Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.

Az előadások a következő témára: "Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás."— Előadás másolata:

1 Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás

2 Gondolkodás Következtetétes gondolkodás Problémamegoldó gondolkodás
Döntéshozatal Intelligencia Kreativitás

3 A kutatás logikája hipotetikus-deduktív módszer
leíró, megfigyelő módszer analógiás megközelítés normatív és leíró elméletek ideális, vagy idealizált és tényleges referenciális viszony alapkérdések ökológiai validitás a magyarázat, elmélet egységessége világkép kérdése (racionalitás)

4 Következtetéses gondolkodás
Normatív elméletek: az „ideális”, következtetés elmélete kijelentés logika Pszichológiai elméletek: a tényleges, valóságos következtetés magyarázata absztraktszabály elmélet konkrétszabály elmélet modell elmélet

5 Kijelentés logika Szimbólumok: P, Q, R … (mondatok tartalma)
Operátorok: nem, és, vagy, ha …akkor, ha (a lehetséges logikai viszonylatok) Propozíciók (állítások) Igazságértékek: Igaz, Hamis Premissza, következtetés

6 Igazságérték-tábla feltételes és kétszeres feltételes operátorokra
P Q ha P, akkor Q Ha P, akkor, és csak akkor Q i i i i i h h h h i i h h h i i

7 Érvényes következtetés
Modus Ponens premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) P (esik) következtetés ezért Q (Robi vizes lesz)

8 Érvényes következtetés
Modus Tollens premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) nem Q (Robi nem vizes) következtetés ezért nem P (nem esik)

9 Érvénytelen következtetés
Következmény megerősítése premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) Q (Robi vizes) következtetés ezért P (esik)

10 Érvénytelen következtetés
Előzmény tagadása premisszák ha P, akkor Q (ha esik, Robi vizes lesz) nem P (nem esik) következtetés ezért nem Q (Robi nem lesz vizes)

11 Absztraktszabály elmélet
A gondolkodás törvényei (lényegében) = logika törvénye A következtetés absztrakt szabályai az érvelés (propozicionális következtetés) alapvető meghatározói a tudás területétől, tartalmától függetlenül Szintaktikai elmélet Mentális logika

12 Braine (1978) természetes dedukcióelmélet
megértési mechanizmus kódolja a ‘premisszákat’ absztrakt, elemi következtetési séma kétértelműség esetén kvázi logikai szabályok

13 Érvényes következtetés
Modus ponens jellegű sémára fordítódik ‘könnyű’ következtetés Modus tollens esetén több következtetési séma szükséges ‘nehéz’ következtetés

14 Az érvénytelen következtetés okai
megértési hiba helytelen heurisztika (nehéz feladat) feldolgozási hiba (figyelem, emlékezet, előhívás stb.) A premisszákat módosítjuk, de az alkalmazott logikai szabályok (pl. modus ponens) nem hibásak, illetve nincsenek hibás logikai szabályok, azaz a hibás következtetésre mentális szabályok! Grice (1975): együttműködési elv

15 Bizonyítékok az absztraktszabály elméletre
empirikus kutatások a következtetés lépései és a nehézségi kritériumok korrelációja alternatív előzményekkel helyes következtetés szimulációs kutatások produkciós (ha, akkor típusú) modellek

16 Alternatív előzmények adása
1. Következmény állítása ha esik, Robi megázik (ha P1, akkor Q) ha havazik, Robi megázik (ha P2, akkor Q) Robi megázott (Q) ezért ? 2. Modus Ponens ha esszét kell írnia, könyvtárban dolgozik (ha P1, akkor Q) ha a könyvtár nyitva, könyvtárban dolgozik (ha P2, akkorQ) esszét kell írnia (P)

17 Kritika A megértési folyamat nincs értelmezve, részletezve!
Empirikus cáfolatok Byrne (1989): többletinformáció az érvényes következtetést is befolyásolja A propozicionális következtetés csak egy formája a következtetésnek, az elmélet nem általános