A nevelési tanácsadás aktuális szakmai kérdései Martonné Tamás Márta Dr. Szvatkó Anna

Az újabb törvényi változásokból fakadó szakmai szükségszerűségek A vizsgálatok és szakvéleményezési folyamat tudatosabb tervezése A terápiás gondozás / vizsgálatok arányának határozottabb beállítása Együttműködés fontossága (SZB., oktatási intézmények, pedagógusok, más pedagógiai szakszolgálatok, fenntartó …) Ellátási formák, munkamódok lehetőségekhez igazított alkalmazása („kisérés”) Nyitás az integrált típusú módszertanok felé »Égetően szükség volna a nevelési tanácsadás protokolljára!

A vizsgálati munka differenciál-diagnosztikai aspektusai SNI B: „súlyos” rendellenesség, intellektuálisan többnyire nem mutat egy sd-nál nagyobb eltérést az átlagtól, pszichogén háttértényezők lehetségesek Tanulási gyengeség: mutathat egy sd-nál nagyobb eltérést az átlagtól, szociokulturális eredetű háttértényezők lehetségesek – BTM? BTM

A beilleszkedési, tanulási,és magatartási nehézségek / zavarok vizsgálatának specifikumai Folyamat- és fejlesztődiagnosztikai szempontok a mentálhigiénés prevenció egyidejű képviseletével – komplexitás fontossága Magatartás-beilleszkedés: (klinikai) pszichológusi kompetencia Anamnesztikus adatok elmélyült megismerése és értékelése, a pedagógiai környezet elemzése Széleskörű diagnosztikus eszköztár használata a megfigyeléstől a klinikai próbamódszerekig A sérülésspecifikus vizsgálódás megfelelő helye, aránya a vizsgálati folyamatban

Egyes területeken, különböző okok miatt aránytalanul sok igény merül fel Az egyéni terápiás ellátás nem szenvedhet csorbát! Előzetes konzultációk – pedagógiai diagnosztika - iskolapszichológiai tevékenység Finanszírozás: vizsgálat kontra ellátás A vizsgálatok időzítésének lehetséges módjai, nehézségei (határidők, várólista, stb.) A BTM-vizsgálatok iránti igény kezelése

A BTM-vizsgálatok lehetséges kimenetei (szakvéleménybe foglaltan) A nem BTM esetek és a javaslat Szakértői bizottsághoz irányítás, átmeneti javaslattal Gondozásba vétel a nevelési tanácsadóban – és az önkéntesség elve Együttműködés kezdeményezése más mentálhigiénés szervezetekkel, gyermekvédelmi ellátással Értékelés alóli felmentés hosszú távú hatásai – az előrelátás képessége Az intézményi pedagógiai környezet szakszerű befolyásolása, pl.: –Javaslattétel tanórán kívüli ellátásra –Javaslattétel tanórai ellátásra

Az iskolaérettségi vizsgálat megváltozott szerepe, funkciója Folyamatdiagnosztika részeként értelmezhető Nem csak vizsgálat, további pedagógiai segítség kijelölése Vizsgálat utáni visszajelzés pedagógusnak Aktuális oktatásirányítási szempontok kontra függetlenség

Formai kérdések Az intézményesség értékei A szakvélemény aláírói, kompetenciájuk a tartalom függvényében A vezető hitelesítő feladatai A szakvélemény formája: aláhúzható változat? SZB-től érkező SNI B szakvélemények elfogadása

Amit üdvözlünk: Fejlesztő pedagógus szakképzettségi előírása (2. § 2. bek. d)) Beemelődött a neuropszichológiai és megerősödött a tanácsadói szakpszichológusi képzettség (2.§ 4. bek.) Öt év előírása (2.§ 6. bek.) Pszichológus – gyógypedagógus arány (2. § 7. bek.) A szülő szerepének hangsúlyozása (4.§ 1. bek.) A szükséges személyi és tárgyi feltételek garanciája (6§)

Ami kifejezetten problematikus: Az EGYMI keretein belül működő nevelési tanácsadás gyakorlati megvalósulása A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai szakvéleményezésért felelős személy kiléte egy kevéssé átlátható intézményi struktúrában Párhuzamos dokumentáció vezetése (forgalmi napló, egyéni fejlődési lap, munkanapló, dosszié, statisztika…21.§ 1. bek.) Az iskolapszichológiai ellátás dokumentációja és statisztikája, különösen az eltérő sajátosságok miatt

Amiről megoszlanak a vélemények: A vezetői megbízatás szakképzettségi feltétele (3. §) A nevelési tanácsadásról szóló közzétételi kötelezettségű információk köre (SZMSZ, IMIP, és annak értékelése) (4. § 6. bek.) Szülői kérésre készítendő intézménytől független szakvéleményezés megvalósulásának tartalmi sajátosságai (21. § 5. bek.) Ki az érintett pedagógus? (23. § 1. bek.) Az SNI B gyermekek helyszínen történő megfigyelése, az információk megküldése a szakértői bizottságnak – Mikor? Minek a kárára? Kivel? (23. § 2. bek.)

Az exponált, és további problémák megbeszélése a délutáni szekcióülésen folytatódik. Az érdeklődőket és megjegyzéseiket, véleményüket kíváncsian várjuk. A figyelmet köszönjük.