a nagycsoportban és az első osztályban is

Fejlődéslélektani vonatkozások a gyermek képessé válik a tudatos alkalmazkodásra szüleiről leválva új kapcsolatokat alakít gondolkodásának érzelmi telítettsége csökken képes a késleltetésre, bizonyos mértékű önuralomra elfogadja a szabályokat érdeklődése a tudásszerzés és a teljesítmény felé irányul saját teljesítményét adekvát kritikával szemléli figyelmét tartósan tudja összpontosítani érlelődik kitartása, képes egy feladat befejezésére

Testi fejlettségtől az idegrendszer érettségéig a jelentős benső átalakuláshoz testi fejlődésében is alakváltással idomul elkezdődik a fogváltása, teste megnyúlik, mely az idegrendszer éréséről is tájékoztat érzékszervei épek (hallása, látása pontos) nincs beszédhibája, beszédértése megfelelő képes testrészeinek harmonikus működtetésére: elemi mozgásai összerendezettek, egyensúlyát meg tudja tartani jól ismeri testrészeit, mely a világról való tájékozódás kiindulópontját jelenti számára dominanciája kialakult finommozgásai egyre pontosabbá válnak

Mi kell még a sikeres olvasás- és írástanuláshoz? legalább átlagos terjedelmű alapszókincs érett gondolkodási funkciók megbízhatóan működő emlékezet időben, térben és a világban való tájékozódás képessége azonosság és különbözőség felismerése …

Mire lehetnek hatással kudarcélményei? érzelmi életére a szülő-gyerek kapcsolatra tanuláshoz való viszonyára kortárskapcsolataira, felnőttekhez való viszonyára

Mit lehet tenni? az iskolaérettség kritériumainak figyelembe vétele már az óvodai felkészítés során is iskolaérettségi vizsgálat (nem csak annak eldöntésére: menjen-e vagy maradjon…) érési problémák: előnyös lehet még egy év óvodai nevelés szocializációs problémák: inkább hátrány a „visszatartás” nulladik osztályok szerepe célzott, szakemberek között összehangolt fejlesztő munka miben lehet partner a szülő? differenciált feladatkijelölés és értékelés

Köszönöm a figyelmet! Ódorné Mátyássy Ágnes gyógypedagógus 2008. november 27.