Jog- és állambölcselet I.

Az előadások a következő témára: "Jog- és állambölcselet I."— Előadás másolata:

1 Jog- és állambölcselet I.
2018/19. I. félév Szuverenitás és joguralom 2018. október 10.

2 A mérsékelt állam intézményes szerkezete
Az előző előadásokon fogalomelemzéseket végeztünk (szabadság, autoritás, legitimitás) Ezeket felhasználva a továbbiakban a mérsékelt állam (MÁ) intézményrendszerének hátterében meghúzódó alapelveket vesszük szemügyre. szuverenitás, joguralom, demokrácia, alkotmányosság.

3 A szuverenitás (SZ) Autoritás: jog arra, hogy alanya másokat kötelezzen. Az állam autoritás-igényét (AI) az különbözteti meg, hogy elsőbbséget követel magának (preemptivitás). A SZ fogalmával azt a felhatalmazást jelöljük, amivel az állam igazolja az AI-ét. Ez a SZ fogalmának egy sajátos politikai filozófiai használata (jogi SZ: az állam joghatóságának terjedelme; politikai SZ: az intézmények működtetéséhez szükséges hatalom)

4 A SZ klasszikus elmélete
Uralkodói SZ (Bodin, Hobbes) – népSZ (Rousseau) A hagyományos felfogás problémái: törvényfelettiség? – a mérsékelt állam AI-e nem minőségileg különbözik más AI-ektől, hanem abban, hogy elsőbbséget követel magának velük szemben! hatalom? – az AI inkább a hatalomgyakorláshoz való jogra utal (felhatalmazás)!

5 Szuverén A politikai AI végső forrása: szuverén.
ahonnan az autoritás gyakorlására való felhatalmazás származik aki a politikai közösség nevében létrehozhatja és ellenőrizheti az autoritatív intézményeket A népszuverenitás eszméjének újrafogalmazása: a „nép” a politikai felhatalmazás alanya.

6 Felhatalmazást igazoló érvtípusok
A szakértelemre, illetve képességekre alapozott érv? – az ésszerűség kritériuma kevés! A transzcendens felhatalmazáson alapuló érv? – a túlvilági forrás létezésébe vetett egységes hitet igényel! Az önkormányzás elve: az autoritás gyakorlására való felhatalmazásnak azoktól kell származnia, akik fölött az autoritást gyakorolják – politikai közösség („nép”).

7 Az önkormányzás elve Az emberek maguk rendezik be politikai intézményekkel a közösségüket, és a politikai AI-t előttük és rájuk tekintettel kell igazolni. Mitől válhat egy embercsoport felhatalmazás alanyává? – A tagok között erkölcsi kapcsolatnak kell lenni! (morális tagság) individualizmus – kollektivizmus csapdái

8 A morális tagság jellege
Cselekvés, kollektív cselekvés, interszubjektív gyakorlati orientáció A morális integráció két formája: közös célok – közös szabályok (egyéni célok) (vö. ügyleti és erkölcsi társulás) A politikai közösség integrációja, társulási módja meghatározza a szuverenitás (a felhatalmazás) tartalmát. Az AI terjedelme csak korlátozott lehet! (korlátlan AI nem fér össze az önkormányzás elvével, nem igazolható)

9 Joguralom Az önkényes hatalomgyakorlás kizárásának (egyik) biztosítéka (a törvények uralma az embereké helyett) + az AI korlátozottságának intézményes kifejeződése. A joguralom a politikai AI igazolásának része, enélkül a (de jure) igazolás sikertelen. Nem pusztán az intézmények ‘legális’ (jogszabályoknak megfelelő) működését jelenti (nem teszik meg akármilyen törvények, mert a jog is lehet önkényes).

10 Kétféle joguralom-felfogás
A különbség nem az elvben van, hanem az az elv intézményesítésében. A törvényekre alapozott felfogás: azáltal vannak jogaink egymással és az állammal szemben, hogy a törvények megteremtik azokat. A jogokra alapozott felfogás: a törvények nem forrásai a jogoknak, hanem csak védelem alá helyezik azokat.

11 A törvény értéke Általános: mindenkit egyenlő mércével mér (jogegyenlőség, törvény előtti egyenlőség, nyilvánosság). Mindenki más szempontjait/céljait egyformán és pártatlanul veszi figyelembe: igazságos. Nemcsak az egyéni célok (részérdekek) tekintetében semleges, hanem akár a közös célok tekintetében is (vö. ügyleti társulás) kívánatos: liberalizmus nem kívánatos: republikanizmus, konzervativizmus, szocializmus.