vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01 A kirendeltség vezetési -szervezeti rendszere 2004.10.01 Dr. Kónya József ezredes Egyetemi docens tanszékvezető

Határőrségi vezetés-szervezés elmélet I/1. A Határőrség szervezeteinek rendszermodellje, működési céljai, feladatai, főbb tevékenységi folyamatai és a végrehajtás környezeti jellemzői. A vezetési funkciók gyakorlásának határőrségi sajátosságai. A helyi és területi szervek vezetésének elvi és gyakorlati kérdései, a szakirányítás rendszere. A kooperatív vezetési stílus. A vezető személyisége. A szervezetek innovációja. Az éves vezetési ciklusok. A katonai vezetéselmélet alkalmazása az alkotmányos rend minősített állapotában.

A Határőrség kirendeltségeinek szervezete és vezetési rendszere A rendszermodell, cél és feladatrendszer A Határőrség szervezeteinek rendszerkörnyezete A határőrségi szervezetek belső tagozódása A szervezeti szintek és a vezetés sajátosságai

A kirendeltség általános rendszermodellje

A rendszerműködés dinamikája Visszahatások

A MŰKÖDÉSI CÉLOKAT ÉS FELADATOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK Törvények: FUNKCIÓ HATÁSKÖR STRUKTURA ELJÁRÁS, MÓDSZER CÉL FELADAT SZERVEZET TEVÉKENYSÉG

A kirendeltség rendszertani jellemzői

Rendvédelmi jellegű célok és feladatok Együttes feladat Honvédelmi jellegű célok és feladatok Rendvédelmi jellegű célok és feladatok

Elhelyezkedése a védelmi struktúrában FEGYVERES SZERVEK FEGYVERES ERŐK RENDVÉDELMI SZERVEK NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK INFORMÁCIÓS HIVATAL RENDŐRSÉG MAGYAR HONVÉDSÉG O K F POLGÁRI VÉDELEM NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL HATÁRŐRSÉG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL TŰZOLTÓSÁG KATONAI BIZTONSÁGI HIVATAL VÁM és PÜ. Elhelyezkedése a védelmi struktúrában NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT BÜNTETÉS VÉGREH.

Kormányprogram 2004.09.29 A polgárok biztonságérzetének javítása érdekében „láthatóvá” tesszük a rendôrséget. Budapesten megalakítjuk a City-rendôrséget, a nagyvárosokban elindítjuk a lakótelepi rendôrség-programot. Folyamatosan fejlesztjük a rendôrség felszereléseit, eszközeit. A 2010-ig tartó rendôrségi fejlesztési program elsô lépéseként 2005-ben ezer új rendôrautóval erôsítjük a rendôrséget. Intézkedéseket hozunk a közlekedési biztonság javítására. A rendôrség, a határôrség, a vám- és pénzügyôrség, a katasztrófavédelem, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok összehangolt működésével és fejlesztésével megsokszorozzuk a rendvédelmi szervek cselekvôképességét.

Kormányprogram 2004.09.29 2006-ra alkalmassá tesszük a határôrséget arra, hogy Magyarország a schengeni térség teljes jogú tagjává váljon.

A Határrendészeti Kirendeltség alapvető feladata az illetékességi területén a hatáskörébe utalt rendészeti és a védelmi feladatok végrehajtása. Ennek keretében: őrzi az államhatárt, ellenőrzi a határforgalmat, végrehajtja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott idegenrendészeti feladatokat, közreműködik a külön törvényben meghatározott menekültügyi hatósági feladatok ellátásában, végrehajtja a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeit, szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályokban meghatározott jogköröket, gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról, ellenőrzi a bejelentési kötelezettség és a Határőrség szakhatósági hozzájárulása alapján végezhető tevékenységeket, gyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek a feladatai ellátásához szükségesek, közreműködik a jogszabályban a Határőrség részére hatáskörbe utalt bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végrehajtásában, elhárítja az erőszakos cselekményeket, részt vesz a konfliktus helyzet és menekültügyi veszély kezelésében, végrehajtja a rendkívüli állapot, szükségállapot és a veszélyhelyzet rendvédelmi feladatait.

Külső ( országon kívüli) környezet - Az ország biztonságára ható folyamatok - Határhelyzetet alakító folyamatok, A határforgalmi folyamat A határrenddel összefüggő folyamat A jogellenes cselekményekből álló folyamat A szuverenitást veszélyeztető cselekményekből álló folyamat - Integrációs feladatok Szomszédsági viszony EU Határőrség

Osztályvezető, helyettesek Az elöljáró irányító környezet /Szolgálati és szakirányítási hierarchia/ Szolgálati utak Szakirányítási rendszer OPK OPK FŐIG FŐO Igazgató O IG Kirendeltség vezető IGH Osztályvezető, helyettesek O KIRV Szolg. CSV OV,H ALOV ALOV Részlegvezető Járőrparancsnok ALOV ALOV SZCSV RV

A kirendeltség humán alrendszere Egyéni szinten: Szubjektív adottságok, motivációk Csoporthoz való viszony Szervezeti szinten Szervezeti kultúra Szervezeten belüli konfliktusok Hatalmi viszonyok

A kirendeltség materiális javai Ingatlanok Ingó javak Anyagok Tárgyak Technikai eszközök Technikai berendezések

A kirendeltség immateriális javai Információs szféra Szellemi javak Pénzügyi eszközök

A kirendeltség szervezete Kirendeltség. vez Humán Kiem. Főea TMFEKÖZA Határrendészeti o Hatósági H. szerv OV KFŐEA Helyettes, főelőadó (hatósági) és segédelőadók (hatósági), szakértők. Szolg. CS. Logisztikai H. szerv Szolg. CS. Szolg. CS. Szolg. CS. Szolg. CS. Helyettes, technikai tiszt, segédelőadók (logisztikai), gondnok, takarító. a szolgálati részlegvezetők, főhatárrendészek, határrendészek, szakbeosztású főhatárrendészek és határrendészek, főútlevélkezelők, útlevélkezelők, járőrvezetők, járőrök.

A célok teljesülése Az államhatáron jelentkező veszélyeztető hatások elhárítása, Felfedett jogsértések száma, aránya (látencia?), Határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények teljesülése, Hatósági jogkör törvényes gyakorlása, Bűnmegelőzés állapota, Készenlét más szolgálati feladatokra, …… más….

Hatékonyság . Erő-eszköz felhasználás optimális . Mobil (alkalmazásban lévő) tartalékok vannak . Költségtakarékos megoldások jellemzi . Emberek, eszközök képességének felhasználása . Biztonság, . Önmegvalósítás

Működési jellemzők A szervezeti megítélése (elöljáró, lakosság által) A szervezet tagjainak morális állapota, Az emberek kultúrált megjelenése, ápoltsága, A technika karbantartottsága, Az objektumok kultúráltsága, Törvényesség és emberiesség az eljárások során, Az emberek kreativitásának helyzete, Kollektív szellem, Devianciák visszaszorítása… és más…

A vezetési funkciók gyakorlásának folyamata a kirendeltségen Információs folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ TERVEZÉS TERVEZÉS

Információs folyamatok

Az információs ellentétek folyamatok

A határhelyzet megítélése Információs folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ TERVEZÉS TERVEZÉS

- a munkafolyamatba ágyazva, - folyamatos adatgyűjtés A HATÁRHELYZET MEGÍTÉLÉSÉNEK GYAKORLATA - a munkafolyamatba ágyazva, - folyamatos adatgyűjtés - tipizált redszerek - a vezetési periódusokhoz igazodóan, - szervezetek közötti kapcsolatok - Induktív ha a szervezet vagy a szakterület alacsonyabb szintjén felmerülő problémák vizsgálatát az egész szervezetre vagy a szakterület egészére kiterjesztik. - Deduktív ha a problémák a szervezet magasabb szintjén merültek fel, és megoldásuk igényli a szervezet vagy szakterület teljes mélységében a kialakult helyzet áttekintését.

Módszerek a kirendeltségen - közvetlen informálódás, (megfigyelés, kommunikáció, , adatgyűjtés, adatok összevetése, személyes ellenőrzés…) - referálásos módszer, ( alárendelt vezetők, beosztottak) - vezetői értekezlet, (Kik vegyenek részt?) - írásbeli jelentés kérése, (Lehet ilyet?) adatszolgáltatás módszere, (Statisztika, bürokrácia?)

Döntés előkészítés Helyzetmegítélés, probléma felismerés Döntés- KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉS IRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok

A döntési alternatívák a kirendeltségen (A döntés feltétele, hogy legalább két változat álljon a döntéshozó előtt) Milyen lehetőségek adódnak? adaptáló döntés, (a helyi sajátosságoknak megfelelően…” meghatározott alternatívák közötti döntés, (vagy ezt, vagy azt…) szabad hatáskörű döntés, ( saját hatáskörének megfelelően…)

A döntés Helyzetmegítélés, probléma felismerés Döntés- előkészítés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉS IRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok

A döntési helyzetek jellemzői szerint a kirendeltség vezető döntései lehetnek: - bizonyosságra épített döntések, (nincs alternatíva) - kockázattal járó döntések, (bizonytalan kimenetek) - bizonytalanság helyzetében hozott döntésnek (kockázat, rutin szerepe)

- személyes döntések, (hatáskörrel rendelkező vezetők által) A döntés meghozatalának formáit tekintve a kirendeltségen született döntések: - személyes döntések, (hatáskörrel rendelkező vezetők által) - módszeres döntéséről, (vezetők bevonásával előkészítve) - tudományos döntéséről, ( kiterjedt feladatok esetén) - testületi döntések ( érdekképviselet) A formák kiválasztásánál meghatározó a szervezet működési rendje, a megoldásra váró probléma hordereje, a rendelkezésre álló idő, a vezető felkészültsége, személyisége, motiváltsága, valamint a vezetőtársaihoz és a szervezethez fűződő szociális viszonya.

A döntések kiterjedtségük alapján feloszthatóak: - normatív döntésekre, (lesznek helyi szabályzók?) - konkrét és egyedi döntések, (hogyan dokumentáljuk)

A koordinálás (együttműködés) Helyzetmegítélés, probléma felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉS IRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok

A koordinálás feladata - az erőforrások tervben nem szabályozott összhangjának megteremtése, amely a szervezetszerű, az együttműködő és bevonható erőkre is kiterjed; - a folyamatosan változó körülmények és feltételek miatt az erőforrások új összhangjának megteremtése.

A koordinálás iránya: a szervezeten belüli viszonyokra (alárendelt szervezetekre, beosztottakra, más erőforrásokra), Milyen mélységig, hogyan történik a technikai eszközök alkalmazásának koordinációja? a szervezet és külső, (együttműködő és bevonható partnerei) kapcsolatai közötti viszonyokra terjedhet ki. - Ki-kivel? A kirendeltség vezető kivel?

A koordinációs formák: - írásos koordináció, (mit foglaljunk írásba?) - koordinációs értekezlet, (milyen gyakran?) - vezetői koordináció, - együttműködési értekezlet vagy tárgyalás - bizottsági ülések

Információs folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ TERVEZÉS TERVEZÉS

A rendelkezések kiadása, tervezés A rendelkezések az irányítás, a vezetés és a belső igazgatás jogszabálynak nem minősülő eszközei, amelyek kötelező feladatokat vagy végrehajtási szabályokat, hatáskörbe utalt személyzeti, szervezeti és egyéb döntéseket tartalmaznak az alárendeltek számára. -A szóbeli rendelkezések -Írásbeli rendelkezések - A parancs (személyzeti ügyek írásban?) - Az intézkedés (írásban?) - A szabályzat (lesz kirendeltség szabályzat?) - Az ügyrend (mikor készítjük el?) - A munkaköri leírás (mindenkinek?)

A tervezés a kirendeltségen Tartalmuk alapján a vezetési folyamatok szerinti bontásban beszélhetünk pénzügyi, mozgósítási, harckészültségi, határvédelmi, személyzeti (Mi legyen?) Területi felosztásban lesznek-e alárendelt tervek?) Célszerűségi alapon: a stratégiai tervek, taktikai tervek, (Meddig látunk?) Időtényezők alapján hosszú, közép és rövidtávú tervek készülhetnek Rendeltetésük szerint: alaptervekről, munkatervekről,

Információs folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ TERVEZÉS TERVEZÉS

A szervezés A szervezés olyan tevékenység, amely meghatározott cél érdekében az egyes munkafolyamatok és azok ellátására hivatott szervezetek létrehozására, fejlesztésére, működési rendjének kialakítására, az alkalmazott módszerek és eszközök összehangolására irányul. Három tevékenységet foglal magába: a folyamatok megszervezését, (kaptuk) a szervezetek létrehozását, (létrehozták) a munkaszervezést (saját hatáskör)

A folyamatszervezés Fő folyamat Alárendelt 1 Alárendelt 2 Rész 1.1.

- a feladatkört a szervezeti folyamatokra kell állítani és összehangolni; - a szervezet illeszkedjen a környezethez, különösen azokhoz a szervezetekhez hasonlítson, amelyekkel gyakran együttműködik; - legyen részletesen tagolt, de ne legyen bonyolult, sok alá- fölé rendeltségi kapcsolattal. Inkább a mellérendeltségi kapcsolatok legyenek a jellemzőek; - a struktúra olyan legyen, hogy megadja az egyének szabadságát, de igazodjon felelőségükhöz és képességeikhez; - a szervezeti és az egyéni célok kerüljenek összhangba; - egyértelmű legyen a munkamegosztás; - legyen rugalmasan átalakítható, rendelkezzen önfejlesztő képességgel.

Kiépítés menete - tisztázni kell azokat a célokat, amelyeket a szervezetnek el kell érnie; - meg kell határozni azokat a folyamatokat, amelyek a szervezet munkáját jelentik, és amelyekhez kapcsolódnak; - ismerni kell azt a környezetet, ahol a szervezet működni fog, illetve azokat a szervezeteket, amelyekkel a szervezet kapcsolatba kerülhet; - tisztázni kell a szervezet tagjainak aspirációit, vagyis fel kell deríteni azokat az érdekeket, amelyek a szervezet tagjait, vagy leendő tagjait motiválhatják a szervezetben végzett munka során.

A gyakorlati kiépítés tennivalói: - a vezetési rendszer pontos meghatározása - a döntési rendszer kialakítása - információs rendszer kialakítása; - a formális szervezeti struktúra meghatározása (lásd: előzőek); - személyi kérdések eldöntése - a szervezet kommunikációs rendszerének kialakítása - az ösztönzési rendszer kialakítása, amely a szervezet teljes állományára vonatkozik és a munkateljesítményhez igazodik; - az ellenőrzési rendszer kialakítása, amely ebben az esetben a szervezet elé állított célok helytállóságára, a szervezeti folyamatok valódiságára és a szervezet tagjainak teljesítményére vonatkozik, beleértve az egyéni aspirációk teljesülését is.

A munkaszervezés - előfordulhatnak olyan feladatok, amelyek szükségessé teszik a korábbi munkarend átprogramozását, más személyek kijelölését vagy új eszközök felhasználását speciális szakértelmük, képességeik alapján; - a munkarend összhangját megbonthatják váratlan megbetegedések, szociális problémák, a berendezésekben támadt üzemzavarok, a környezetben előforduló rendellenességek; - a felsőbb irányítószerv által meghatározott feladatok prioritást élveznek, - a szervezeti funkciók olyan eseményt produkálnak, amelyek a szervezeti kapacitások maximális igénybevételét igénylik - a szervezet képviseletével járó kötelezettségek gyakran szükségessé tehetik a korábban megszervezett munka átszervezését,

Információs folyamatok Helyzetmegítélés, Helyzetmegítélés, Döntés- Döntés- probléma probléma Dőntés Dőntés előkészítés előkészítés felismerés felismerés RENDELKEZÉS, RENDELKEZÉS, ELLENŐRZÉS ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁS IRÁNYÍTÁS SZERVEZÉS SZERVEZÉS KOORDINÁCIÓ KOORDINÁCIÓ TERVEZÉS TERVEZÉS

Az irányítás Nyílt hatású irányítási lánc Vezérlés elvén alapuló irányítás

A szabályozások: Zárt hatásláncú a szabályozás A zavaró hatások kiküszöbölése (izolálás)

Helyzetmegítélés, probléma felismerés Döntés- előkészítés Dőntés KOORDINÁCIÓ SZERVEZÉS IRÁNYÍTÁS RENDELKEZÉS, TERVEZÉS ELLENŐRZÉS Információs folyamatok

Az ellenőrzés megállapítja: - a célkitűzések, feladatok meghatározásának helyességét; - végrehajtásban elért eredményeket, vagyis a célkitűzések elérésének fokát; - kimutatja az eltérések eredőjét, amelyeket szubjektív vagy objektív eredetű okokra vezet vissza; - minősíti a kialakult állapotokat, amelynek során megerősítéssel, segítéssel, tanácsokkal lendíti át a végrehajtást a felmerült nehézségeken.

Az ellenőrzés célja: a.) Az irányító szerv szempontjából: - a kitűzött célok és feladatok helyességének megállapítása; - a végrehajtásban résztvevők számára szükséges feltételek meglétének számbavétele; - a célok és feladatok érthetőségének, a végrehajtók motiváltságának megismerése; - a részfolyamatok vezetettségének, összhangjának megállapítása, a saját vezetői szervezet munkájáról történő tapasztalatszerzés; - a szabályozottság minősítése, új szabályzás szükségességének megállapítása, az elavultak hatálytalanítása; - prognózisok beválásának, a döntés előtt alkalmazott hipotézisek igazolása; - más vezetési folyamatokra is kiterjeszthető, vagy más vezető szerv számára átadható tapasztalatok szerzése; - az ismert elvek gyakorlat által történő bizonyítása, illetve a gyakorlati tapasztalatból levonható elvi következtetések megalkotása.

A SZOLGÁLAT ÉVES MEGSZERVEZÉSE Az éves tevékenység megszervezése a határőrség vezető szervei olyan tipizált munkafolyamatának tekinthető, amely biztosítja a szolgálati tapasztalatok összefüggő feldolgozását, a szervezetre ható külső hatások előrejelzését, a tevékenység főbb irányaira vonatkozó döntések meghozatalát, a végrehajtás megszervezését és a szükséges feltételek kialakítását egy éves időtartamra.

Az éves tevékenység megszervezésének vezetéselméleti modellje