A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai és a évi jogszabályváltozások Katonáné Papp Ágnes munkaügyi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazolással történő megállapítására. (igazmondás, eljárás akadályozása). §

Bírságolás: január 01. napját induló ügyekben nem alkalmazható az abszolút mentesítő szabály a kis- és középvállalkozások esetében. A meghatározott esetekben ismét életbe lépett a kötelező bírságolás, a kis- és középvállalkozások sem kivételek. Összege Ft-tól Ft-ig terjedhet. (20 fő alatt) Kötelező bírságolási esetek:

- a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének,

- jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolás alatt álló foglalkoztatót, (eljárás során kifizeti, nincs bírság, már 1 fő esetében is) - hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

A munkaügyi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni: A jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, A jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát. az érintett munkavállalók számát.

Statisztikai adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Időszak:

Az ellenőrzött munkáltatók száma:547 db Az ellenőrzött munkáltatók száma:547 db Az ellenőrzött munkavállalók száma: 6546 fő Az ellenőrzött munkavállalók száma: 6546 fő A szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 333 db A szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 333 db „Feketemunkások” száma:290 fő „Feketemunkások” száma:290 fő Az ellenőrzött munkáltatók 60,8%-a foglalkoztatott szabálytalanul.

Bejelentések Felügyelőségünkre érkező közérdekű- illetve panaszbejelentések száma november 30. napig 238 db volt, 162 db közérdekű bejelentés és 76 db panaszbejelentés. Egyre elterjedtebb az elektronikus úton érkező bejelentés, de még mindig a klasszikus papíralapú beadvány a legszámottevőbb.

2012. évi jogszabályváltozások

Mt. Módosítása: Mt. Módosítása: július 01-től életbe lépett a évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Nagyon sok mindenben változott a jogszabály, röviden összefoglalva.

A munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ami alapján a munkavállaló köteles a A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ami alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni. A munkaszerződést írásba kell foglalni! A munkaszerződést írásba kell foglalni! Elmulasztása miatt érvénytelenségére, csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépést követő 30 napon belül.

A munkaszerződés tartalma A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk: a munkavállaló alapbérében és munkakörében. a munkavállaló alapbérében és munkakörében. meg kell meghatározni a munkaviszony tartamát meg kell meghatározni a munkaviszony tartamát ennek hiányában határozatlan időre és teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, a munkavállaló munkahelyét, a munkavállaló munkahelyét, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi.

A próbaidő felek a munkaszerződésben, a munkaviszony kezdetétől számítottan legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. felek a munkaszerződésben, a munkaviszony kezdetétől számítottan legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb kikötése esetén lehetőségük van a próbaidő - legfeljebb egy alkalommal – történő meghosszabbítására. Ennél rövidebb kikötése esetén lehetőségük van a próbaidő - legfeljebb egy alkalommal – történő meghosszabbítására. Garanciális szabály, a próbaidő meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. Garanciális szabály, a próbaidő meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. A Ksz. továbbra is megállapíthat 6 havi próbaidőt. A Ksz. továbbra is megállapíthat 6 havi próbaidőt.

A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót: A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót: a) a napi munkaidőről, a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és juttatásokról, b) az alapbéren túli munkabérről és juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól. e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól.

f) a felekre irányadó felmondási idő f) a felekre irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, g) a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, g) a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a már meghatározottak változásáról a változást követő 15 napon belül írásban tájékoztatni kell. A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a már meghatározottak változásáról a változást követő 15 napon belül írásban tájékoztatni kell. Nem kötelező a tájékoztatás: ha munkaszerződés alapján: a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. (kivéve: munkáltatói jogkör gyak.) b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. (kivéve: munkáltatói jogkör gyak.)

A munkaviszony kezdete A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaviszony kezdetének napját! A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaviszony kezdetének napját! Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. De munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha annak megkötését követően körülményeiben, olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. De munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha annak megkötését követően körülményeiben, olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

Elszámolás, igazolások A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályokban előírt igazolásokat.

Munkabér Alapbér: legalább a legkisebb kötelező munkabér időbérben kell meghatározni. Alapbér: legalább a legkisebb kötelező munkabér időbérben kell meghatározni. Teljesítménybér: az a bér, ami előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg a munkavállalót. Teljesítménybér: az a bér, ami előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért, csak teljesítménybér formájában meghatározni, kizárólag munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. A teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt, írásban közölni kell a munkavállalóval, de az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása ekkor is kötelező.

Bérpótlékok Rendes munkaidőre járó munkabéren felüli bérrész Rendes munkaidőre járó munkabéren felüli bérrész Számítási alapja az alapbér Számítási alapja az alapbér Fajtái: Fajtái: o Rendkívüli munkavégzés o Éjszakai pótlék o Műszakpótlék o Készenlét, ügyelet o Vasárnap és munkaszüneti nap

Vasárnapi pótlék (50%) (vasárnap rendes munkaidőben történő mv.) (vasárnap rendes munkaidőben történő mv.)  több műszakos tevékenység keretében,  a készenléti jellegű munkakörben,  a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló. Munkaszüneti napi pótlék (100%) (munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő mv.)

Műszakpótlék Jogosultság – (több műszakos tevékenység) keretében Jogosultság – (több műszakos tevékenység) keretében ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változik (a 18 és reggel 6 óra közötti munkavégzésre) nem jár: óra között A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Mértéke: 30% Mértéke: 30%

Éjszakai pótlék:  Jogosultság: éjszakai munkavégzés esetén, ha a munkavégzés az 1 órát meghaladja nem jár: műszakpótlékra jogosult munkavállaló  Mértéke: 15% Rendkívüli munkavégzés pótléka:  Jogosultság a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten vagy c) az elszámolási időszakon felül.

 Pihenőnapi munkavégzés A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkavégzés Mértéke: munkabér + 100% vagy munkabér + 50% és másik heti pihenőnap (pihenőidő)  Munkaszüneti napi munkavégzés Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés Mértéke: munkabér + 100% vagy munkabér + 50% és másik heti pihenőnap (pihenőidő

A szabadidő, heti pihenőnap (heti pihenőidő) kiadása A szabadidő, heti pihenőnap (heti pihenőidő) kiadása  Általános szabály o munkavégzést követő hónapban, o egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig, o munkaidőkereten felül végzett munka esetén a következő munkaidőkeret végéig.  Eltérő megállapodás A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

Fizetés pénzneme: forintban. Fizetés pénzneme: forintban.  Munkabér kifizetése: tárgyhót követő 10. napig tárgyhót követő 10. napig készpénz vagy bankszámlára utalás készpénz vagy bankszámlára utalás munkavállaló vagy meghatalmazottja részére munkavállaló vagy meghatalmazottja részére Késedelmi pótlék: késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat. Késedelmi pótlék: késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat.

Elérhetőségeink Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, Munkaügyi Felügyelőség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, Munkaügyi Felügyelőség 5000 Szolnok, Kellner Gyula u III. em Szolnok, Kellner Gyula u III. em. Telefon: 56/ Telefon: 56/ Fax: 56/ Fax: 56/

KÖSZÖNÖMMEGTISZTELŐFIGYELMÜKET!