dr. Hatvani Erzsébet Büntet-e a „büntető mediáció”, avagy mit keres a közvetítői eljárás a büntető-igazságszolgáltatás asztalán? A közvetítői eljárás bevezetése az Igazságügyi Hivatal tevékenységi körébe dr. Hatvani Erzsébet OBmB ülés Budapest, április 24.

A megtorlást mindenekelőtt határozott és félreismerhetetlenül emocionális jellege különbözteti meg. A megtorlás a jogi eljárásokba és intézményekbe merevített formájában is felháborodásból fakadó és felháborodástól izzó jogkövetkezmény. Ezért nem vagyunk képesek elfogadni egy büntetési rendszert, amelyből hiányzik a sértett ember, a sértett közösség felháborodásával való szolidaritás. Érzelmi hatásoktól mentes, tisztán célszerűségi szempontokra irányuló büntetést aligha követi a megbánás, a bűntudat kialakulása. (Bibó István)

Büntetőpolitikai kihívások A komplex büntetőjogi reform céljai Az alternatív büntetési formák kiszélesítése/A diverzió intenzívebb alkalmazása Bűnmegelőzési, büntetési és integrációs érdekek következetes érvényesítése A kettős nyomtávú büntetőpolitika érvényesítése a megsértett közösség és az áldozat érdekeinek érvényesítése A közösségi büntetések és intézkedések intenzívebb alkalmazása A közösségek bűnmegelőzésben vállalt aktív szerepvállalása A büntetőeljárás egyszerűsítése Költségcsökkentés

Az áldozatok szükségletei 1.) Kevésbé formális eljárás, amelyben a sértett érdekeit is hangsúlyosabban veszik figyelembe 2.) Részvételi lehetőség az eljárásban 3.) Több információ mind az eljárásról mind annak kimeneteléről 4.) A sértettre is tekintettel lévő, fair eljárás 5.) Anyagi jóvátétel 6.) Megbánás és bocsánat kérés az elkövető részéről

Vállalt konfliktus a felek között Konfliktus szereplői jelen vannak Mediáció Vállalt konfliktus a felek között Konfliktus szereplői jelen vannak Általában önkéntes Ha van megállapodás, akkor az a felek közötti szerződésnek tekinthető A konfliktusba „belépő” semleges külső fél, akit a résztvevők választanak A tárgyalás kereteit a felek és a semleges külső fél együtt határozzák meg A hozzászólásokat a közösen megállapított szabályok korlátozzák A mediátor kontrollálja a folyamatot, felek pedig a végeredményt Privát eljárásmód Pereskedés Konfliktus a felek között Konfliktus szereplői nem mindig vannak jelen Nem önkéntes A döntés kötelező a felekre, de fellebbezésre van lehetőségük A konfliktusba „belépő” kijelölt külső fél Nagymértékben formalizált eljárás A hozzászólásokat meghatározott szabályok korlátozzák A semleges fél kontrollálja a folyamatot és a végeredményt Bírósági eljárásmód

A büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárás definíciója (Európa Tanács) A büntetőügyekben történő mediáció egy olyan eljárás, amely az áldozatot és a bűnelkövetőt önkéntes alapon feljogosítja arra, hogy aktívan részt vegyenek a bűncselekményből eredő problémák megoldására egy pártatlan harmadik személy bevonásával.

A mediációra vonatkozó fontosabb európai szabályok Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1999. évi 19. számú Ajánlása „A mediáció alkalmazásáról büntetőjogi ügyekben” – eljárási kérdések, garanciák a Tanács 2001. március 15-i Kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról (2001/220/IB) – 10. cikk Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2006. évi 8. számú Ajánlása „A bűncselekmények áldozatainak segítéséről” – 13. cikk

Jogszabályok Magyarországon A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Btk. (1978. évi IV. tv.) 36. § - Tevékeny megbánás Be. (1998. évi XIX. tv.) 221/A. § 2006. évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról 2006. évi CXXIII. tv. a büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységről 1/2007. (I.25.) IRM rendelet a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel összefüggésben egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról

A büntetőjogi mediáció alkalmazásának kezdete néhány országban Egyesült Királyság, USA – 1970-es évektől Ausztria (fk.) – 1989 Norvégia – 1991 Franciaország – 1993 Hollandia – 1994 Dánia (pilot) – 1998 Portugália – 1999 Cseh Köztársaság, Írország – 2000 Spanyolország, Szlovénia– 2001 Svédország, Moldávia – 2002 Bulgária – 2005 Finnország – 2006 Magyarország – 2007

Milyen eltérések lehetnek a rendszerek között? Milyen bűncselekmények esetében alkalmazható a mediáció Az eljárás mely szakaszában kerülhet rá sor, az eljárás mely szereplői kezdeményezhetik Fiatalkorúak vagy felnőtt korúak ügyeiben alkalmazható-e Ki végzi a mediációt (állami, civil) Milyen technikát alkalmaz a mediátor Hogyan veszi figyelembe a mediáció eredményét a büntetőeljárásban

A büntetőjogi mediáció sajátosságai és a magyar szabályozás Konfliktus van a felek között, bűncselekmény történt Az elkövető beismerő vallomást tett (nyomozati szakban) A bűncselekmény szereplői általában jelen vannak, a megállapodáshoz nélkülözhetetlenek (a megállapodás aláírásához együttes jelenlét kell) A részvétel önkéntes, kezdeményező lehet az elkövető, a sértett, a képviselőik, de az ügyészség, a bíróság jóváhagyása kell az eljáráshoz (hivatalból az ügyészség is lehet kezdeményező, az ügyészi és bírói szakban is szükséges az eljárás elindításához a jóváhagyás) A megállapodásnak (mindig írásbeli) feltételei vannak, meghatározott jogkövetkezményei lehetnek A mediátor független az eljárástól, de szervezett formában vesz részt az eljárásban, akár állami hivatal által kijelölt személy is lehet, választhatósága korlátozott (kiképzett pártfogó felügyelő a mediátor)

A büntetőjogi mediáció sajátosságai 2. A büntetőeljárás keretében – akár állami hivatal által – végzett mediáció több formalizált elemet tartalmaz, a mediátornak számos dokumentálási kötelezettsége van, de a mediációs ülés menete zömében a mediátor és a külső felek megállapodásától függ Büntetőeljárásbeli következménye van, ha a felek nem vesznek részt a mediációs folyamatban, nem állapodnak meg, vagy nem tartják be a megállapodást Kötelező az utánkövetés, a megállapodás betartásának figyelemmel kísérése

A mediáció alapelvei (Európa Tanács) Önkéntesség elve Titkosság elve Általános körű hozzáférhetőség elve A büntető-igazságszolgáltatás valamennyi szintjén történő hozzáférhetőség elve A közvetítő semlegessége/pártatlansága a mediációs szolgálat – büntető igazságszolgáltatáson belüli – autonómiájának elve

Tevékeny megbánás Nem büntethető, aki a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni, három évi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. A büntetés korlátlanul enyhíthető személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni bűncselekmények esetében, ha az elkövető az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei - személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), vagy - közlekedési (Btk. XIII. fejezet), vagy - vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban HA a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő. Kizáró okok (Btk.) - az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, - a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, - a bűncselekmény halált okozott, - a szándékos bűncselekményt az elkövető: a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.

Tevékeny megbánás 2006. évi LI. tv. Módosította a Btk.-t – 2007.01.01-től 36. § A sikeres mediáció: Büntethetőséget megszüntető ok: Felnőtt korúaknál a max. 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében Fiatalkorúaknál a max. 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében 2. A büntetés korlátlanul enyhíthető: Felnőtt korúaknál a min. 3 max. 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében

Az eljárásra vonatkozó fő szabályok Illetékesség Összeférhetetlenség/kizárás Résztvevők Képviselet Önkéntesség Titoktartás A közvetítő semlegessége/pártatlansága

Illetékesség, összeférhetetlenség (kizárás) 1.) A közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője (közvetítő) folytatja le 2.) Közvetítőként nem járhat el: aki a büntetőeljárásban, mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint hozzátartozója [Btk. 137. § 6. pont], az ügyben terhelt, védő, sértett, magánfél, feljelentő, ezek képviselője vagy hozzátartozója, tanú, szakértő, szaktanácsadó, az a pártfogó felügyelő, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár (kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt), akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal igazgatójának haladéktalanul bejelenteni.

A közvetítői eljárás résztvevői a sértett és a terhelt meghatalmazott jogi képviselő (a sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat, a büntetőügyben adott meghatalmazás és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra) törvényes képviselő (kötelező részvétel esetei, helyettesítő részvétel) sértett, terhelt indítványára legfeljebb két-két általuk megnevezett támogató (mediátor kizárhatja) a mediátor bevonhat külső szakembert

Önkéntesség A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

Titoktartás A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

A közvetítő semlegessége/pártatlansága A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

A mediáció szakaszai Kapcsolatfelvétel a felekkel A konfliktus feltérképezése A folyamat megtervezése, a mediáció kereteinek meghatározása (helyszín, időpont, résztvevők köre stb.) Mediációs ülés vagy ülések – siker esetén megállapodással zárul A megállapodásban foglaltak teljesítéséről visszajelzés

A közvetítői eljárás folyamata bíróság vagy ügyész kérhet pfv-t (speciális tartalom), emellett kötelezően meghallgatja a feleket ügyészi határozat vagy bírói végzés a büntetőeljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról (a felfüggesztés időtartama max. 6 hónap) Az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról szóló határozat, illetve a bíróság az eljárást felfüggesztő végzés kézbesítésével egyidejűleg – célhoz kötötten – a közvetítő rendelkezésére bocsátja az iratokat. A megyei hivatalhoz érkezést követő 8 napon belül ki kell tűzni az első közvetítői megbeszélés időpontját, és arra az alapvető tájékoztatást is tartalmazó idézést kell küldeni 1.

A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz. közvetítői megbeszélések a terhelttel és a sértettel, a felelősségvállalás, jóvátételi szándék, a jóvátételi igények feltárása, a terhelt és a sértett személyes találkozásának előkészítése (ezekről feljegyzés készül) közvetítői megbeszélés, amelyen terhelt és sértett is személyesen jelen van a megállapodás megkötése cél: megállapodás – ha ez megszületik, írásba kell foglalni ( + feljegyzés készül) 2.

A megállapodásban foglaltak teljesítése, vagy a teljesítés megkezdése – a határidők szempontjából ez jelenti a közvetítői eljárás befejezését a befejezéstől számított 15 napon belül jelentés és a megállapodás megküldése az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyésznek vagy bírónak, a sértettnek, a terheltnek, képviselőiknek A közvetítő (hosszabb teljesítés esetén a pártfogó felügyelő) ezt követően is figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak teljesítését. Ha a terhelt nem teljesít, vagy a sértett magatartása miatt nem lehet teljesíteni, erről a Pártfogó Felügyelői Szolgálat az ügyészt vagy a bíróságot értesíti. 3.

A közvetítői eljárás befejezése A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni, a terhelt nyilatkozatából, vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn, az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Központi Igazságügyi Hivatal feladatai Jogszabályok megalkotása Képzés Személyi háttér és infrastruktúra kialakítása Ügymenetmodell, módszertani anyag Tájékoztató anyagok Együttműködés kialakítása KIH szervezeti egységek között (ÁSSZ, JSSZ, funkcionális egységek) OSAP Intézményközi együttműködések kialakítása Kommunikációs feladatok

Mediátori feladatok ellátása az Igazságügyi Hivatalban Képesítési követelmények „Közvetítői tevékenységet az a pártfogó felügyelő láthat el, aki az Iasz. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott képesítési követelményeknek megfelel és - Továbbképzési és szakvizsgarendszerben akkreditált, vagy nemzetközi szervezet legalább kétszer 30 órás, tematikájában egymásra épülő mediációs tárgyú képzésben vett részt, vagy magyar vagy külföldi egyetemi, főiskolai alap- vagy posztgraduális képzésben közvetítő (mediátor) képesítést szerzett, és részt vett a Hivatal által szervezett legalább 90 órás belső képzésben, továbbá folyamatosan részt vesz mentori tevékenységben, mediációs tárgyú továbbképzéseken, szupervízión, esetmegbeszélésen.

Képzés - 150 óra (80 pártfogó felügyelő részére az Igazságügyi Hivatalban) 1.) 2X30 óra akkreditált mediátori képzés (Partners Hungary Alapítvány) 2.) 4x8 óra esetmegbeszélő, visszajelző csoport 3.) 2x8 óra jogszabályi háttér megismerése 4.) 2x10 óra külföldi szabályozási háttér és gyakorlat megismerése, esetelemzés 5.) 2x8 intézményi együttműködések 6.) 2x8 ügyvitel, iratminták, statisztika Hospitálás nem büntetőügyekben történő mediációban képzett mediátorok mellett Szupervíziós, mentorálási rendszer kialakítása ko-mediátor bevonása

Határozatok és ügyek száma 2007. április 15-ig

Érkezett ügyek száma

Érkezett határozatok száma

Ügyek száma megyénként (2007. ápr. 15.)

Fiatalkorúak ügyei megyei bontásban (2007. április 15-ig)

Legjellemzőbb bűncselekmények esetszáma (2007. ápr. 15.)

„Nehéz dolgoknál nem várható, hogy egyszerre lehessen vetni és aratni, a művet elő kell készíteni, hogy fokozatosan beérjen. Azok az ideák, amelyeket az emberek megértenek, általában megvalósulnak.” (Bacon)

Köszönöm a figyelmet!