A szomszéd népek a magyar közoktatási tantervekben és vizsgakövetelményekben Kaposi József
A tartalmi szabályozás jellemzői A tantervi szabályozás flexibilissé vált csökkent a tananyag központúság nőtt a kereszttantervi elemek jelentősége erősödött a tevékenységközpontúság A kimeneti szabályozás előtérbe került kiépülő mérési-értékelési rendszer új vizsgarendszer
A tartalmi szabályozás rendszere
Nemzeti Alaptanterv fejlesztési feladatai Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás Testi -és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Ember és társadalom műveltségterület Emberismeret „…elősegíti a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket.” Társadalomismeret „…kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira.”
A történelem tanításának céljai a történelmi műveltség elsajátítása, amely alapot ad a kölcsönös megértés lehetőségére a szűkebb és tágabb közösségben; a közösséghez tartozás tudatának kialakítása, nemzeti és európai identitás elmélyítése; a történelmi folyamatok megértése, a történelmi tudat kialakulása, a múlt feldolgozása és értelmezése a jelen szempontjából a jövő számára.
Kiemelt fejlesztési területek személyiség -és emberi jogok tisztelete, a nemzeti identitás, történelmi -és állampolgári tudat erősítése, szociális érzékenység, társadalmi problémák iránti nyitottság, környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, humánus értékek védelme
A tartalom néhány kulcseleme 1-4. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és másként gondolkodtak, mint ma. Megismerkedjenek néhány helyi hagyománnyal, a lakóhely múltjából, és néhány nemzeti és etnikai kisebbség népszokással.
5-6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti, etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az embere – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban
7-8. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy ismereteket szerezzenek arról, hogy milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el;
9-12. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; elemezhessék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, napjaink nemzetközi konfliktusai, a demokrácia és az emberi jogok
Az új érettségi vizsga jellemzői Egységesség Kétszintűség Standardizáltság Flexibilitás Tartalmi fejlesztés Általános követelmények Részletes vizsgakövetelmények, vizsgaleírások
Általános követelmények A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal; - birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.); - tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; - képes-e ismereteit szóban és írásban előadni; - elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; - képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; - fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze; - képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.
Részletes követelmények Képesség jellegű követelmények: források használata és értékelése, szaknyelv alkalmazása, tájékozódás térben és időben, eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események, jelenségek problémaközpontú bemutatása
Tartalmi követelmények néhány eleme A Kárpát-medence a római korban Eltérő elképzelések a magyar őstörténettel kapcsolatban A honfoglalás, a kalandozó magyar nép képe a korabeli forrásokban A magyar városfejlődés korai szakasza Demográfiai változások, és nemzetiségi arányok a XVIII. században A nemzeti érzés megerősödése, a magyarság és a nemzetiségek körében Nemzetiségek a dualizmus korában, a magyar nemzetiségi politika, és nemzetiségi törekvések
Trianon társadalmi, gazdasági, etnikai (bel-és külpolitikai) következményei A klebersbergi kultúrpolitika A területi revízió lépései A magyarság helyzete a szomszédos országokban A közép-európai régió sajátos problémái, nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek Az Európai Unió, együttműködés és eltérő érdekek A technikai civilizáció hatása a természeti környezetre Nemzetiségek a mai magyar társadalomban
Összefoglalás A szomszéd népek története a XX. századig számos ponton egybeesik a magyarság történetével, így jónéhány probléma előkerül. A jelenkorban a szovjet-tömbbe való tartozás és a közös EU tagság nyomán szintén számos átfedés tapasztalható . A szomszéd népek történetének konkrét előfordulásai talán kevesebbek a szükségesnél és elvártnál, de az új tanítási szemlélet, mely a multiperspektivitást és a kontroverzivitást hangsúlyozza feltétlenült oldja ezt a helyzetet.
Állam, államalakulat (ország) neve Töltse ki az életrajzi leírás felhasználásával a szöveg alatt található táblázatot, illetve válaszoljon a kérdésre! Használja a Történelmi atlaszt! „1913–ban születtem Ungváron. Azóta itt élek. Mégis öt különböző állam polgára voltam. Első emlékem I. Ferenc József halálakor elrendelt gyászhoz kötődik. Az első világháború után szülőföldem a kisantant egyik országához került. Az újabb világégés idején ugyanahhoz az országhoz csatoltak, amely a Sárospatakon élő unokatestvérem hazája. Később a Vörös Hadsereg betörése nyomán ismét egy másik állam polgára lettem. Az utcán járva, még a feliratokat sem tudtam elolvasni. Istennek hála a nagy birodalom összeomlott, én meg újabb állampolgárságot kaptam.” (Petrók Józsefné 1995-ből) Állam, államalakulat (ország) neve 1. Ferenc József halálakor 2. A kisantant létrejöttekor 3. Az újabb világégés idején 4. A kommunista diktatúra alatt 5. Jelenleg