TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR KECSKEMÉTI FŐISKOLA A GYERMEKIRODALOM ÉS A KORTÁRS GYERMEKILLUSZTRÁCIÓK KAPCSOLATA Kovács Hajnalka
A mai gyermekkönyv illusztrációkat elemezve két karakteres vonulatot lehet elkülöníteni: az egyik a klasszikus grafikai hagyományokra támaszkodik, a másik az amerikai rajzfilmes hagyományokra.
Az előbbi alkalmazza a klasszikus egyedi és sokszorosító grafikai technikákat, míg az utóbbi rajzfilmes technikákat adaptál.
Az amerikai rajzfilmes hagyományra épülő illusztrációra jellemző: a rögzített nézőpont, – perspektivikus konvenció és fotószerű tériség alkalmazása – ezáltal erőteljes konkrétság, lemondás a szimbolikus tartalomról.
A klasszikus hagyományra épülő illusztrációra jellemző: a nemzeti kultúrát hangsúlyosan megjeleníti. Művészi szempontok határozzák meg, az illusztrálást mint „megvilágítás” értelmezi. Nem nyomja el, inkább árnyalja a szöveget. Magán viseli készítője egyéni stílusát.
A technicista illusztrációk a lehengerlő, hatásos látvány érdekében feláldozzák az elvontabb gondolkodásra, belső képi fantázia működésére is építő, gazdag grafikai hagyományt.
panteisztikus egység műanyagszerű szegmensek
A számítógép is lehet eszköze az igényes illusztrálásnak. Kiss Ottó Emese álma c. könyvéhez Baranyai András készített, a mai gyerek érzéseit – részben a computergrafika sterilitása által – jól érzékeltető rajzokat. Nála a digitális technika inkább segíti, mint gátolja a személyes hang megszólalását
Gyermekeink képi ízlésének alakításában még mindig jelentős szerepük van a kezükbe kerülő könyveknek is. Gondolkodásukat befolyásolja az azok által közvetített képi világ – és világkép. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a pedagógusok és a közművelődésben dolgozó szakemberek megalapozott ítélettel tudják elkülöníteni a művészi illusztrációt a kommersztől.