A TANÍTÁS NEM BETANÍTOTT MUNKA „Educatio (Sulinova) kompetencia alapú programcsomag” Szövegértés-szövegalkotás 1-4. évfolyam www.sulinovaadatbank.hu Fejér Zsolt, 2009. ©

Miért nem tanítunk sokkal kevesebbet, de azt a keveset gyerekre szabottan és számára felhasználhatóan?

Például, mert nem sikerül félretenni önkorlátozó előfeltevéseinket.

Az egy évfolyamra járó gyerekek nagyobbik része hasonló fejlettségű. Az 1. évfolyamra lépő gyerekek túlnyomó többségénél az olvasás-írás tanításához szükséges részképességek fejlettsége megfelelő szintű. Az iskolai teljesítményt legerősebben befolyásoló tényező a családi háttér. Nincs mit tenni… A gyerekek többsége 4. évfolyam végére megtanul olvasni. Ha a tananyaggal haladni akarok, nem érünk rá „játszadozni”. …

● „Ha mindenki a fejlettség szintjének leginkább megfelelő osztályba járna, akkor száz gyerek közül adataink szerint 26 volna negyedikes, a többi 74 az 1-3. és az 5-8. osztályba járna.” Varga Tamás: A kivételesek vannak többen ● „A 8. évfolyamról kilépők mintegy 40 százalékában még a szóolvasó készség sem alakult ki használható szinten.” Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése

Az iskolát kezdő gyerekek közötti különbségek radikális növekedése Nagy József: XXI. század és nevelés

Az intellektuális adottságoktól független különbségek eredete Lakóhelyi infrastruktúra Szülők iskolai végzettsége Szülők anyagi helyzete Szülők kommunikációs kultúrája

Szóbeli közlés és bemutatás Szóbeli közlés, bemutatás és tevékenység Felidézés 3 hét elteltével 70% 72% 85% Felidézés 3 hónap elteltével 10% 32% 65% „Drámai módon romlik az emlékezet, ha olyasmit kell felidézni, amit csak hallottak, láttak.” John Whitmore: Coaching a csúcsteljesítményért

AZ OLVASÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Országos átlag 51% Iskolai átlag 58% Optimális szint 70-100% AZ ÍRÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Országos átlag 49% Iskolai átlag 52% Optimális szint 70-100% AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK F. Országos átlag 76% Iskolai átlag 76% Optimális szint 70-100% Forrás: Telephelyi jelentés a 4. évfolyamos országos készség- és képességmérés eredményeirõl, 2008.

Mi befolyásolja erősebben az iskolai teljesítményt; a családi háttér vagy a pedagógiai munka minősége? „A pedagógiai munka minősége nagyjából ugyanolyan mértékben képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatást a családi-társadalmi háttere magyarázhat.” Harold Wenglinsky [2001] „Egy tíz évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálat kimutatta, hogy ha két átlagos nyolcéves más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól.” McKinsey [2007]

Módszertani alapelvek Adaptivitás - differenciált tanulásszervezés Páros és csoportmunka, kooperatív technikák alkalmazása Tevékenység-központúság Motiváló tanulási környezet kialakítása Fejlesztő értékelés alkalmazása A pedagógus mint a tanulási folyamat szervezője, irányítója, támogatója

Súlypontok a szemlélet lényegének megértéséhez Az egyéni fejlődés támogatásában, ezért nem évfolyamokban való gondolkodás. Tanulói tevékenységben, ezért nem taneszközben való gondolkodás. Adaptivitás (kinek?), ezért folyamatos tervezés és visszacsatolás (miért, mit, hogyan?) max. 3-4 hétre.

Alapozás „Hatalmunkba csak az az ismeret kerül, amit mozgáshoz kötöttünk, és ezzel izomzatunkba költöztettünk.” Dienes Valéria „Azt a feltevést, amely szerint bizonyos olvasástanítási módszerek alkalmatlansága okozná a fiatalabb tanulók visszafogottabb teljesítményeit, későbbi vizsgálatainkban nem sikerült igazolnunk.” Cs. Czachesz Erzsébet: Olvasás és pedagógia

Hosszú gyakorlási idő szükséges ahhoz, hogy pl Hosszú gyakorlási idő szükséges ahhoz, hogy pl. a tapintás, a nagymozgások, az egyensúly, a szemmozgások, a finommotorika fejlődése eljusson arra a szintre, amelyen már nem igényel minden pillanatban tudatos irányítást . Az olvasás/írás tanítást akkor kezdjük el, amikor az érzékelő és mozgásrendszer (szenzo-motorium) fejlődésében az alapozás várható eredményei az osztály tanulóinak túlnyomó többségénél megjelentek. Az ehhez szükséges idő meghatározása az adott gyerekcsoport szükségleteinek ismeretében csak a tanító és a munkáját segítő külső szakemberek mérlegelésén múlhat.

Módszertani leírások az olvasás, írás tanításának alapozására • A testtudat fejlesztése • Nagymozgásfejlesztés modulleírás - DVD • Tájékozódási gyakorlatok • Ritmus és mozgás • Finommotorika-fejlesztő gyakorlatok • A vizuális észlelés fejlesztése • A vizuális emlékezet fejlesztése • Auditív készségeket fejlesztő feladatok • Napi mesehallgatás

Beszéd „A frontális órák 80 százalékában a tanárok beszélnek. Az egy „szálon futó módszerrel” tanóránként 18 másodperc jut egy diákra egy 30 fős osztályban.” John Goodland 1984. „A diák átlagosan háromnaponként intézhet kérdést a tanárhoz, ezzel szemben a tanár ez alatt az idő alatt az osztályt kb. 800 kérdéssel állítja szembe.” Rainer Winkel: Pedagógiai pszichiátria

A beszédképességek fejlődésének kiemelt támogatása – eszközrendszer: modulleírások + képsorozat + hangok, zörejek, zenék, mesék gyűjteménye. Kommunikációs helyzetek teremtése - beszélgetőkör, páros, csoportmunka, kooperatív technikák.

Módszertani leírások a beszédkészség fejlesztésére Légzőgyakorlatok mozgással Mondókák, nyelvtörők  – ritmus, tempó Mesehallgatás Beszélgetőkör Versek, hangerő- és hangszínváltásra Szókincsfejlesztés: szógyűjtés, mondatbővítés Szövegalkotás: a beszédre késztetés játékai, mondatalkotás, mondatfűzés, meseszövés, analógiás szövegalkotás Dráma: a nyelvi kifejezések megtalálása és erősítése, jelek, jelzések, kifejezések jelentése

Olvasás „A dekódolás elsajátítása mellett már a kezdő olvasók tanításánál is folyamatosan fejleszteni kell a gyerekek szókincsét, és problémamegoldó, következtető műveleteket kell végeztetni a szövegekkel.” Cs. Czachesz Erzsébet: Az olvasásmegértés és tanítása „A tanulók teljesítménye szempontjából az érdekesség az érthetőséggel egyenrangú szerepet játszik a tankönyvi szövegekkel végzett tanulás eredményességében.” Kojanitz László: A pedagógiai szövegek analitikus vizsgálata

Olvasásra ösztönző légkör, igazi, szerethető könyvek nem olvasó/tankönyvek. A szövegválasztással el kell érnünk, hogy az információ motiválja az olvasást. A szöveg témája és olvasástechnikai nehézsége, szerkesztése legyen szinkronban a befogadó szükségleteivel! A kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása.

Írás „Szakítani kell a nyelvi rendszernek azzal a felfogásával, ami a nyelvi szabályszerűségeket a KRESZ-hez vagy a helyesírási szabályzathoz hasonló, megtanulandó szabálykészletnek próbálja tekinteni. Ha így közelítjük meg a nyelvet, akkor semmit se értünk meg belőle.” Kálmán László: Nyelv és haza

A kézírás megtanulása nem önmagáért való cél, hanem egy írásbeli kommunikációs eszköz elsajátítása gondolataink közvetítésére. Funkcionális írás az első naptól kezdve nyomtatott nagybetűkkel is.

Nyelvtan Középpontban a különböző típusú szövegeken és kommunikációs helyzeteken keresztül való tapasztalatszerzés áll, nem a nyelvtani szabályok megismerése és megtanulása. A kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgáljuk a nyelv alkotó elemeit, tervezzük a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát.

A mindennapok gyakorlatába nem pillanthattunk volna be kollégáink; Komaság Margó Mihályi Gáborné Petik Ágota Ruzsa Ágnes áldozatos munkája nélkül. Köszönöm a figyelmüket! fejerzs@t-online.hu