Mózes 1. könyve A termtésről
Kezdetben teremté Isten az eget és a földet Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig puszta vala a mélység színén és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És monda Isten: Legyen világosság … és elválaszja Isten a világosságot a setétségtől És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a sötétséget nevezé éjszakának . . . Első nap.
És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválasztja a vizeket a vizektől. … elválasztá a mennyezet alatt való vizeket a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek. . . Második nap
És monda Isten: Gyűljenek egybe ez ég alatt való vizek egy helyre , hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyült vizeket pedig tengernek nevezé. . .
Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint. . . Hajtá tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcsöző fát . . . És látá Isten, hogy jó. Harmadik nap
É monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától . . . Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal. . .
és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat . . . és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. . . És uralkodjanak a nappalon és az éjszakán. . . És látá Isten, hogy jó Negyedik nap
És monda Isten: Pezsdüljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől . . .
És madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén.
És teremté az Isten a nagy vizi állatokat és mindazokat a csúszó mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az ők nemök szerint, . . .
és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint . . . és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. És megáldá azokat Isten mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön. Ötödik nap
Azután monda Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó mászó állatokat . . .
és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn . . . és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn. . . és Isten látá, hogy jó.
És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra . . . . . . Teremté tehát az Isten az embert az ő képére; Isten képére teremté őt: férfiuvá és asszonnyá teremté őket . . . . . . És látá Isten, hogy minden amit teremtett vala, ímé igen jó . . . Hatodik nap
És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege. Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt . . .
4. parancsolat: Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednak szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belül van; Mert hat napon át teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
Hálát adok Uram . . .