A jogérvényesítés praktikus következményei a klinikai pszichológiai munkában Dr. Kelényi Zoltán ügyvéd Urbán Éva klinikai szakpszichológus szakpszichoterapeuta Nevelési Tanácsadók Jubileumi Konferenciája,2008.11.06.-07. Budapest www.jog-orvoslat.hu

Egészségügyi vagy oktatási tevékenység? A közoktatási törvény szerint a nevelési tanácsadás feladatkörébe tartozik többek között: tanácsadás feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. szakvéleményt készít

Az eü. törvény egyéb egészségügyi ellátásokra vonatkozó szabályozása szerint: (2) A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. (3) A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység.

Klinikai pszichológia tv.-i meghatározása 103§(2) A klinikai szakpszichológiai tevékenység a) a lelki egészség megőrzésére és helyreállítására, b) a lelki zavarok megállapítására, vizsgálatára és okainak feltárására, c) egyes betegségek diagnosztizálásához szükséges pszichodiagnosztikai vizsgálatok végzésére, valamint d) a lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára irányul. *1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Pszichoterápia törvényi meghatározása 103. § (1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több meghatározott időtartamú terápiás ülésben történő, orvosi, pszichológusi vagy pszichoterápiás eljárások végzésére jogosító szakirányú végzettséggel végezhető terápiás eljárás

Pszichoterápia törvényi meghatározása (3) A pszichoterápia csak a beteg és a pszichoterapeuta teljes önkéntességén alapulhat. (4) A pszichoterápia megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultációt igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme indokolja. (5) Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés együttes végzésére orvos pszichoterapeuta jogosult *1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

A klinikai pszichológiai tevékenység törvényi kerete Tehát, ha az eü. tárgyú szabályozásokat tekintjük: A klinikai pszichológus egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezik Egészségügyi szakma, mely szerepel az egészségügyi szakma kódjegyzékben Az általa végzett beavatkozás egészségügyi tevékenység Végzése működési engedélyhez kötött-intézményi szinten és dolgozói szinten egyaránt

nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a bölcsődei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás;”

A SZEMÉLYES ADATOK KÖRE (az 1992.évi LXIII. törvény alapján) bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés

Különleges adat : a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre az érdekképviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségügyi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége ( Atv. 5.§ ) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény Egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hoható, az azokat befolyásoló mindennemű adat. Személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya neve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a TAJ szám együttesen vagy ezek közül bármelyik amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására. Egészségügyi személyes adat

Eü.adatkezelés nem eü.intézményekben 34. § (1) Nem egészségügyi intézmény esetén - a betegellátón kívül - adatkezelő az intézményvezető által adatkezeléssel megbízott, továbbá a külön jogszabály szerint hatósági jogkört gyakorló személy lehet. (2) Egészségügyi adatot felvehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken túl a) az óvodai nevelés, iskolai oktatás területén az óvodai neveléssel, iskolaérettséggel, képzési kötelezettséggel, iskolai pályaalkalmassággal kapcsolatos vizsgálatok (2. számú melléklet) elvégzése esetén a közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének tagja

Ki rendelkezhet az egészségügyi személyes adatot is tartalmazó adatról? Fiatal- és gyermekkorú esetén a törvényes képviselő Nagykorú esetén az érintett Törvény írja elő az adattovábbítást – tájékoztatási kötelezettség (Az iskolai előkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlődési, beszédfejlődési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata32 számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez) Bármely hatóság adatkérése esetén vizsgálni kell az adatkezelés jogosultságát és a célhoz kötöttséget Szakvéleményekre is vonatkoznak a szabályok!

Ki jogosult (pszicho)diagnosztikai vizsgálatot vagy terápiás beavatkozást engedélyezni? Fiatal- és gyermekkorú esetén a törvényes képviselő (beleegyezés nélkül tilos!) A szülői beleegyezés a gyermek veszélyeztetettsége esetén pótolható. Nagykorú esetén az érintett

S a praktikus teendők A klinikai pszichológiai és pszichoterápiás beavatkozások megfelelő minőségének feltétele nevelési tanácsadókban: 1.Betegjogok ismerete és betartása: - egészségügyi ellátáshoz való jog - emberi méltósághoz való jog - kapcsolattartáshoz való jog - gyógyintézet elhagyásának joga - tájékoztatáshoz való jog - önrendelkezési jog -ellátás visszautasításának joga - egészségügyi dokumentáció megismerésének a joga - orvosi titoktartáshoz való jog

2.Kötelezettségeket tekintve: - Dokumentációs kötelezettség - Tájékoztatási kötelezettség 3.Egészségügyi adatvédelmi szabályok betartása