MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE Rezsabek Angéla MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012.

1.1. A számviteli előírások változásai Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny 140. számában, 2011. november 29-én). Rezsabek Angéla

1.1.2.1. A goodwill és a badwill szabályainak egységesítése a negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések módosítása cégvásárlás elszámolása negatív számított saját tőke esetén Rezsabek Angéla

Javaslat A számviteli törvény tartalmazza mind az üzleti vagy cégérték, mind a negatív üzleti vagy cégérték elszámolásának szabályait. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó rendelkezések szerint – eltérően az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírásoktól – annak összegét 5 év alatt kell elszámolni az eredményben, függetlenül a rá ható tényezők alakulásától. Emiatt a gyakorlatban problémákat vetett fel, hogy ha például a negatív üzleti vagy cégértéket okozó részesedést értékesítették, a részesedés kivezetésével egyidejűleg a kapcsolódó negatív üzleti vagy cégértéket nem lehetett kivezetni, ami nem felelt meg a valós kép követelményének. A probléma megoldásaként a Javaslat az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait közelíti egymáshoz. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011-re is (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják Rezsabek Angéla

Indoklás Cégvásárlás esetén előfordulhat, hogy a megvásárolt társaság számított saját tőkéje (piaci értéke) negatív, és emiatt kérdésessé válhat, hogy a megvásárolt részesedést milyen értéken kell felvenni a könyvekbe. Az ilyen esetek megfelelő kezelése érdekében a Javaslat előírja, hogy negatív számított saját tőke esetén az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke – a főszabálytól eltérően – a cégért fizetett ellenérték lesz, így a megszerzett részesedés nulla értéken fog a számviteli nyilvántartásba bekerülni. Ha a megvásárolt cégnek a piaci értéken számított saját tőkéje is negatív, akkor a részesedés nem lehet csak 0 értékű, vagyis a nullás számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011-re is 3 § (5) E törvény alkalmazásában 1. üzleti vagy cégérték: a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb, b)27 cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet, negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték; Rezsabek Angéla

a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegének eltörlése A könyvvizsgálói záradék számviteli törvényi, illetve könyvvizsgálói standardok szerinti előírásai összhangjának megteremtése a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegének eltörlése Minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény Korlátozott könyvvizsgálói vélemény Ellenvélemény A véleménynyilvánítás visszautasítása Rezsabek Angéla

Javaslat Az ásványkincsek kutatásával kapcsolatosan felmerülő, általában jelentős költségek a számviteli elszámolásban nehezen sorolhatók be a hatályos jogszabályi kategóriákba. Az eredményes kutatófúrások után létrehozott tárgyi eszközök bekerülési értékébe nem tartozhatnak ezek a költségek, hiszen ekkor az aktivált eszközérték jelentősen magasabb lenne annak piaci értékénél. A kutatási költségek nem tekinthetők kísérleti fejlesztés aktivált értékének sem, hiszen a kutatási tevékenység célja nem új anyagok, termékek létrehozása, hanem a föld mélyében lévő ásványkincsek (bizonytalan kimenetelű) felszínre hozása. Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése (többek között a szeizmikus, vagy robbantásos vizsgálatok), a kutatófúrások elvégzése során felmerült költségeket azonban nem indokolt egyetlen üzleti évet terhelő költségeknek tekinteni, ezért azokat eszközként aktiválni kell, a költségeknek több év eredményében való megjelenítése érdekében. A megjelenítésre a Javaslat az alapítás-átszervezés aktivált értéke mérlegtételt írja elő. Ha az ásványkincs-kutatási tevékenység egy adott kutatási projekt tekintetében eredménytelen lesz (nem sikerül megtalálni az ásványkincset), vagy annak kitermelése nem gazdaságos, akkor a projekt lezárásáig kimutatott aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a nyilvántartásból. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 25§(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek. Rezsabek Angéla

1.1.2.2. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők körének bővítése 4.oldal az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó (jellemzően a leányvállalat) is választhatja az egyszerűsített éves beszámolót az alkalmazás feltétele A beszámoló formáját a számviteli politikában be kell mutatni!!!!! Rezsabek Angéla

Javaslat --- 4.oldal A módosítás célja az, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített éves beszámolót készít vállalkozások körének bővítését. A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011-re is --4.oldal 9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2 Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. (3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. (4)Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Rezsabek Angéla

Egyszerű-sített beszámoló Sajátos egyszerű-sített éves beszámoló Egyszeres könyvvitel Kettős könyvvitel Egyszerű-sített beszámoló Sajátos egyszerű-sített éves beszámoló Egyszerű-sített éves beszámoló Éves beszámoló Sajátján kívül ----- Konszoli-dált éves beszámoló Rezsabek Angéla

Javaslat --- 5.oldal A Javaslat továbbá bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő (mikro)vállalkozások körét, figyelembe véve az Európai Bizottság és Tanács által a közelmúltban támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást is. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 5.oldal 9§ (6) Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. (7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a gazdasági társaság és az egyéni cég a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel. Rezsabek Angéla

Sajátos szabályok ---2011-re is --- 5.oldal 98/A. § (1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választás esetén az egyszerűsített éves beszámolót a (2)–(4) bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátos egyszerűsített éves beszámoló). (2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdése szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a számviteli politikáját – a 14. § (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészítheti. Rezsabek Angéla

az alkalmazás határértékeinek változása (növelése) 1.1.2. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés szabályainak egyszerűsítése --- 5.oldal az alkalmazás határértékeinek változása (növelése) számviteli politika helyett egyetlen, könyvvezetéssel és beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseket tartalmazó dokumentum a társasági adó megállapításánál figyelembe vett értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásának a lehetősége Rezsabek Angéla

Sajátos szabályok ---2011-re is --- 5.oldal 98§ (3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során: a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)–(5) bekezdése, a 33. § (2)–(5) bekezdése, a 44. § (3)–(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének hasznos élettartamra, maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók; b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható; c) az 52. §-ban meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésére vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatóak a társasági adó megállapításánál figyelembe vett, külön törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok. Rezsabek Angéla

A devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségének a bővítése --- 5.oldal az egyszerűsített éves beszámolót készítők is élhetnek a devizában történő beszámoló készítés és könyvvezetés lehetőségével Rezsabek Angéla

INDOKLÁS --- 5.oldal A módosítás célja az, hogy világossá tegye az egyszerűsített éves beszámoló készítésének alapvető szabályait. Ezzel egyértelművé válik például, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó is készítheti egyszerűsített éves beszámolóját devizában – az éves beszámolónál irányadó szabályoknak megfelelően –, valamint, hogy az egyszerűsített éves beszámoló fő elemeit (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről ---- --- 5.oldal 96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel. Rezsabek Angéla

2013. III. Fejezet A KISVÁLLALATI ADÓ 16. § Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 5.oldal 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; Rezsabek Angéla

Javaslat --- 5.oldal A Javaslat kiegészíti a terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy az alapítás- átszervezés aktivált értéke után is terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, amennyiben annak bevételekben való megtérülése nem biztosított. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 53§ e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). 53§ e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás- átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Rezsabek Angéla

ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el A közüzemi számlákon szereplő külön tételek elszámolásának egyszerűsítése 2011-re is --- 6.oldal energiahordozó (földgáz, villamos energia), valamint ivóvíz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan, jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik ezen anyagok felhasználásakor anyagköltségként számolandók el Kihangsúlyozni, hogy eddig szét kellett választani 51-re és 52-re. Ahol a vízzel együtt számlázzák a csatornát. Víz—511 , a csatorna 52 TÁVHŐ Rezsabek Angéla

Javaslat --- --- 6.oldal Az energiahordozó anyagok felhasználását a számvitelben anyagköltségként kell elszámolni. A vállalkozás által beszerzett ilyen anyagokhoz sok esetben kapcsolódnak olyan díjak, amelyeket az energiahordozó anyag beszerzésekor számítanak fel a szolgáltatók, és amelyek az energiahordozó beszerzéséhez kapcsolódnak olyan módon, hogy a kereskedő, a szolgáltató azokat a rá vonatkozó ágazati szabályok alapján köteles – az energiahordozó árán felül – felszámítani a felhasználóknak, a fogyasztóknak. A Javaslat e tételek számviteli elszámolását jelentősen egyszerűsíti, mivel úgy rendelkezik, hogy a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz beszerzéséhez kapcsolódó számlában kötelezően felszámítandó többlet díjak a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz bekerülési értékének részét képezik, és így azokat ezen energiahordozó anyagok felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011-re is --- 6.oldal 47§ (4) e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a villamos energia egyetemes szolgáltató, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Rezsabek Angéla

Külföldi pénznemre szóló eszközök és források értékelése --- 6.oldal Rezsabek Angéla

VÁLTOZÁS ----- 6.oldal 48§ (7) Az importbeszerzés értéke: b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)- (6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke; Az Szt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 48. § a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: (7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)– (6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke. Rezsabek Angéla

Valutapénztár : 1euro = 300 Ft Napi árfolyam : 1euro = 280 Ft Napi árfolyamon 1,2,3, 5... eszköz költség 382 Valutapénztár 87 Pénzügyi műv. egyéb ráf 97 Pü-i műv. egyéb bev. Könyv szerinti árfolyamon Rezsabek Angéla

Javaslat --- --- 6.oldal A Javaslat a devizáért, valutáért beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét pontosítja. A módosítás szerint a beszerzés devizaösszegének, valutaösszegének forintértékét a 60. § (4)–(6) bekezdés szerinti árfolyamon kell meghatározni. A Javaslat szerint a valutában beszerzett eszközök, igénybe vett szolgáltatások esetében – az egyszerűbb könyvviteli elszámolás érdekében – a vállalkozó dönthet úgy is, hogy az ellenértékként kifizetett valutaösszegnek a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértéke lesz a beszerzett eszköz, az igénybe vett szolgáltatás értéke. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 6.oldal 48§ 8) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka); e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. Rezsabek Angéla

VÁLTOZÁS 2012. január 1-től újra igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. Korm. rendelet (168/1995. Korm. rendelet) szerint naponta elszámolható összeg (15 euró).   Rezsabek Angéla

ÁFA és számvitel szerinti teljesítés ÁFA és számvitel szerinti árfolyam Rezsabek Angéla

Áfa törvény szerint a teljesítés napja Gazdasági esemény Áfa törvény szerint a teljesítés napja Áfa törvény szerint az átszámítási árfolyam ennek a napnak az árfolyama Számviteli törvény szerint a teljesítés napja Részletfizetés vagy határozott időre szóló elszámolás Az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. A számla kibocsátása Gazdasági teljesítés Előleg Előleg jóváírása, kézhezvétele ( Meglévő pénz-eszköznél a könyv szerinti érték és a napi árfolyamkülönbözetet okoz. Fordított adózás esetén Amely hamarabb következik be: az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy az ellenérték megtérítése, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napja Termék Közösségen belüli beszerzése esetében Az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napja Rezsabek Angéla

TÖRLÉS --- --- 6.oldal Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300 ÁFA árfolyamával kezdem 31 / 9….. *290 31 / 467 *290 31 / 9…. * 10 31 / 97 *10 Számvitel 31 / 9….. *300 31 / 467 *300 467 / 97 * 10 Rezsabek Angéla

Javaslat --- 6.oldal A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Javaslat ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011-re --- 6.oldal 60§ (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Rezsabek Angéla

ÁFA törvény szerinti árfolyam is Tegnapi árfolyam : 290 Mai árfolyam: 300 ÁFA alapján 31 / 9….. *290 31 / 467 *290 Számvitel alapján 31 / 9….. *290 31 / 467 *290 , …………ha a számviteli politikában megjelöli... Rezsabek Angéla

A leltározási szabályok egyértelművé tétele --- 7. oldal a leltár, a leltározás fogalma eljárások a mennyiségi és értékbeni nyilvántartások vezetésének függvényében tételes mennyiségi felvétel legalább háromévente Rezsabek Angéla

Javaslat ----- 7.oldal A könyvvezetési és nyilvántartási egyszerűsítés érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy nemcsak a csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező vásárolt eszközök esetében alkalmazható az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés, hanem az ilyen jellemzőkkel bíró saját termelésű készletekre is. A Javaslat emellett egyértelműen rögzíti, hogy a leltározás két lehetséges módja a mennyiségi felvétel, illetve az egyeztetés. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011-e is 7.oldal 46. § (3) Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható. Rezsabek Angéla

Javaslat ----- 7.oldal Az üzleti év végi számviteli záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a vállalkozó – bármilyen nyilvántartást vezet év közben – köteles minden évben a leltárba bekerülő adatok valódiságát a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatai közötti egyeztetéssel ellenőrizni. A Javaslat arról is rendelkezik, hogy bár általános esetben az a vállalkozó, amely a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, nem köteles a leltárban szereplő adatokat tételes mennyiségi felvétellel ellenőrizni, legalább háromévente ilyenkor is kötelező legalább egy alkalommal a tételes mennyiségi leltárfelvétel. A csak értékben kimutatható eszközök, források körében a vállalkozó minden üzleti évben, a mérleg fordulónapjára vonatkozó egyeztetést köteles elvégezni, a mennyiségi nyilvántartások vezetésének tényétől függetlenül. Rezsabek Angéla

69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – az (5) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. (3) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (4) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (5) A vállalkozó – a (3)–(4) bekezdéstől eltérően – az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. (6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet. Rezsabek Angéla

Hogyan változott a fordulónapi árfolyamértékelés???? Rezsabek Angéla

Nem realizált árfolyamveszteség céltartaléka ----- 7.oldal 41§ (4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011. dec. 31-ig 72§ (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt, Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés 167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) sajtóterméket értékesít; b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt; c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását. Rezsabek Angéla

Indoklás ----- 8.oldal Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni azon értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások ellenértékét is, amelyekről jogszabályi előírás szerint számlát nem kötelező kiállítani. Ekkor a nyugta az árbevétel elszámolásának számviteli bizonylata, amelyet a módosítás rögzít. Ehhez kapcsolódóan a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás fejében készpénzben kapott ellenérték mellett a pénzeszközök más formájában – például számlapénzben (bankkártyás fizetéssel), illetve elektronikus pénzben – kapott ellenérték is értékesítési árbevételként számolandó el a módosítás szerint. Ezt a szabályt kell követni olyan értékesítéseknél is, amelyeknél az eladónak jogszabályi előírás szerint sem számlát, sem nyugtát nem kötelező kiállítania (például a kezelőszemélyzet nélküli automatából történő értékesítések). Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről --- 2011-re is ------ 8.oldal 72. § (2) A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a) a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt, Rezsabek Angéla

Nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Számla kiállítása Nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Kapcsolódik –e közvetlenül termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz Kártérítés, kötbér, fekbér, késedelmi kamat Utalvány Támogatás Rabat Skonto !!!! Még mindig Rezsabek Angéla

Engedmények ÁFA törvény alapján Számviteli törvény alapján Minőségi engedmény Számlával egy tekintet alá eső okirattal támasztja alá Rabatt !!! Csak szerződés alapján könyveli Skontó Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről A bizonylatok megőrzése ---- 8. oldal 169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 17§ (3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti: a) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; Rezsabek Angéla

Egyes határidők összhangjának megteremtése --- 2011-re is --- 9. oldal a közzétételi határidők összhangba hozása az adózási kötelezettségek határidőivel általánosan az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig összevont (konszolidált) éves beszámoló esetén: a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig egyéb esetekben (ismételt közzététel, előtársasági beszámoló, devizaáttérés, stb.) pedig, jellemzően a kiváltó gazdasági esemény időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig Rezsabek Angéla

CIVIL TÖRVÉNY 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Rezsabek Angéla

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Rezsabek Angéla

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 11. A beszámolási szabályok 28. § (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31. (3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Rezsabek Angéla

Könyvvezetési kötelezettség Kettős Egyszeres Rezsabek Angéla

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 11. A beszámolási szabályok 29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. (2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. (3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Rezsabek Angéla

18. § (1) A civil szervezet a) alapcél szerinti (közhasznú), a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; c) a költségvetési támogatás d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; tevékenységet folytathat. b) gazdasági-vállalkozási b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; f) befektetési tevékenységből származó bevétel g) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. Rezsabek Angéla

18§ (2) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. Rezsabek Angéla

Általános költségek felosztása 21. § A civil szervezet 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. Rezsabek Angéla

Értékcsökkenés elszámolása 22. § (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Rezsabek Angéla

A K+F fogalmak egységesítése – 11. oldal Indoklás Tekintettel arra, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés definíciója az innovációs törvényben meghatározásra kerül, az egységes jogalkalmazás érdekében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a számviteli törvény alkalmazásakor is az innovációs törvény definícióit kell használni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről (4) E törvény alkalmazásában 2. alapkutatás: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás; 3. alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás; 4. kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-ben meghatározott kísérleti fejlesztés; Rezsabek Angéla

Javaslat A nemzeti számviteli standardalkotási folyamattal párhuzamosan a számviteli törvénynek szükséges előírnia, hogy a jövőben miniszteri rendelettel kihirdetett, hatályba lépő nemzeti számviteli standardokat a számviteli törvény alanyainak alkalmazniuk kell. A Javaslat ezt a rendelkezést építi be a törvénybe. Rezsabek Angéla

Javaslat A jelenleg hatályos számviteli előírások nem egyértelműek a tekintetben, hogy milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban. A gyakorlati kérdések rendezésére, az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére vonatkozóan olyan módon, hogy a fióktelepek a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó előírásit kötelesen értelemszerűen alkalmazni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 7/A. § A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, működésére és megszűnésére – ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően nem rendelkezik – e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 11§(12) A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. Rezsabek Angéla

Javaslat A Javaslat felülírja azt a szabályt, amely szerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. A módosítással minden vállalkozó számára a saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ezáltal a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a (2)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. (2) Az üzleti év a naptári évtől eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minősülő vállalkozónál, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtől. Rezsabek Angéla

Eddig is (3) Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására – a (2) bekezdésben rögzítettek mellett is – három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. Rezsabek Angéla

INDOKLÁS --- 12. oldal A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztrációs terhek csökkentését eredményezi a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, a visszaváltható részvények bevonásának saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolásának előírása. A módosítás a hazai számviteli előírások nemzetközi előírásokhoz való közelítését is szolgálja. Rezsabek Angéla

TÖRLÉS Rendkívüli bevétel --- 86§ (3) f) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékét; T 411 Jegyzett tőke / K 98 Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás ---- 86§ (6) b) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; T 88 Rendkívüli ráfordítás / K 37 értékpapír Rezsabek Angéla

TAO 7§ m, a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bekerülési értékét meghaladó része, Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről ---2012.01.01-től 35§(10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. Rezsabek Angéla

Indoklás A számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtését, az adminisztráció terhek csökkentését eredményezi a külföldön, illetve belföldön megfizetett jövedelemadó (nyereségadó) típusú adók egységes számviteli kezelése. A módosítás a hazai számviteli előírások nemzetközi előírásokhoz való közelítését is szolgálja. Rezsabek Angéla

TÖRLÉS Eddig ---- Egyéb ráfordítás 81§ (2) f) a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét; Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 87. § (1) Az adózás előtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. (2) Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól), az egyszerűsített vállalkozói adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét. Rezsabek Angéla

Elektronikus számla Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Megjelenési forma 174. § (1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható. (2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. (2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. Rezsabek Angéla

2009.10.26. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye  az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezéséről PKI: public key infrastructure „nyilvános kulcs-infastuktúra” (többszereplős adatcsere-rendszer) EDI: electronic data interchange elektronikus adatcsere-rendszer (kétszereplős) Rezsabek Angéla

Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok 175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. (2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. (3)A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó előzetes beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik; b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról. (4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja. (5) Külön jogszabály az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat. Rezsabek Angéla

A számlák kontírozásának egyszerűsítése --- 13. oldal kontírozásnál elegendő az egyértelmű logikai hozzárendelés a bizonylathoz azonos szabály az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok kontírozásánál Rezsabek Angéla

Számviteli bizonylatok 167§ (7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmű, az utólagos módosítás lehetőségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthető. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka); e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 166. § (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. (2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. (3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. (4) A számviteli bizonylatot – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően – belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. (5) Átalakulás esetén a jogelődnél – a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától – keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (több jogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, amennyiben a jogelőd éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója elkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett, illetve, ha a jogelőd nem tudta azokat figyelembe venni. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Kiegészítés 169. § A számla kötelező adattartalma a következő: d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették; Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A számla kötelezõ adattartalma a következõ:) „d) a termék beszerzõjének, szolgáltatás igénybevevõjének adószáma da) amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerzõ, szolgáltatást igénybevevõ adóalanyra a j) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítõje, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 56. § Az Áfa tv. a következõ 277. §-sal egészül ki: „277. § Az adózást érintõ egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel megállapított 169. § d) pontot azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követõen keletkezik.” Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről A bizonylatok megőrzése 169. § (5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. (6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Rezsabek Angéla

2012.02.29. Tájékoztató a nyomtatvány forgalmazók szállítólevél értékesítéssel kapcsolatos, 2012-től hatályba lépett adatszolgáltatási kötelezettségéről Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 3. számú melléklet K) pont 1. és 2. a) alpontjában megfogalmazott, 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, a nyomtatvány forgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas számla-, nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – vevőnkénti részletezésben adatot szolgáltat a megadott adattartalommal negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz. A szállítólevelek – az erre vonatkozó rendeleti szabályozás hiányában – jelenleg nem minősülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak. Ebből következően a nyomtatvány forgalmazóknak jelenleg – a szállítólevél adóigazgatási azonosításra való alkalmasságára vonatkozó szabályozás megteremtéséig – a szállítólevél értékesítéssel összefüggően nincs adatszolgáltatási kötelezettsége. A nyomtatvány forgalmazók szíveskedjenek figyelemmel kísérni az adóhatóság honlapján e kötelezettséggel kapcsolatban a későbbiek során megjelenő tájékoztatásokat. Rezsabek Angéla

az előírás továbbra is fennmarad A napi készpénz záró állomány átlagos mértékére vonatkozó korlát, jelentős emelése --- csak 2012-re 14.oldal az előírás továbbra is fennmarad a 2 %-os bevételi korlát 10 %-ra változik Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 14§(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. Rezsabek Angéla

Eddig is 14§(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 172. § (1) A (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit). Rezsabek Angéla

Számítás 30 napos hónap, 500.000 Ft határ (29*5Ft + 1* X ) / 30nap = 500.000 X= 14.855.000 Ft Rezsabek Angéla

2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 25. § Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése. 22. Hatályba léptetõ rendelkezések 30. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. november 1-jén lép hatályba. (3) Az 1. §–3. §, az 5. §, a 6. §, a 8. §–15. §, a 17. §, a 18. § és a 20. §–29. §, 31. §–34. § 2013. január 1-jén lép hatályba. Rezsabek Angéla

Az osztalékelőleg fizetés szabályainak egyszerűsítése --- 14. oldal nem kell minden esetben külön-külön közbenső mérleg lehet éves beszámoló alapján is hat hónapnál nem régebbi beszámoló, közbenső mérleg alapján Rezsabek Angéla

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 133. §67 Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha a társasági szerződés azt megengedi – a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha a) a számviteli törvény szerinti – e célból készített – közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető. Rezsabek Angéla

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 221. § (1) Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – ha az alapszabály azt megengedi – a részvénytársaság közgyűlése osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha a) a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a részvénytársaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés azonban nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá, továbbá b) a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján – a 219. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető. (2) Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről. Rezsabek Angéla

Osztalékelőleg 39§ (4) Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Rezsabek Angéla

Évközi módosítások az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvény módosításai (a könyvvizsgálati értékhatárral és a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan) az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosításai (a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatosan) Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 155§ (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 155/A. § (1) A 155. § (6) bekezdése szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak. (2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 155§ (4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 155§ (6) Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani. Rezsabek Angéla

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 42. § (1) A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. Rezsabek Angéla

többlépcsős és fokozatos szankció-rendszer A közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények többlépcsős és fokozatos szankció-rendszer Rezsabek Angéla

lépés --- mulasztási bírság + felszólítás pótlásra Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza a jogkövetkezményeket, amennyiben a vállalkozás a beszámolóját nem teszi közzé a beszámolóját: lépés --- mulasztási bírság + felszólítás pótlásra Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. lépés --- emelt mulasztási bírság + felszólítás pótlásra Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével, 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére. lépés --- adószám törlés és hivatalból megszűntnek nyilvánítás Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 2/A§ (3) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 2/A§ (4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Rezsabek Angéla

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról Számviteli kötelezettségek 20. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást terhelő általános forgalmi adó összegét is. (2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év beszámolójának eredménykimutatásában – a társasági adó helyett – a fizetendő eva összegét szerepelteti adófizetési kötelezettségként. (3) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles – a számvitelről szóló törvény szerinti – beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint – ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül. (4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 2/A. § (5) A törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében – az (1)–(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót. Rezsabek Angéla

Eszközök piaci értéken Kötelezettség analítika alapján MÉRLEG ESZKÖZÖK FORRÁSOK Eszközök piaci értéken Kötelezettség analítika alapján Különbözet = saját tőke Rezsabek Angéla

Tárgyi eszközök, immateriális javak Eladta, kiselejteze Nulla az értéke Nem nulla az értéke SZT szerint TAO szerint Rezsabek Angéla

ÁTTÉRÉS Előleg Eredménytartalék Rezsabek Angéla

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása Figyelem! TERVEZET! Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

2000. évi C. törvény a számvitelről 152. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés tematikáját, időtartamát – a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával – a miniszter határozza meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést a miniszter által akkreditált szervezet végezheti. Rezsabek Angéla

4 különböző szakterület Vállalkozási Pénzügyi Nonprofit Államháztartási 249 / 2000 Korm. rendelet Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 151. § (1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével a)olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek. (2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nem haladja meg. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 88§ (9) Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség, a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy – a 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő – nyilvános adatait. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 151§ (3) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. …..A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja. Rezsabek Angéla

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Regisztrálási szám: IGAZOLVÁNY könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről Személyi azonosító adatok Családi és utónév: Születési hely, idő: Anyja születési családi és utóneve: Regisztrálási szakterület: Igazolványszám: Rezsabek Angéla

Változtatás okai Rugalmatlanság Aktualitás hiánya Átjárás hiánya Távoktatás hiánya Alternatív lehetőségek hiánya Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról IDŐSZAK 6. § (1) A Rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A számviteli törvény 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség a könyvviteli szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkező személyt a nyilvántartásba vételét követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A továbbképzési év január 1-jétől december 31-éig tart.” Rezsabek Angéla

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása A 2012-es továbbképzési kötelezettséget a jelenleg hatályos szabályok szerint kell teljesíteni. 2013. január 1-től indul az új rendszer ( átmeneti időszak 2012. október 1-től ) 2013-as továbbképzési év már az új szabályok szerint. Év ---- 2012. okt.1- 2013. dec. 31. Év --- 2014. jan. 1 – 2014. dec.31. Év --- 2015. jan. 1 – 2015. dec. 31. Rezsabek Angéla

Legyen lehetőség alternatív tanulásra Előadás Szakkönyv Szakmai szervezeti tagság Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról Szakmai szervezeti tagság 10/B. § (6) Továbbképzési évenként – a (7)-(8) bekezdés figyelembe vételével – 2 kreditpont teljesítésének minősül, ha a továbbképzésre kötelezett valamely szakmai szervezet tagja. A továbbképzés teljesítése szempontjából egy adott továbbképzési évben csak egy szakmai szervezeti tagság vehető figyelembe. (7) A (6) bekezdés alkalmazásában szakmai szervezetnek tekinthető a honos joga alapján létrejött azon szervezet, amely megfelel az alábbi feltételeknek: a) az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel a nyilvántartásba vételre jogosított hatóság vagy bíróság nyilvántartásba vette, b) a könyvviteli szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartásában szereplő tagjainak száma az adott továbbképzési év utolsó napján legalább 100 fő, c) évente legalább öt szakmai rendezvényt szervez tagjai számára, d) folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít tagjai számára a könyvviteli szolgáltatás gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására. Rezsabek Angéla

Legyen rugalmasan számítható 16 óra helyett 16 kredit Szakmai szervezet Más előadás Szakkönyv Legalább 8 kredit számvitel Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 10/B. § (2) A továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többlet-kreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából. Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 10/B. § (4) A továbbképzésre kötelezettnek minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, a szakterületeire minősített speciális továbbképzéseken legalább 4 kreditpontot kell megszereznie. Rezsabek Angéla

Összesen min. 16 kreditpont Ebből minimum 8 kreditpont számviteli témakörben Vállalkozási szakterület min. 4 kredipont Egyéb szervezeti szakterület Min. 4 kreditpont Államháztartási szakterület min. 4 kreditpont Pénzügyi szakterület min. 4 kreditpont Egyéb szervezeti szakterület Min. 4 kreditpont Vállalkozási szakterület Min. 4 kreditpont Szakmai szervezeti tagságért beszámítható max. 2 kreditpont ez nem számvitel Szakmai kiadvány megvásárlásával beszámítható Max. 2 kreditpont ez nem számvitel Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla Hol van regisztrálva??? Vállalkozási Pénzügyi Nonprofit Államháztartási Hol tevékenykedik???? MINDEGY Államháztartási területen Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 14. § Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki: …..(4) A (3) bekezdés szerinti továbbképzés teljesítése során legalább 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezni. (5) A számviteli szabályozásért felelős miniszter a Rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kreditpont-minősítési eljárásról szóló tájékoztatóban az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzések vonatkozásában egységes központi tematika alkalmazását írhatja elő.” Rezsabek Angéla

Államháztartási sajátosság Az államháztartásban dolgozók számára specialitás, hogy 12 kreditpontot 2016. december 31-ig kötött tematika alapján köteles megszerezni. Rezsabek Angéla

PONTOSAN MENNYI KREDITET ÉR? Előadás Szakkönyv Szakmai szervezeti tagság Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A pénzügyminiszter szakértőkből bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre, amelynek feladata] „b) javaslattétel a számviteli törvény 152. § (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont- minősítésének szempontrendszerére, illetve a szakmai szervezetek 10/B. § (8) bekezdés szerinti minősítésére (a továbbiakban együtt: kreditpont-minősítési eljárás),” Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról Az előadások pontértéke „10/D. § (1) Kreditpont-minősítési eljárás keretében az akkreditált szervezet továbbképzési programját – előzetes minősítésre – a 10. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemmel nyújthatja be a miniszternek. (2) A szabályszerűen benyújtott (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a program szakmai tartalmára, időtartamára, elméleti, illetve gyakorlati jellegére figyelemmel kell a továbbképzési program kreditpont- értékét meghatározni. Rezsabek Angéla

Az előadások pontértéke …/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról Az előadások pontértéke „10/D. § (5) A miniszter a minősítést követően a továbbképzési program adatait közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon, a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kreditpont-értékével, amennyiben a program több témakört lefed, témakörönkénti kreditpont-értékével és oktathatósági időszakával (a továbbiakban: elszámolhatósági időszak) együtt. Rezsabek Angéla

MEDDIG JELENTKEZHETEK? Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 10/E. § Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles: a) a továbbképzéseket a 10/D. § szerinti kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt időtartamban szervezni és lebonyolítani, b) amennyiben azt a 10/D. § szerinti kérelemben vállalta, a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevő számára térítésmentesen biztosítani írásos tananyagot, c) legalább 10 nappal a továbbképzés időpontját megelőzően bejelenteni az 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a tervezett továbbképzések helyét, időpontját, így biztosítva a továbbképzés ellenőrizhetőségét, d) a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezetni a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla Mit, hogyan igazolok??? Továbbképzésen való részvétel --- továbbképzést végző szervezet (jelenléti íve alapján) Szakmai kiadvány megvásárlása--- továbbképzésre kötelezett személy (vásárlás igazolásával) Szakmai szervezeti tagság - szakmai szervezet (saját nyilvántartása alapján) Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 10/E. § f) összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevők adatairól – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal, amelyet fa) az egységes Kormányzati Portálon erre rendszeresített internetes felületen keresztül vagy fb) egyéb elektronikus adathordozón, táblázatkezelő program által támogatott formátumban a miniszter részére a továbbképzés lebonyolítását követő egy hónapon belül megküld, Rezsabek Angéla

Ellenőrzés Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról (11a) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditációval rendelkező szervezet továbbképzési tevékenységét nem az e rendeletben előírt feltételeknek és az akkreditációs kérelemben foglaltak szerint végzi, a) első alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter felhívja az akkreditációval rendelkező szervezetet a tapasztalt szabálytalanság megszüntetésére, b) ugyanazon továbbképzési évben második alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter két hónapra felfüggeszti az akkreditációval rendelkező szervezet továbbképzés szervezésére való jogosultságát, c) ugyanazon továbbképzési évben harmadik alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter visszavonja az akkreditációt. Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról (11b) A (11) bekezdés szerinti ellenőrzésre az ellenőrzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező és a miniszter által megbízólevéllel erre feljogosított személy jogosult. (11c) A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző személy nevét, továbbá, hogy mely szervezetnél, mely időszakban, mely kötelezettségek ellenőrzésére jogosult. Rezsabek Angéla

Külföldön vagyok, ágyban fekvő beteg vagyok…….. Rezsabek Angéla

…/2011. (….) Korm. rendelet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 5. § (2) A kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben, március 31-éig lehet előterjeszteni a miniszternél. (3) Egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el. (4) Egy kimentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre lehet felmentést adni.” Rezsabek Angéla

Kiestem a rendszerből, mi a teendő? Rezsabek Angéla

Regisztráció feltétele lesz a szaktudás felfrissítése Az engedély kiadás és a nyilvántartásba vétel feltétele lesz, hogy igazolja, hogy kérelme benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmében megjelölt szakterületre előírt továbbképzését teljesítette. Rezsabek Angéla

Regisztráció feltétele lesz a szaktudás felfrissítése „ÚJ” 2014. December 31-ig regisztrál, akkor 2015-ben vesz részt először továbbképzésen 2015. Január 1. után regisztrál, akkor a nyilvántartás feltétele, hogy kérelme benyújtását ….. „RÉGI” 2012. December 31-ig kéri újbóli regisztrálását, akkor 2013-ban vesz részt először 2013. Január 1. után regisztrál, akkor a nyilvántartás feltétele, hogy kérelme benyújtását ….. Rezsabek Angéla

Továbbképzésre kötelezett neve: ……………………………………………………………. 5. számú melléklet a ……/2011. (….) Korm. rendelethez 12. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező szakmai továbbképzésének teljesítéséről és a továbbképzésbe számítandó kreditpontok megszerzéséről Sorszám: Továbbképzésre kötelezett neve: ……………………………………………………………. Regisztrálási száma: ……………………………. Regisztrálási számmal nem rendelkezők* esetében a továbbképzésre kötelezett születési neve: …………………………………..……………………………….. születési helye, ideje: ………………………….………………………………… anyja neve: …………………………………………………….………………… lakcíme vagy levelezési címe: …………………………………………………… Rezsabek Angéla

1.1.20. Külön szakmai minősítés megkövetelése az IFRS beszámolókhoz 2014. január 1-től IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók alkalmazásának kötelezettsége Rezsabek Angéla

Javaslat Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban egyes vállalkozók a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Tekintettel arra, hogy a standardok megfelelő alkalmazásához speciális tudásszükséges, a Javaslat előírja, hogy 2014. január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók,valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze, valamint csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik azokat. Rezsabek Angéla

2014. Január 1-től Az Szt. 10. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját – e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel. (6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

További szép napot! Rezsabek Angéla

Cash Flow Rezsabek Angéla

Cash flow-kimutatás Miért nem egyenlő az adózás előtti eredmény és a pénzeszközváltozás??????????? Rezsabek Angéla

Cash flow-kimutatás Bevétel - Ráfordítás Pénzbevétel - Kiadás Eredmény Pénzeszközváltozás Bevétel - Ráfordítás Pénzbevétel - Kiadás Rezsabek Angéla

Direkt és indirekt módszer 10 + 30 – 18 = 22 Rezsabek Angéla

Eredmény = 20mi Ft Pénzeszközváltozás = 1 mi Ft Okok: Kiszámláztak a vevőnek, de még nem fizetett : 10 mi Kölcsön adott: 4 mi Ft Eszközt vett raktárra készpénzért: 2 mi Ft Hitelt fizetett vissza: 3 mi Ft Rezsabek Angéla

Az előjel a kulcs Mérleg PÉNZESZKÖZ Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás sorainak tartalma A cash flow-kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni. A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredménykimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszköz- változásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek. Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cash flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési cash flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja. Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás tagolása Három fő részből áll a cash-flow: = Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz- változás (működési cash-flow) = Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (befektetési cash-flow) = Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz- változás (finanszírozási cash-flow) Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás tagolása I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív időbeli elhatárolások változása ± 9. Vevőkövetelés változása ± 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) – 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés – Rezsabek Angéla

Értékcsökkenés, értékvesztés --- 44. oldal 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± Rezsabek Angéla

1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± +1.000Ft IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± 0 Ft Rezsabek Angéla

1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± +1.000Ft 9. Vevőkövetelés változása ± IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± +1.000 Ft Rezsabek Angéla

1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± -1.000 Ft 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± +1.000Ft 9. Vevőkövetelés változása ± 0 !!!!!!!!!! IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± 0Ft Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás tagolása II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz- változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése – 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + Rezsabek Angéla

16. Kapott osztalék, részesedés – 45. oldal Az "1. Adózás előtti eredmény" sorban a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel az adózás előtti eredményt csökkenteni kell. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz- változás (működési cash-flow) Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz- változás (befektetési cash-flow) Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás tagolása ---45. oldal 16. Kapott osztalék, részesedés + T 38/ K 32-33 ……………………... Előző évi előírt osztalék befolyik T 32-33 / K 97 …………………… T 38 / K 32-33 ………………… Előírtam és befolyt Rezsabek Angéla

1. Adózás előtti eredmény ± 500 Ft -500 Ft 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± 0Ft Kapott osztalék +500 IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± 500Ft Rezsabek Angéla

HIBÁS!!!!!! T 38 / 32-33 500 1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± +500Ft Kapott osztalék +500 IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± 1.000Ft Rezsabek Angéla

1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft -500 Ft 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± +500Ft Kapott osztalék +500 IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± 500Ft Rezsabek Angéla

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye --- 46. oldal Eladott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke : 4.000eFt Eladási ára: 10.000eFt. 86 / 1 ….. 4.000.000 Ft 311 / 96 10.000.000 Ft Eredmény : 6.000.000 Ft Pénzeszköz változás : 10.000.000 Ft Rezsabek Angéla

1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± -6000.000 Ft 9. Vevőkövetelés változása ± II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése – 15. Befektetett eszközök eladása + + 10.000.000 Ft IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± 10.000.000 Ft Rezsabek Angéla

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Eladott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke : 4.000eFt Eladási ára: 10.000eFt. 86 / 1 ….. 4.000.000 Ft 311 / 96 10.000.000 Ft Eredmény : 6.000.000 Ft Pénzeszköz változás : 0 Ft Rezsabek Angéla

Nem helyes I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) -10.000.000 Ft 1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± -6000.000 Ft 9. Vevőkövetelés változása ± II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) +10.000.000 Ft 14. Befektetett eszközök beszerzése – 15. Befektetett eszközök eladása + + 10.000.000 Ft IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± Rezsabek Angéla

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (a felsorolás nem teljes körű): 4. Az ,,5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye'' sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni. 9. A ,,15. Befektetett eszközök eladása'' sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét. Rezsabek Angéla

Helyes I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) -10.000.000 Ft 1. Adózás előtti eredmény ± 6.000.000 Ft 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± -6000.000 Ft 9. Vevőkövetelés változása ± 0 Ft II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) +10.000.000 Ft 14. Befektetett eszközök beszerzése – 15. Befektetett eszközök eladása + IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± Rezsabek Angéla

13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés --- 48. oldal Rezsabek Angéla

A "13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés" sorban az adott időszak után fizetett (fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni. Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, 7. 29/Q. § (3) bekezdésében az „a 2007-tõl 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követõ” szövegrész helyébe az „a megállapított, ki nem fizetett osztalék” szöveg; Rezsabek Angéla

Befektetett eszközök beszerzése Vásárolt tárgyi eszköz értéke: 15.000.000 Ft Eredmény : 0 Ft Pénzeszköz változás : -15.000.000 Ft Rezsabek Angéla

Helyes I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft 6. Szállítói kötelezettség változása ± II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése – 15.000.000 Ft IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± - 15.000.000 Ft Rezsabek Angéla

Befektetett eszközök beszerzése Vásárolt tárgyi eszköz értéke: 15.000.000 Ft Eredmény : 0 Ft Pénzeszköz változás : 0 Ft Rezsabek Angéla

Nem helyes I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft 6. Szállítói kötelezettség változása ± 15.000.000 Ft II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése – IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± Rezsabek Angéla

Helyes I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 0 Ft 6. Szállítói kötelezettség változása ± II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14–16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése – IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás tagolása III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17–27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) – 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése – 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése – 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek – 26. Véglegesen átadott pénzeszköz – 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± Rezsabek Angéla

Támogatások számviteli elszámolása Saját tőke javára elszámolt támogatás Eredmény javára elszámolt támogatás 36§ (1) e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. 96 98 Rezsabek Angéla

A kapott pótbefizetés melyik sorba kerüljön???????? T 38 / K 414 Rezsabek Angéla

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Rezsabek Angéla

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 143. § (1) A taggyűlést – ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze. (2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. Rezsabek Angéla

Kiegészítő melléklet 88. § (1) A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket e törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban előírt – információkat is. (2) A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. (3) A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. (4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. (5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban. (6) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Rezsabek Angéla

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)–(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel. (2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet ,,A'', illetve ,,B'' változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. (3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet ,,A'', illetve ,,B'' változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. (4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)–d) pontja és (6) bekezdése, a 89/A. §-a, a 90. § (1)–(2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)–d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)–(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. (5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad. (6)Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait. 97. § (1) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől éves beszámolót köteles készíteni. (2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet. 98. § Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során: a) az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás alkalmazása nem kötelező; b) a saját termelésű készlet – a 66. § (1) bekezdésben rögzítettektől eltérően – a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhető, a még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók; c) d)a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni. Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia 41§(8) A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. 55§ (4) A követelések eredeti, a 65. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban – a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. 86§ (8) A (3)–(4) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a (6)–(7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítő mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentős. 88§ (6) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia 89. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: a) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata, b) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet, c) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét; továbbá d) minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása. (2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell: a) a többségi befolyással, b) a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát. (3) A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint rendelkezik. Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla KAPCSOLT, KAPCSOLÓDÓ Számviteli törvény Adózás rendje törvény Társasági adó törvény Kis és középvállalkozások fejlődésük támogatásáról szóló törvény Innovációs járulék törvény Rezsabek Angéla

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról Mikrovállal-kozás Kisvállalkozás Középvállal-kozás Foglalkoztatotti létszám kevesebb, mint 10 fő 50 fő 250 fő Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró 10 millió euró 50 millió euró 43 millió euró Rezsabek Angéla

Önálló Partner Kapcsolódó Rezsabek Angéla

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 5§ (4) Önálló vállalkozás esetében a 3. §-ban meghatározott adatokat kizárólag az adott vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. 5§ (5) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. Rezsabek Angéla

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 5. (3) Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) 3. cikk Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok (1) „Független vállalkozás” minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak. „Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla KAPCSOLT, KAPCSOLÓDÓ Számviteli törvény Adózás rendje törvény Társasági adó törvény Kis és középvállalkozások fejlődésük támogatásáról szóló törvény Innovációs járulék törvény Rezsabek Angéla

2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról TÖRLÉS 3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. (2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2)-(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság. Rezsabek Angéla

2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 3. § (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. (2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság. (3) Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság. (4) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó. Rezsabek Angéla

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1249 számú bevalláshoz A 2012. üzleti évben első ízben kötelezetté válók innovációs járulékelőleg bevallása. Az innovációs járulékkötelezettség keletkezése évének első két negyedévi előleg bevallását (általános esetben 2012. április 20-i, illetve 2012. július 20-i határidőre) a 1249-01. lap kitöltésével kell teljesíteni. A 1249-02-es lap kizárólag a 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózók esetén az első két előlegfizetési időszakot követő négy negyedévi előlegfizetési időszak tekintetében nyújtható be, illetve jelölendő (általános esetben 2012. május 31-i határidőre). Rezsabek Angéla

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 1249 számú bevalláshoz Bevallási időszak 1) A 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózónak az üzleti év első két negyedévére vonatkozóan bevallási időszakként az alábbiak jelölhetők: a) az adóév első negyedéve esetén az első negyedév első napjától az első negyedéve utolsó napjáig terjedő időszak (általános esetben 2012.01.01.-2012.03.31.). b) az adóév második negyedéve esetén a második negyedév első napjától a második negyedév utolsó napjáig terjedő időszak (általános esetben 2012.04.01.-2012.06.30.). 2) A 2012. évben első ízben kötelezetté vált adózónak az első két negyedévet követő 12 hónapos időszakra vonatkozóan bevallási időszakként a jelen bevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak (általános esetben 2012. július 01. – 2013. június 30.) jelölendő. Rezsabek Angéla

2013. III. Fejezet A KISVÁLLALATI ADÓ 10. Az adó alanya 14. §………….. (3) A (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatotti létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen kell figyelembe venni. Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek egyszerűsített éves beszámolót készítőnél is tartalmaznia kell b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével; Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia 89§ (4) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, csoportonként összevontan; ……….. c) a gazdasági társaság korábbi vezető tisztségviselőivel, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét, csoportonként összevontan; d) minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni. Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia 89§ (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését. 89/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, b) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét, amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatot bevonták, és amely tagja az a) pontban megnevezett vállalkozáscsoportnak, c) azt a helyet, ahol az a) és b) pontokban jelzett összevont (konszolidált) éves beszámolók megtekinthetők, feltéve, hogy azok nyilvánosak. Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia 90. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: a) a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, b) a halasztott ráfordításoknak, c) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, d) a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. (2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) (3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját; b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére; Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia 93. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: a) az exportértékesítés árbevételét termékexport és szolgáltatásexport szerinti, az importbeszerzés értékét termékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbá az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti, illetve ezen belül földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodása sajátosságainak figyelembevételével alakítja ki); b) az értékesítés nettó árbevételét főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól. (2) Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét. (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben –, továbbá a Rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket. Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletnek csak éves beszámolót készítőnél kell tartalmaznia …c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni; !!!! Feltöltés !!!!! d) a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását. 92. § (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás tagolása I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1–13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív időbeli elhatárolások változása ± 9. Vevőkövetelés változása ± 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) – 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés – Rezsabek Angéla

„Követelést adok ingyen” Ingyen adott érték !!!! TAO „Követelést adok ingyen” Behajt-hatat-lan Elé-vült Elengedem: 1. magánszemély javára történik, vagy 2. NEM KAPCSOLT ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, Elengedem: KAPCSOLT ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, Rezsabek Angéla

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. Törvényhez Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 3§ 10.behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e)amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Rezsabek Angéla

Behajthatatlan Számviteli törvény alapján Társasági adó törvény alapján 4§ 4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető; Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. (2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja. Rezsabek Angéla

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Az elévülés 324. § (1)A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. 326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. 327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. (2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli: h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, Rezsabek Angéla

A cash flow-kimutatás tagolása III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17–27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) – 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése – 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése – 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek – 26. Véglegesen átadott pénzeszköz – 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ± Rezsabek Angéla

www.mnb.hu 2011. 12. 30. ---------------- 311,13 2012. 01. 02. ---------------- 315,28 Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 33§ (2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből – a törlesztőrészletre jutó – halasztott ráfordításként kimutatott – nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség). Rezsabek Angéla

2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 6. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása 22. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az aktív idõbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésbõl adódóan Rezsabek Angéla

2012. évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 33§ (2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény- kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan 22. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az aktív idõbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékû joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésbõl adódóan Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 2011-re 41§(4)Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 4§ (4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet – a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is. Rezsabek Angéla

2012.04.02. Céltartalék, mint adóalapot nem módosító tétel [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont, 8. § (1) bekezdés a) pont, Szt. 41. § (4) bekezdés] A szabályozás alapulvételével a „korrekció-páros” – a törvénybe iktatása óta, az említett hatályú kivételre figyelemmel – nem jelent mást, mint az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti (a várható kötelezettségekre) kötelező, valamint az Szt. 41. § (2) bekezdése szerinti (a jövőbeni költségekre) lehetséges céltartalék-képzéshez kapcsolódó a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel, illetve az e címen képzett céltartalékok felhasználásához kapcsolódó Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel előírását. Amennyiben tehát az adózó az Szt. 33. § (2) bekezdése alkalmazásával a devizaárfolyam-veszteséget halasztott ráfordításként számolta el, az így kimutatott halasztott ráfordításra az Szt. 41. § (4) bekezdése alapján képzett céltartalék nem képezi – semmilyen időszakban nem is képezte – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel alapját, illetve e céltartalék megszüntetéséhez csökkentő tétel sem kapcsolódhat. Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7§ dzs) az adózó a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszúlejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg, b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni, Rezsabek Angéla

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE Rezsabek Angéla MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012.

1.4. Modern fizetési formák Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel Utalványok Bankkártya használat Elektronikus pénz használata Rezsabek Angéla

Alapfogalmak 17-18-19-20. oldal Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel Postai utánvét Futárszolgálat útján történő eljuttatás Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2000. évi C. törvény a számvitelről Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Magánszemélynek EU-n belül Magyar áfá-val Célország áfá-val Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 30. § (1) A 29. §-t nem kell alkalmazni azokra a termékértékesítésekre, amelyek esetében a terméket a Közösség ugyanazon más tagállamába szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és ez a tagállam megegyezik a Közösség azon tagállamával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek: a) az értékesített termék nem jövedéki termék, b) az adott naptári évben az a) pontban említett termékek 29. § szerinti értékesítéséből származó ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a Közösség e tagállamában megállapított felső értékhatárt, c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelőző naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett felső értékhatár Magyarország esetében 35 000 eurónak megfelelő pénzösszeg. Rezsabek Angéla

Magyarország Rezsabek Angéla Tagállam Küszöbérték Ausztria 100 000 euro Belgium 5 000 euro Ciprus 20 000 CY font (34 220 euro) Csehország 35 000 euro Dánia 280 000 DKK (37 528 euro) Észtország 550.000 EEK (35 150 euro) Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország 24 000 LVL (36 952 euro) Litvánia 125 000 LTL (36 207 euro) Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia 70 000 GBP (109 598 euro) Németország Olaszország 27 889 euro Portugália 31 424 euro Románia Spanyolország Svédország 320 000 SEK (35 809 euro) Szlovákia Szlovénia Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról „A”--magyar -- fuvaroz „B”--- adóalany Számla mentes Áru Számla „C”--- adóalany Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról „A”--magyar -- fuvaroz „B”--- nem adóalany, vagy…… Számla Magyar áfa kulcs Áru Számla „C” ---- adóalany Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról „X”--- közösségen belüli nem magyar „Y”– magyar -- fuvaroz Számla Áru Számla --- „Z” ország adókulcsával „Z” --- közösségen belüli nem magyar Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Ha megfelel a háromszögügylet feltétleinek „X” --- közösségen belüli nem magyar „Y”– magyar -- fuvaroz Számla Áru Mentes számla „Z” --- közösségen belüli nem magyar Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról „X” --- közösségen belüli nem magyar „Y”– magyar -- fuvaroz Mentes számla Szlovák- magyar - ukrán Áru Számla --- területi hatályon kívüli „Z” ---- harmadik ország adóalanya Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról „X” --- harmadik ország adóalanya „Y”– magyar -- fuvaroz Számla Áru Számla --- „Z” ország adókulcsával „Z” ---- közösségen belüli nem magyar Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról „X” --- harmadik ország adóalanya „Y”– magyar -- fuvaroz Számla Áru Számla --- területi hatályon kívüli „Z” ---- harmadik ország adóalanya Rezsabek Angéla

Szállítási és rakodási-raktározási költség Magyarország területén Magyarország területén kívül Igénybe vett szolgáltatás Export árbevételt csökkentő tétel Magyar útszakasz 52 Igénybe vett szolgáltatás 454 Szállítótartozás Külföldi útszakasz 93 Export árbevétel Rezsabek Angéla

Adóalanynak történő számlázás esetén: EU tagországban letelepedett adóalanynak történő számlázás esetén: ÁFA területi hatályán kívüli 3. országbeli adóalany: ÁFA területi hatályán kívüli Magyar adóalanynak Belföldi fuvarozás: 27% ÁFA Közösségi fuvarozás: 27% ÁFA Export: 3. ország felé kiviteli eljárás keretében ---- mentes az adó alól !!!! igazolással Import: ha beépíti a vámhatóságnál az eljárás keretében --- mentes az adó alól!!! igazolással Nem adóalanynak történő számlázás esetén: Közösségi : indulás helye Belföldi, export, import: ténylegesen megtett út Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul. Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Ami feladás, de nem termékértékesítés Adóalany EU-ban 37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Ami feladás, de nem termékértékesítés Nem adóalany EU-ban 37. § (2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Ami feladás, de nem termékértékesítés Adóalany harmadik országban 37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Ami feladás, de nem termékértékesítés Nem adóalany harmadik országban 46. § (1)Az e §-ban meghatározott szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van. (2) Az e § alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következők: k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. (5) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen: b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2000. évi C. törvény a számvitelről 47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. Rezsabek Angéla

Közösségen belüli beszerzés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 63. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Rezsabek Angéla

Előzetesen felszámított áfa Beszerzési ár elemei 1,2,3 Eszköz 38 Pénzeszköz Levonható áfa esetén 466 Előzetesen felszámított áfa Le nem vonható áfa esetén Közösségen belüli áfa esetén 467 Fizetendő áfa Közösségen belüli, de le nem vonható áfa Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei 127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; b)138 a 120. § b) pontjában említett esetek közül: ba) termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig szintén a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg – ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére – mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek; Rezsabek Angéla

Közösségen belüli beszerzés ÁFA árfolyama Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Adó alapjának forintban történő megállapítása A fizetendő adó megállapításakor Termék Közösségen belüli beszerzése, Fordított Előleg A számla kibocsátásakor Az 58. §-ban említett esetben A teljesítéskor Egyéb esetekben Rezsabek Angéla

Számviteli törvény szerint Árfolyam ÁFA törvény szerint Számla kibocsátásakor Legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján Számviteli törvény szerint Gazdasági teljesítéskor Rezsabek Angéla

Vásárlás kézbesítéskori fizetéssel 2000. évi C. törvény a számvitelről (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Rezsabek Angéla

UTALVÁNYOK Rezsabek Angéla

4.2.1. Utalványok csoportosítása ---- 22. oldal igénybe vehető termékek, szolgáltatások szerint vásárlási utalvány étkezési utalvány (Erzsébet utalvány) utazási utalvány vegyes felhasználású Széchenyi Pihenő Kártya internetes kedvezményoldalak kuponjai egyéb kuponok helyi „pénzek” (soproni kékfrank, balatoni korona) kibocsátó szerint saját kibocsátású (a gazdálkodó kibocsátja, ami hálózatában levásárolható) idegen kibocsátású (a gazdálkodó megvásárolja, majd természetes személynek juttatja) Rezsabek Angéla

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. (3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § rendelkezéseinek. (4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; Rezsabek Angéla

Forrás: www.erzsebet.hu Erzsébet utalvány „Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredmény kizárólag közfeladat ellátására fordítható. Ez a közjó az Erzsébet-program, amely a szociális üdültetés és étkeztetés új rendszere. Az Erzsébet-utalvány választása felelősségteljes döntés, hiszen aki adja vagy használja az Erzsébet-utalványt, az az Erzsébet-programon keresztül segíti mindazokat, akik rövidebb-hosszabb ideig kiemelt figyelemre szorulnak. Az Erzsébet-program első lépéseként 2 milliárd forint értékű pályázat került meghirdetésre a nehéz anyagi helyzetben lévők részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére. Így a fogyatékossággal élők, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, illetve a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók támogatásban részesülnek üdülési szolgáltatás formájában. Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából várható eredményből a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány áprilisban újabb pályázatot ír ki egymilliárd forint értékben. Az Erzsébet-tábor sok tízezer iskolás gyermek táborozását teszi lehetővé az idén.” Forrás: www.erzsebet.hu Rezsabek Angéla

Dolgozónak történő átadás: Átadás 55 Személyi jellegű egyéb kif. Utalvány vásárlás 368 Egyéb követelés 38 pénzeszköz Dolgozónak történő átadás:   Átadás 55 Személyi jellegű egyéb kif. Személyi jövedelemadó 46-47 Rövid köt. Egészségügyi hozzájárulás 56 Bérjárulék Rezsabek Angéla

Teljesen adó és járulék mentesen adható Béren kívüli juttatás Egyes meghatározott juttatás 30,94% 51,17% nincs szja,eho 1,19*0,16 T 55 / K 46-47 1,19*0,1 T 56 / K 46-47 1,19*0,27 T 56 / K 46-47 Figyelj a határértékekre!!! Számítógép használat Lakáscélú támogatás ( 5miFt / 5év) Kockázati életbiztosítás Kockázati betegségbiztosítás Sporteseményre szóló belépő SZÉP kártya Erzsébet utalvány helyi bérlet iskolakezdési támogatás iskolarendszerű képzés önkéntes, kölcsönös nyugdíjpénztári , egészségpénztári bef. előző oszlop tételei, amennyiben meghaladja az értékhatárt. reprezentáció üzleti ajándék telefon magáncélú használat Rezsabek Angéla

Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába……. a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó …… …….. az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. Rezsabek Angéla

Széchenyi Pihenő Kártya Intézmény Munkál-tató Munkavállaló és közeli hozzátartozója Szolgáltató Rezsabek Angéla

szálláshely-szolgáltatás belföldi utazásszervezés Szálláshely alszámla Vendéglátás alszámla Szabadidő alszámla szálláshely-szolgáltatás belföldi utazásszervezés éttermi és mozgó vendéglátás egyéb vendéglátás egyéb humán-egészségügyi ellátás előadó-művészet múzeumi tevékenység növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység fizikai közérzetet javító szolgáltatás testedzési szolgáltatás egyéb sporttevékenység verseny- és lovaglóistállók tevékenysége belvízi személyszállítás egyéb foglalás ( idegenvezetés) max. 225.000 Ft max. 150.000 Ft max. 75.000 Ft Rezsabek Angéla

Internetes kedvezményoldalak kuponjai Az internetes oldalon való foglalás alapján az átutalás után a szolgáltató megküldi a letölthető kupont. Átutalás 368 Egyéb követelés 38 pénzeszköz A kupon átadása vagy felhasználása időpontjában költségként kerül elszámolásra. Felhasználás 51-57 Költség Nem használják fel a kupont lejáratig. Elévült követelés 86 Egyéb ráfordítás Rezsabek Angéla

Kiküldetés miatt veszik igénybe: Utazási utalvány Utazási utalványt általában minden utazási irodában vagy akár egy internetes honlapon van lehetőség vásárolni. Átutalás 368 Egyéb követelés 38 pénzeszköz Kiküldetés miatt veszik igénybe: Felhasználás 52 Igénybe vett szolgáltatások értéke Üzletfelekkel történik a felhasználás: 55 Személyi jellegű kifizetés Rezsabek Angéla

Ajándék magánszemélynek Utazási utalvány Ajándék cégnek Ajándék 88 Rendkívüli ráfordítás 368 Egyéb követelés Ajándék magánszemélynek 55 Személyi jellegű kifizetés Adó és járulék következő hó 12-ig Személyi jövedelemadó EHO 56 Személyi jellegű egyéb kif. Bérjárulék 46-47 E.R.L.K. 46-47. E.R.L.K. Rezsabek Angéla

Forrás: www.piacesprofit.hu Kékfrank Sopronból A kizárólag az áruk és szolgáltatások helyi lebonyolítására szánt utalványt soproni Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet bocsátja ki. Az utalványok forintellenértékét a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezik el betétként, így garantálják a kékfrank fedezetét. A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt. Aki kékfrankkal fizet, 5−15 százalék kedvezményt kaphat. Az utalvány megvásárlásakor egyenértékű a forinttal, visszaváltásakor viszont 0,25 százalék plusz áfát kell fizetni, és minimum 500 forint plusz áfa jutalékot is levonnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a pénzhelyettesítőt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, a mindennapi.hu portál nyár eleji írása alapján viszont 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál lehet kékfrankkal fizetni, de Budapesten, Székesfehérváron, sőt Ausztriában is vannak elfogadóhelyek. Forrás: www.piacesprofit.hu Rezsabek Angéla

Forrás: www.piacesprofit.hu A Balatoni Korona újdonsága, hogy az első rendszer, amely többségi önkormányzati részvétellel működik. Az utalvány kibocsátója a Balatoni Korona Zrt., amelyet hét önkormányzat: Veszprém, Várpalota, Balatonfüred, Balatonalmádi, Litér, Tihany és Nemesvámos alapított a megyei iparkamarával és a Kinizsi Bankkal közösen. A helyi pénz a tervek szerint élénkíti az adott térségben a gazdaságot, plusz forrást, likviditást biztosít a pénzforgalomban résztvevők számára. A tervek szerint egy-másfél éven belül mintegy háromszáz helyszínen lehet majd fizetni a térségben a Balatoni Koronával, a bank százmillió forintos kibocsátással számol.” Forrás: www.piacesprofit.hu Rezsabek Angéla

1.4.2. Utalványok FABATKA ÉS TÁRSAI 259. § 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 259. § 14. pénz: a névértéken elfogadott pénz; 15. pénzhelyettesítő eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt –, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik;   13. § (3) Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. Rezsabek Angéla

1.4.2. Utalványok FABATKA ÉS TÁRSAI Rezsabek Angéla 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Számlakibocsátási kötelezettség 159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet; b)részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását; c) belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője; d) belföldön kívül harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. Rezsabek Angéla

1.4.2. Utalványok FABATKA ÉS TÁRSAI 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) sajtóterméket értékesít; b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt; c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását. Rezsabek Angéla

Saját kibocsátású utalványok Rezsabek Angéla

Egyéb r.l. kötelezettség Utalvány eladás 38 Pénzeszköz 479 Egyéb r.l. kötelezettség Eladási ár 381 311 Pénztár Vevőköv. 91 Értékesítés árbevétele ÁFA 467 Fizetendő Áfa Egyéb r.l.k. Vevőkövetelés Kivezetés 98 Rendkívüli bevétel Rezsabek Angéla

BANKKÁRTYA Rezsabek Angéla

1.4.3. Bankkártya használat --- 28.oldal Pénzfelvétel bankkártyával forintban 165. § (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával forintban A devizaszámláról a forint pénztárba történő felvétel esetén : Pénztár bevétel: tény összeg 381 Pénztár 389 Átvezetési számla FIFO vagy átlagár alapján 386 Devizabetétszámla Árfolyamveszteség 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Árfolyamnyereség 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával valutában a devizabankszámláról Pénztár bevétel napi árfolyamon 382 Valutapénztár 389 Átvezetési számla FIFO vagy átlagár alapján 386 Devizabetétszámla Árfolyamveszteség 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Árfolyamnyereség 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával valutában a devizabankszámláról Napi árfolyamra utal, de beleérthető az eredeti is…… Egyértelműen az eredeti könyv szerinti kell, hogy maradjon, mert…. 60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, 85§ (3) f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteséget; 84§ (7) f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget Rezsabek Angéla

Pénzfelvétel bankkártyával valutában a forint számláról 60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni Pénztár bevétel a bankkivonat összegében 382 Valutapénztár 389 Átvezetési számla A bankkivonat forint összege 384 Forint számla Rezsabek Angéla

Vásárlás bankkártyával Elszámolás a kereskedőnél, szolgáltatónál A bankkártyával történő fizetés értéke: Számviteli politikában rögzített árfolyamon 36. Egyéb követelés a bankkal szemben 91 Értékesítés nettó árbevétele Áfa törvény által előírt árfolyamon 467 Fizetendő ÁFA 60§ (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Rezsabek Angéla

A vállalkozás bankszámláján jóváírja a bank az összeget. Ft bankszámla esetén Deviza bankszámla esetén A bank forint összeget ír jóvá. A bank deviza összeget ír jóvá, amelyet a számviteli politikában meghatározott napi árfolyamin kell forintosítani. Jóváírás 386 Bankszámla Könyv szerinti értéket kivezeti 36. Egyéb követelés a bankkal szemben Árfolyamveszteség 87 Pénzügyi műv. egyéb ráfordítása Árfolyamnyereség 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rezsabek Angéla

A bank jutalékot számít fel a bankkártya kezeléséért. Bank által felszámított jutalék 53 Egyéb szolgálta-tások költsége 38 Bankszámla Rezsabek Angéla

48§ (7) Az importbeszerzés értéke: 2011. december 31-ig 2012.01.01- től 48§ (7) Az importbeszerzés értéke: b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke; 48§ (7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke. Rezsabek Angéla

Egyszerűsítés 2012.01.01-től 48§(8)1Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor – a (7) bekezdéstől eltérően – a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. Rezsabek Angéla

FIFO vagy átlagár alapján 386 Devizabetét-számla Napi árfolyamon 53 Egyéb szolg. költsége FIFO vagy átlagár alapján 386 Devizabetét-számla Árfolyamveszteség 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Árfolyamnyereség 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rezsabek Angéla

Vásárlás bankkártyával Elszámolás a vásárlónál Vásárlás bankkártyával Magyarországon Beszerzési ár + le nem vonható áfa 1,2,3, 5... Eszköz Költség 454 Szállítótartozás Levonható ÁFA 466 Előzetesen felsz. ÁFA Rezsabek Angéla

Vásárlás bankkártyával Elszámolás a vásárlónál Vásárlás bankkártyával EU-ban és …. Beszerzési ár + le nem vonható áfa 1,2,3, 5... Eszköz Költség 454 Szállítótartozás Levonható ÁFA 466 Előzetesen felsz. ÁFA 467 Fizetendő áfa Rezsabek Angéla

Vásárlás bankkártyával Elszámolás a vásárlónál Vásárlás bankkártyával EU-ban Beszerzési ár + le nem vonható áfa 1,2,3, 5... Eszköz Költség 454 Szállítótartozás Különös eljárásban visszakérhető áfa 36 Egyéb követelés Rezsabek Angéla

A saját azonnal küld egy befogadó nyugtát XVIII. Fejezet BELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETT ADÓALANY ADÓ-VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGA Szeptember 30-ig saját adóhivatalához ( ÁFA 251/B) legalább 3 hónap időszakot felölel és maximum 1 év A saját azonnal küld egy befogadó nyugtát A külföldi adóhivatal 15 nap alatt elküldi a NAV-hoz A NAV haladéktalanul (2nap alatt) értesít. A NAV vizsgál 4 hónap, hiánypótlást kérhet amire 30 nap alatt reagálni kell, így lehet 6 hónap, ha 2 hiánypótlás akkor lehet 8 hónap. 10 munkanapon belül téríteni kell, ha nem késedelmi kamattal együtt kell téríteni. Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 9. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez I. A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről 1. A belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Közösség valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó, a 2008/9/EK tanácsi irányelv alapján érvényesíthető kérelmével (a továbbiakban: adó-visszatéríttetés iránti kérelem) kapcsolatos ügyben e törvény rendelkezéseit az e címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. A) Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő. B) A kérelemben közölt információkat az adózó az Európai Közösség bármely hivatalos nyelvén megjelölheti. Ha a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a kérelemben foglalt információt milyen nyelven (nyelveken) kell megjelölni, a kérelmet az e tagállam rendelkezésének megfelelő nyelven (nyelveken) kell kitölteni. Rezsabek Angéla

A bankszámláról leemelik a vásárlás értékét. **** Kiegyenlítés : Devizabankszámla csökkenését FIFO módszerrel vagy súlyozott átlagáron kell forintosítani ( alkalmazható elszámolóár is ). A forintszámláról történő elutalásnál a bank által leemelt összeget kell könyvelni, amelyről forintban kapjuk a kivonatot. Bank kivonatán szereplő összeg 38 Bankszámla Csökken az előírt kötelezettség az előírt összegben 454 Szállítótartozás Árfolyamveszteség 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Árfolyamnyereség 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rezsabek Angéla

Vásárlás kártyával interneten Fizetés előre, rendeléskor Fizetés kézbesítéskor Elszámolása lásd előző fejezet Rezsabek Angéla

1.4.3.2. Hitel (credit) kártya --- 31.oldal Pénzfelvétel a számviteli politika szerinti napi értékkel átszámítva forinttal. Pénzfelvét hitelkártyáról 38 Bankszámla 451 Rövid lej. hitel Rezsabek Angéla

1.4.3.2. Hitel (credit) kártya Vásárlás értéke a számviteli politika szerinti napi értékkel átszámítva forinttal. Vásárlás hitelkártyáról 1,2,3, 5.... Napi árfolyamon 454 Szállító-tartozás Szállítótartozás 451 Rövid lej. hitel Rezsabek Angéla

1.4.3.2. Hitel (credit) kártya Visszafizetés **** Kiegyenlítés 389 Átvezetési számla 38 Bankszámla Szállítótartozás kivezetése saját könyv szerinti értékével 451 Rövid lej. hitel Árfolyamveszteség 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Árfolyamnyereség 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rezsabek Angéla

1.4.3.2. Hitel (credit) kártya Túlfizetés: bankbetét-növekedés: Deviza-hitelkártyánál napi választott árfolyamon **** Utalás a hitelkártyára 389 Átvezetési számla 38 Bankszámla Utalás a hitelkártyára Hitel bankszámla Árfolyamveszteség 87 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása Árfolyamnyereség 97 Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rezsabek Angéla

1.4.3.3. Az üzleti és a magánhasználatú bankkártyák szétválasztása --- 32.oldal Szt. 14§ (8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. Rezsabek Angéla

Téves fizetések elszámolása Magáncélú vásárlás üzleti használatú kártyáról fizetve Fizetés céges kártyával 36 Követelés a magánszeméllyel szemben 38 Bankszámla Rezsabek Angéla

Téves fizetések elszámolása Üzleti célú vásárlás magánhasználatú kártyáról fizetve Fizetés magánkártyával 4.... Kötelezettsége a vállalkozásnak, amit kiegyenlített a kártyával 45 Kártya tulajdonos magánszeméllyel szembeni kölcsön kötelezettség Rezsabek Angéla

1.4.4.Elektronikus pénz használata Forrás: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 218. paragrafus „Az elektronikus pénz kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikus pénzt. Az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikus pénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, akkor az elektronikus pénzt az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.” Rezsabek Angéla

Fizethetünk vele….. Rezsabek Angéla De nem elektronikus pénztárca Csak a kibocsátó hálózatában használható fel. Elektronikus pénztárca Az elfogadó helyek száma napról-napra nő. Rezsabek Angéla

Elektro-nikus pénz-tárca Bank-kártya Hosszadalmas Szükséges kapcsolat a bankkal Veszélyes Elektro-nikus pénz-tárca Gyors Nem kell kapcsolat Nem kerül ki a banki adat Rezsabek Angéla

A Paypal 2012-ben hétmilliárd dollárnyi, mobileszközökről kezdeményezett pénzmozgásra számít. A vállalat vezetője szerint a növekedés a telefonokra optimalizált fizetési megoldásoknak köszönhető. A fogyasztók ugyanis tömegesen kedvelték meg és kezdték használni a mobilos tranzakciót. Jelenleg több mint 17 millió Paypal-felhasználó használja a mobilját online átutalásokra – 2011-ben ez a szám még csak nyolcmillió volt. A telefonok mellett más mobileszközök, például a táblagépek is jelentős tényezővé nőttek az online fizetések terén. Az IBM felmérése szerint az amerikai táblagép-tulajdonosok 75 százaléka használta vásárlásra a készüléket a karácsonyi szezonban. A Paypal szerint a kiskereskedők száma is jelentősen emelkedett a mobil kereskedelemben…... a boltokban a mobil segítségével a fogyasztók a vonalkódok beszkennelése után fizethetnek, így nem szükséges sorban állniuk a kasszánál. Forrás: www.sg.hu 2012. március 28. 09:33, szerda - Forrás: MTI Rezsabek Angéla

**** Bankszámla csökkenés 389 Átvezetési számla 38 Bankszámla Bankbetét-mozgásként kell elszámolni a bankszámláról (elektronikus pénztárcára, elektronikus felületre) feltöltött, illetve onnan bankszámlára lehívott (visszaváltott) összegeket, az elektronikus pénzállomány változásával szemben. **** Csökkenés : Devizabankszámla csökkenését FIFO módszerrel vagy súlyozott átlagáron kell forintosítani ( alkalmazható elszámolóár is ). A forintszámláról történő elutalásnál a bank által leemelt összeget kell könyvelni, amelyről forintban kapjuk a kivonatot. **** Bankszámla csökkenés 389 Átvezetési számla 38 Bankszámla Napi árfolyamon feltöltés Pénzeszköz ( elektronikus pénztárca ) Átvezetési szla Árfolyamveszteség 87 Pü egyéb ráford. Árfolyamnyereség 97 Pü. egyéb bev. Rezsabek Angéla

Napi árfolyamon 1,2,3,5.... Eszköz Költség **** Kiegyenlítés 38 Elektronikus pénzzel végzett értékesítések-beszerzések azonnali fizetéssel valósulnak meg, a kapott-fizetett ellenérték azonnal jóváíródik-terhelődik elektronikus pénzként, ezért készpénzes értékesítésként-beszerzésként kell elszámolni. **** Csökkenés : Devizabankszámla csökkenését FIFO módszerrel vagy súlyozott átlagáron kell forintosítani ( alkalmazható elszámolóár is ). Napi árfolyamon 1,2,3,5.... Eszköz Költség **** Kiegyenlítés 38 Elektron. pénz Árfolyamveszteség 87 Pü egyéb ráford. 389 Átvezetési szla Árfolyamnyereség Átvezetési számla 97 Pü. egyéb bev. Rezsabek Angéla

CASH POOL Rezsabek Angéla

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE Rezsabek Angéla MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK KÖTELEZŐ TOVÁBBKÉPZÉSE SZÁMVITEL 2012.

További szép napot! Rezsabek Angéla