A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei

1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei

zSok a kötött idő (utazás az iskola és az otthon között, tanítási óra, felkészülés, tanítási órán kívüli elfoglaltság) Pl: 8. osztályosok 46%-nál ez heti 45 óra zÉrdekesség: a szakiskolások, akiknek viszonylag sok szabadideje van - legkevésbé aktívak a tanítási órán kívüli tevékenységek terén

1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei zAz iskolarendszerben való továbbhaladás sikerességét nagyban befolyásolja, hogy a tanulónak a kötelező tanórákon kívül van- e lehetősége: ideje, pénze, kedve, hogy különböző különórákon fejlessze képességeit.  ”árnyékiskola-rendszer” zEgyenlőtlenségek: családok különböző jövedelmi helyzete, kulturális tőkéje, lakóhelye

1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei

zA tanulók elfoglaltságai, tanítási órán kívüli tanulási lehetőségei településenként különbözőek (főváros 13%, falu 31% nagyobb város 28%, kisebb város 21%) zJobb tanulók - szakkörök, gyengébb tanulók - korrepetálások zNagy az elmaradás a személyiségfejlesztő foglalkozásokon való részvételt illetően!

1. A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei - célok zEgészséges életmódra nevelés: ysport yegyéni egészségmegőrző technikák ytársas élet yéletmódtervezés ytanácsadás yötletek, új lehetőségek kipróbálása

2. A szabadidő eltöltése zNehezen választható szét a két időkeret (munka és szabadidő) zAz ember azt éli át/meg örömszerző tevékenységnek, ami: yfelkelti érdeklődését yjavítja általános mentálhigiénés állapotát yami számára nem túl kötött.

2. A szabadidő eltöltése - a kulturális fogyasztás z90 % tévénézés: zmagyarok: napi 235 perc za fiatalok akkor is a tv. Előtt ülnek, ha tanulnak z14 évesek 81%-a napi: 121 perc Tv-t néz z17 évesek 61%-a napi Tv-fogyasztó z 10 % egyéb: olvasás, testedzés, barátokkal való együttlét stb. z a fiatalok nem mondanak le tv miatt egyéb programot (1/3- naponta levegőzik, 1/4- naponta barátjához is megy)

2. A szabadidő eltöltése - a fiatalok szervezeti aktivitása zAz egyesülési törvény 1989-es megalkotását követően nagy lendülettel alakultak különböző ytartalmú, yminőségű, ylétszámú szervezetek, egyesületek. A taglétszám 50-60%-a fiatal. (diáksportkörök, tánccsoportok stb.)

A szervezés: (kínálat, ajánlat) zA folyamat akkor lesz eredményes, ha a tanulás: yegyénre szabott, valamint yminden tanuló számára optimális fejlődést támogató tanulási környezetben zajlik. y(a magyarországi iskolarendszer szelektáláson alapul)

Szervezési problémák zNövekedett a roma népesség száma az iskolákban zrobbanásszerű volt a középiskolák expanziója (terjeszkedés, kiterjedés) zháttérbe szorult a gyakorlatorientáltság zcsökkent a tanulói motiváltság znőtt a magatartási és tanulmányi problémákkal küzdők aránya

Szervezései problémák zA tanulók nagy részénél negatív érzések alakultak ki az iskolával és a tanulással, egyes tantárgyakkal szemben za kezelésre az intézmények, a pedagógusok nincsenek felkészülve: ynincs program  nincs tanulásszervezési eljárás, kedv, ötlet, (pedagógiai programok)

Szervezési megoldások zModern tanulásszervezési módok: yinformatikai eszközök alkalmazása yerdei iskolák ymodul formában való oktatás yprojekt módszer, yepochális (epocha = időszak, korszak) yegyéni tanulási utak