Az esélyegyenlőség megteremtésének törekvései Magyarországon

Mi az esélyegyenlőségi politika célja Társadalmi egyenlőség megteremtése „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/A §)

Milyen eszközökkel érhető el a társadalmi egyenlőség? „egyenlő bánásmód” A közvetlen vagy közvetett diszkrimináció mentességének biztosítása. „esélyegyenlőség” A gazdasági, politikai és szociális egyenlőség megteremtésére irányuló, konkrét intézkedéseket is tartalmazó integrált megközelítés, mely szükség esetén a pozitív diszkriminációt is magában foglalhatja.

Miért kell az esélyegyenlőséggel foglalkoznunk? Törvényben rögzített jog és kötelezettség Alkotmány (70/A,B §) Ágazati törvények Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény Célcsoport-specifikus jogszabályok Nemzetközi kötelezettségek Európai Unió ENSZ Európa Tanács Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) stb. Gazdasági érdek Társadalmi igazságosság

Egyenlő esélyek politikája Magyarországon I. Történelmi gyökerek EU integráció felgyorsítja a folyamatokat (jogharmonizáció) Intézményrendszeri fejlődés: 1996. Egyenlő Esélyek Titkárság (= nők!) (MÜM) 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (= „esélyegyenlőségi tv.”) 2002. Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (FMM) roma foglalkoztatás-ügy fogyatékos foglalkoztatás-ügy nőügy

Egyenlő esélyek politikája Magyarországon II. 2003. Esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter (Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - MEH) főfelelősség: nőügy, romaügy, fogyatékos-ügy 2003. évi CXXV. tv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium újabb területek: ifjúságpolitika, idősügy, fogyasztóvédelem

2003. évi CXXV. tv. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról Cél: általános antidiszkriminációs tv. megalkotása Vívmányai: a magyar jogi szabályozás EU-s normákkal való harmonizációja az antidiszkriminációs szabályok egységes kódexbe foglalása lefedi a közélet teljes spektrumát (pl.: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás stb.) a magánélet tiszteletben tartásával kiterjeszti az egyenlőbánásmód követelményét egyes magánjogi viszonyokra is (pl.: szolgáltatásokhoz való hozzáférés)

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: közvetlen hátrányos megkülönböztetés közvetett hátrányos megkülönböztetés zaklatás jogellenes elkülönítés megtorlás valamint az ezekre adott utasítás.

Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését országos hatáskörű hatóság ellenőrzi a hatóság a kormány irányítása alatt működik a hatóság: élhet közérdekű igényérvényesítési jogával munkajogi- és személyiségjogi pert indíthat jogszabályokat véleményez javaslatokat tesz jelentéseket készít a hatóság együttműködik: az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel az állami szervekkel

Milyen döntéseket hozhat a hatóság? Az eljárás alá vont személyeknek, szervezeteknek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Milyen döntéseket hozhat a hatóság? elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki külön törvényben meghatározott szankciót alkalmazhat a kérelmet elutasíthatja (egyenlőbánásmód követelménye nem sérült) az eljárást megszűntetheti

Programok az esélyegyenlőség terén Roma népességet érintő programok: Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja Tanoda program: speciális oktatási intézmények támogatása Roma Integráció Évtizede Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlősége megteremtését segítő programok: EU által támogatott programok: HEFOP, EQUAL (nők reintegrációja a munkaerőpiacra) Fogyatékossággal élőket érintő programok: új Országos Fogyatékosügyi Program Jelnyelvi tolmács – szolgáltatás Egyenlő esélyű hozzáférés Nemzetközi fogyatékosságpolitika

A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja A program megvalósítás: Lakásfelújítás Lakásépítés (önkormányzati bérlakásként) Ivóvízhálózat bővítés, bekötés Út- és járdaépítés, -felújítás Közterületek rendezése Hulladékszállítás,- gyűjtés megoldása Iskola- és óvodafejlesztés Közhasznú foglalkoztatás Képzések folytatása Falubusz üzemeltetés, szociális segítségnyújtás Közösségi ház létesítése, konfliktuskezelés Szociális munkások alkalmazása stb.

új Országos Fogyatékosügyi Program ENSZ, ET és EU fogyatékosságpolitikai dokumentumainak való megfelelés új fejezeti rendszer: alapelvek, társadalmi helyzet, célok, szükséges eszközök, intézmények és források a fogyatékos személy szükségleteiből indulunk ki (komplex megközelítés)

Egyenlő esélyű hozzáférés az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei kialakítása határidejének törvényben rögzített ütemezése beavatkozás az építési engedélyezési eljárás során önkormányzati feladat-ellátást szolgáló intézmények, közterület, valamint köz- és felsőoktatási, továbbá sportlétesítmények akadálymentesítése

Nemzetközi fogyatékosságpolitika ENSZ a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának védelmét, elősegítését célzó, átfogó és teljes nemzetközi egyezmény Európa Tanács: Fogyatékosságpolitikai Akcióterv 2006-2016. az esélyegyenlőség és a demokrácia megvalósítása az Egyetemes Tervezés eszméje segítségével ajánlások az autista spektrumzavarral élő gyermekek oktatási és szociális integrációjához ajánlás a fogyatékos gyermekek családban nevelkedését elősegítő helyi közösségre alapozott szolgáltatások megszervezéséhez Európai Unió: részt veszünk az Európai Parlament mellett működő High Level Group on Disability munkájában

Női és férfi esélyegyenlőség Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az ’egyenlő értékű munkáért egyenlő bért’ Foglalkoztatás: a foglalkoztatott között a nők aránya 45%, de magasabb az inaktivitás aránya részmunkaidős foglalkoztatás és egyéb rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítése (2003-ban a nők 5,4%-a dolgozott részmunkaidőben 2004-ben a parlament elfogadta a távmunkáról szóló törvénymódosítást, mely lehetőséget kínál a kisgyermekes anyák munkaerő-piacra való belépéséhez

Női és férfi esélyegyenlőség A nők szempontjából kiemelten fontos a családi és munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetése: GYES , GYET melletti munkavállalás szabályainak változása: a GYES mellett a gyermek 1 éves kora után várhatóan 2006. jan. 1-jétől lehet munkát vállalni a részmunkaidős munkavállalás már 2001-től lehetséges július havi dupla családi pótlék (2002. évi XXXIII. törvény ~ a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. módosításáról) mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó juttatásokat ( a szülők egyenjogúságáról szól az Alkotmány 67§ és a Családjogi tv.1§ és 72§ (1)) Családbarát Munkahely díj: 2000. óta minden évben meghirdetésre kerül

Női és férfi esélyegyenlőség Családon belüli erőszak (45/2003. (IV.14.) Országgyűlési Határozat) A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájához kapcsolódó jogszabályok Kríziskezelő intézményrendszer modellkísérlet elemei Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat 2004. jan. 1-én megkezdte működését az első kísérleti kríziskezelő központ 2005. április 1-től működik a az országos lefedettségű, napi 24 órában működő anonim segélyvonal 06-80-20-55-20 „Országos Kríziskezelő Központ Hálózat” – modellkísérlet meghívásos pályázat útján 8 regionális családok átmeneti otthona került kiválasztásra, amelyek felvállalták, hogy férőhelybővítéssel, ill. szakembergárda növeléssel bántalmazott gyermekeknek vagy gyermekükkel menekülő nőknek segítséget nyújtanak

Női és férfi esélyegyenlőség Zárt menedékház vásárlása, működésének elindítása 2006. év elején meghívásos pályázat útján a működésre alkalmas, szakmai tapasztalatokkal rendelkező nagy civil szervezet kiválasztása zajlik Információs program a családon belüli erőszak ellen 2005. őszén az ICSSZEM társadalmi információs programot indít a családon belüli erőszakkal kapcsolatos információk és az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat telefonszámának széleskörű megismertetésére

Európai Unió által támogatott programok Az EU története során egyre fontosabb szerepet kapott a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése, melynek során a normaalkotáson túl anyagi és szellemi segítséget is adnak a tagjelölt, és a tagországok részére: Phare Program pl.: 2002 „Esélyegyenlőség megteremtése a munkaerőpiacon Az Európai Szociális Alap támogatásával a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program keretében pl.: „A nők munkaerő-piacra való visszatérésének ösztönzése” programcsomag „A családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítése” programcsomag