Társadalmi normák az egészségügyben - etika - vázlat - SE-ETK Társadalomtudományi Intézet Dobos Attila

Bevezetés, etikai alapfogalmak, Normatív etikai irányzatok Tartalom Bevezetés, etikai alapfogalmak, Normatív etikai irányzatok Bioetika alapelvei Kegyes hazugság Szerv- és szövettranszplantáció

Az etika, erkölcs, (ethosz), éthosz, morál, (mos), moralitás fogalmai erkölcs – az ember magatartását meghatározó normák, magatartási minták összessége, melyet az adott közösségben kötelező érvényűnek tekintenek éthosz – az erkölcsi magatartás azon megjelenési formája, mely tudatosan vállalt jóra, erényesre való törekvést jelenti morál = erkölcs; moralitás – az egyén erkölcsi arculatának jellemzésére használjuk

Deskriptív etika (erkölcs vizsgálata tud-os módszerekkel) Erkölcsszociológia – a társadalom erkölcsi életének tényei érdeklik, a hirdetett és gyakorolt erkölcs tényleges leírása Erkölcspszichológia – az erkölcsi normák tanulása és interiorizálódása az egyedfejlődés folyamán – T. Parsons (1902-1979) normatív etika – A kell-el foglalkozik a van-nal szemben – preskriptív általános alkalmazott (kb. 1960-as évektől)

metaetika – analitikus etika - az etika ismeretelmélete, alapjait, előfeltevéseit vizsgálja, fő kérdései: Mi az erkölcs? Mit jelent a jó, rossz, helyes, helytelen, stb.? Van-e az erkölcsi ítéleteknek igazságértékük?

Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika. Bioetika – alkalmazott normatív etika: a modern biológia és orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálataként határozható meg. Orvosi etika – „kódexetika”, 60-as évektől változás Egészségügyi etika – szakági etika, mint pl. klinikai etika, nővéretika, stb.

Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata Homogén társadalmakban mindkettő „nomosz”. Természetjogi álláspont Arisztotelész, H. Grotius (1583-1645), S. von Pufendorf (1632-1694) Természeti, isteni eredetű erkölcsi törvény 1948: WMA Genfi Deklaráció – „emberiesség törvényei” Jogpozitivista felfogás J. Bentham (1748-1832), J. Austin (1790-1859), Hans Kelsen (1881-1973) Erkölcs és jog nem esik egybe, az erkölcstelen törvény is érvényes törvény Demokrácia?

Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata A jog az erkölcsösség minimuma – polgári engedetlenség A jog az erkölcsösség maximuma – kiskapuk, ügyeskedés

Az etikai érvelés Tényítélet Értékítélet Fogalom Az egyet nem értés három forrása: Tényítéletekben nem értenek egyet Fogalmi kérdésekben nem értenek egyet Értékítéletekben nem értenek egyet Erkölcsi axiómák, abszolút vagy plurális erkölcsi rendszerek

A leggyakoribb érvelési hibák Az értékítéletek tényekkel való cáfolata Empirikus és fogalmi kérdések összekeverése Bizonyítás a bizonyítandóval Eleve feltételezés Önkényes fogalom-átértelmezés (nagy tudós, tapasztalt orvos, tisztességes ember) A vélemény keletkezésének oka és igazságának összekeverése. Ad hominem típusú érvelés Tekintélyérvek – szakértelem generalizálódása Hamis általánosítás Az egyik premissza elhallgatása

A bioetika szerepe egy pluralista társadalomban Ha nem is tud egyetlen helyeset – ki tud zárni a felmerülők közül olyat, ami erkölcsileg elfogadhatatlan Megfelelő procedúrák (eljárási szabályok kidolgozása) – adott esetben nem azt mondja meg mi a jó megoldás, hanem, hogy milyen módon, eljárással lehet / kell a dilemmát megoldani, hogy az erkölcsileg elfogadható legyen.

Normatív etikák - Deontológiai elméletek - Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek - Aranyszabály

Deontológiai elméletek Fiat justitia, pereat mundus Több lehetséges megoldás Karamazov testvérek: ha az egész világ békéjének, nyugalmának s minden ember végső boldogságának eléréséhez szükséges és elegendő lenne 1 kisgyermek megkínzása, akkor sem szabadna megtenni

Deontológiai elméletek Kettős hatás elve: A tett morálisan jó Csak a jó következményt akarja megvalósítani, a rossz tehát nem szándékolt A rossz következmény nem eszköz a jó következmény eléréséhez A létrehozott jó nagyobb, mint az okozott rossz. E feltételek fennállása esetén fogadható el morálisan helyesnek a tett.

Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek Minden emberi érdek pártatlan figyelembevétele a legfőbb erkölcsi érték Egyetlen elfogadható megoldás Értékelmélet Helyes cselekvést leíró elmélet

Értékekben különböző - hedonista - eudaimonikus Kinek a számára maximalizálja a jót? - etikai egoista - összes érző lény - utilitarista

etikai hedonizmus (kvantitatív) - John Stuart Mill (1806-1873) Utilitarizmus - Jeremy Bentham (1748-1832) Önérték : öröm etikai hedonizmus (kvantitatív) - John Stuart Mill (1806-1873) Önérték : boldogság „Jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett ostobának.” (kvalitatív)

Utilitarizmus Preferencia-utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb kívánságát elégítsd ki! Érdek – utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb érdekét szolgáld!

Utilitarizmus Tett- és szabály utilitarizmus

Aranyszabály elve: Máté 7:12 „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük.”

G. Bernard Shaw (1856 – 1950) Ne tedd másokkal azt, amit kívánsz, hogy mások tegyenek teveled, mert lehet, hogy nekik más az ízlésük.

Az bioetika alapelvei (principalizmus) Autonómia tiszteletének elve A „Ne árts!” elve A jótékonyság elve Az igazságosság elve

Autonómia tiszteletének elve Autonóm ember: külső és belső kényszer nélkül szabadon képes mérlegelni cselekvési alternatívák között, s ehhez képest megfelelően cselekedni.

Autonómia tisztelete gondolkodás akarat autonómiája Cselekvés Az autonóm személy önérték, öncél – nem szabad puszta eszközként bánni vele.

J. S. Mill: autonóm ember autonóm döntése kizárólag mások védelme érdekében korlátozható sokszor szembekerül a többi elvvel, pl. a jótékonyság elvével: eutanázia (Hippokratésznál még az orvosi érdek az erősebb, ma az autonómiáé) Az autonómia tiszteletéből következik a tájékozott beleegyezés elve

A „Ne árts!” elve PRIMUM NON NOCERE! E század második feléig ez volt a legfontosabb elv…..azonban ez az elv betarthatatlan

Haszon - kár arány maximalizálására kell törekedni. Hogy mi ez pontosan, azt a beteg joga eldönteni  Tájékozott beleegyezés

Kétféle modell: Megbízási szerződés Eredményfelelősségi szerződés - Minél inkább az orvostól függ az eredmény elérése, annál inkább tehető felelőssé. Ez azonban vitatott.

A jótékonyság elve - pozitív jótékonyság: hasznosság elve előzd meg a rosszat szüntesd meg a rosszat tegyél jót hasznosság elve előre fel kell becsülni a következményeit – haszon/kár arány

Mindenki legalább tisztességes szamaritánus legyen ! Kötelesség-e a jótékonyság? Mindenki legalább tisztességes szamaritánus legyen ! Az orvos jótékonysági kötelessége sokkal nagyobb, mint az átlagembereknek

Az igazságosság elve Hogyan kell a társadalomban a hátrányokat/előnyőket elosztani? Igazságos, ha mindenki azt kapja, ami neki jár formai : az igazságosság azt követeli, h az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül bánjanak. (Arisztotelész)

megmondja, mely tulajdonságok egyenlőtlensége számít. Tartalmi: megmondja, mely tulajdonságok egyenlőtlensége számít. mindenkinek egyenlően mindenkinek szükségletei szerint mindenkinek szorgalma, erőfeszítései szerint mindenkinek teljesítménye szerint mindenkinek érdemei szerint mindenkinek a piac törvényei szerint

John Rawls és igazságosság-elmélete: milyen elvek alapján kell elosztani a jogokat és kötelességeket, előnyöket, hátrányokat. Az a társadalom igazságos, melynek szabályait, intézményeit, erkölcsi és jogi elveit, szabad, a többiekkel egyenlő helyzetben lévő, önérdeküket követő racionális emberek önként elfogadnák.

John Rawls (1921-2002)

Rawls megoldása – Original position – tudatlanság fátyla – random sorsolás

1. elv: minden embernek a szabadságjogok legkiterjedtebb rendszerével kell rendelkeznie, míg összeegyeztethető a másokéval 2. elv: társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csak, akkor engedhetőek meg :

ha ez a legrosszabb helyzetűek számára a legelőnyösebb ha az egyenlőtlenségek olyan hivatalokhoz, pozíciókhoz kötődnek, melyeket mindenki betölthet

prioritási szabály: ez 1 elv előnyben részesítendő a 2-al szemben prioritási sz.: bármely esélyegyenlőtlenség csak akkor engedhető meg, ha növeli a kevesebb eséllyel rendelkezők esélyeit

Kegyes hazugság

Érvek mellette Hasznos, mert nem árt Biztos diagnózis, mint illúzió A beteg igazából megnyugtatást vár

Deontológiai ellenérv A beteg alapvető emberi joga tudni saját állapotáról – tájékozott beleegyezés elve Ez az érv a mértékadó!

Utilitarista érvek Együttműködési hajlandóság Anyagi kár Halál előtti áttekintés Orvosok szavahihetősége Gyors lelepleződés Rokonok, családok érdeke is „optikai csalódás”

Elisabeth Kübler-Ross : modern thanatológia – fázisok: Elutasítás Düh Alkudozás Depresszió Belenyugvás

A fontos hogy a beteg ÉS a család lehetőség szerint együtt haladjon végig ezeken a fázisokon, melynek eredményeként képessé válnak elengedni szerettüket. Így elkerülhető olyan traumák kialakulása, melyek az itt maradottak életét évtizedeken keresztül megkeseríthetik.

Szerv- és szövettranszplantáció Pótlási lehetőségek: Műszervek Állati szervek (állatjogok?) Élő / (agy)halott emberből

Problémák: Művese gépek kapacitása (50 % helyett kb. 25 % transzpl.) GDP és a dialízis aránya Kelet-Közép Európában 40%-a a ny-inak

Élő emberből kivét = a donor önkéntességének problémája Primum non nocere! Totalitás elve (szomatikus vs. pszichés ) Genetikai rokonra korlátozódik (társi. szabályozás – szervkereskedelem)

Tom és Jerry Strunk esete Iker kislányok esete WHO -1991 Magyar tv-ek. Csak cselekvőképes adományozhat, ill. kiskorú, ha egyenesági rokon

Kérdések: önként? Audrey Poland esete Hazudós apa esete > Th. Nagel – „morális szerencse” fogalma Modern orvostudomány – csapdahelyzet – paternalisztikus (v)iszony?

HALÁL Történet Agyhalál – harvardi agyhalál – egész agyhalál koncepció 1959 Megállapítás kérdései

- Haldokló – szerv – beteg Cadaver szervek Érdekkonfliktus - Haldokló – szerv – beteg

Két fő rendszer Pozitív beleegyezés elve Feltételezett beleegyezés elve Eltérő kiindulási pont

Donorkártya-rendszer problémái (contracting in) 40 helyett 20 % Required request – önrendelkezési jog

Feltételezett belegyezés problémái: A kiinduló feltételezés hamis Gyenge ill. erős forma vs. Tájékoztatás kérdése