Összetett tevékenységű, egészségügyi intézmények könyvvizsgálatának sajátosságai az AUDIT SERVICE Kft. tapasztalatai alapján Összeállította: dr. Serényi Iván

1. Kliens háttér Országos/ regionális hatáskörű jogosítvánnyal rendelkező intézetek (költségvetési) Országos/ regionális szakmaspecifikus hatáskörű járó- és fekvő betegellátó kórházak (költségvetési) Nonprofit területi/ egyházi egészségügyi szolgáltató központok (vállalkozási) Egészségügyi vállalkozások (gyógyszertárak, házi- és fogorvosok, diagnosztikai cégek) 2. Kliensszám jelenleg költségvetési: 21 db vállalkozási: 23 db

3. Az Audit Service Kft. munkaszervezési alapjai:  választott tisztégből adódó feladatok  folyamatos könyvvizsgálat  közbenső beszámolók auditálása  éves audit  kiegészítő audit jelentések  kiegészítő adó-, gazdasági-, vezetési tanácsadás

4. Az Audit Service Kft. módszertani alapjai:  irodai standardok web-lapon (  nyitó-, évközi-, várható eredmény-, leltárellenőrzési-, átvilágítási, pályázati kiegészítő audit munkaprogram  zárlati dosszié és CD lemez, feltöltött bázisadat állomány (Magyar Szakértői Holding software)  audit algoritmus modell:  üzleti környezet vizsgálata  szabályozási környezet vizsgálata  jog/kötelezettségvállalás elemzése  bizonylatellenőrzés  könyvelésellenőrzés  adózás ellenőrzés  zárlat/leltár vizsgálata  beszámoló vizsgálata  minősítés, értékelés

5. Az üzleti környezet vizsgálatának sajátosságai:  az ellátási körzet specifikumai, kapcsolatai (EÜ Minisztérium, önkormányzati háttér)  a szakmai profilok köre, finanszírozási-ellátási befogadottsága, biztosításának erőforrás-modelljei (ÁNTSZ, OEP)  a szakmai profilok folyamatainak kapcsolatai a járó-, fekvő betegellátás, kiegészítő szolgáltatások terén, mint piaci igényvizsgálat (minőségbiztosítás, szakmai előírásrendszerek)  az erőforrás-ellátottság összefüggései sajáterős-, alvállalkozói-, kiszervezett kapcsolati hátterekben (ingatlanháttér, eszközellátottság, anyagellátás, szakemberellátás, informatika)  elő- és utókalkulációs rendszerekből levont tapasztalatok a fedezeti hátterek meglétére, alakulására, társüzemi elszámolási rendjére (szakfeladatok, önköltségi helyek, szervezetrendszer)  teljesítmények megfigyelése, értékelése (kapacitáskorlátok, finanszírozási korlátok, betegszám és esetszám vizsgálatok)

5. Az üzleti környezet vizsgálatának sajátosságai folyt.:  A működtetés szervezésének sajátos kiegészítő funkcióvizsgálata  általános egészségügyi kérdések:  laborszervezés?  röntgen, URH, diagnosztikák?  gyógyszerellátás?  általános üzemviteli kérdések:  textília?  hulladékkezelés?  étkeztetés?  általános szervezési kérdések:  gondnokság?  biztonsági feladatok?  energiaellátottság?

6. A szabályozások vizsgálatának sajátosságai:  SZMSZ aktualitása  ügyviteli szabályozások ismerete, betartása  szakmai/gazdasági kapcsolatok megléte  gazdálkodási előírások megfelelősége, gyakorlattal azonossága  belső vezetés vezénylési mechanizmusának tapasztalatai  belső ellenőrzési rendszer működésének tapasztalatai  informatikai rendszer működésének tapasztalatai  költségvetési intézményeknél az előirányzat kezelés és módosítások értékelése  költségvetési intézményeknél a pénzforgalmi és üzemgazdasági szemléletű eltérések összehasonlítása

7. A jog/kötelezettségvállalás vizsgálatának sajátosságai:  tevékenységgyakorlási engedélyek megléte, megfelelősége  ellátási feladatok teljesítménymutatóinak teljesítése, értékelése  vállalkozási feladatok köre, teljesítésének értékelése  az erőforrás-biztosításának külső megállapodásai  kiegészítő szolgáltatások nyújtásának szerződéses hátterei (ellátásra, kapacitáskihasználásra, vállalkozásokra)  OEP finanszírozási megállapodás összevetése a gyakorlati megvalósítással, elszámolási differenciák értékelése  szerződéses díjtételek, közbeszerzések bonyolítása, a teljesítés elszámolás/igazolás mechanizmusának értékelése  költségvetési intézményeknél a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, elszámolás szabályosságának kiemelt vizsgálata

8. Kiemelt kérdések- és szempontok az audit munka tervezése- és végrehajtása során: 8.1. Elvi alapok vitakérdései:  A „fordított ló” esete: a betegségmegelőzés, az egészségvédelem, a diagnosztizálás, a gyógyítás, a rehabilitáció szakmai elsőbbsége a gazdálkodási háttér felett biztosítható-e?  A „pontgyűjtő gazdálkodás” problémája: az elvégzett egészségügyi ellátás és az elszámolt esetek eltérései az alulfinanszírozottság miatt kiemelt kockázatot jelenthetnek?  Az ellátási körzeteken belül az alulfinanszírozottság ellenére miért nincs egységesített területalapú finanszírozási hozzájárulás a fenntartási körön kívül?  Mi a helyzet a nem külső finanszírozású betegellátással?  Az állami/önkormányzati kiegészítő finanszírozás a technikai eszközellátást képes-e biztosítani, az innen történő részleges működésfinanszírozásnak mi a hatása a tervezés biztonságára?

8.2. Módszertani összefüggések, vitakérdései:  Az outsourcing típusú kiszervezett tevékenységek vizsgálatának sajátosságai az egészségügyi auditok során (étkeztetés, mosatás, gondnokság, gyógyszertár)?  A magántulajdoni és vállalkozási szervezetekkel való üzleti kapcsolatok (bevétel/kiadás) jelentkezése, elszámolása, kiemelt megfigyelése az egészségügyi auditok során?  A vagyonvédelem- és elszámoltatás térítésmentes eszköz- és gyógyszerbeszerzés, eszközhasználat esetén hogyan biztosított és rendezett mechanizmusú?  Milyen csoportkönyvvizsgálói feladatok jelentkeznek hierarchikus szervezeti megoldásoknál (állami középirányító szervezeti audit vagy önkormányzati), az intézményekkel összevont audit munka során?  A mintavételes vizsgálati eljárások köre, mértéke, korlátai?

8.2. Módszertani összefüggések, vitakérdései folyt. :  A zárlati dokumentációk és leltárak teljeskörűsége?  A költségvetési intézmények negyedéves beszámolási rendszerére érvényesek-e a közbenső beszámolók auditálására vonatkozó szabályok?  Mit jelent a vállalkozás folytatása elvének való megfelelés érvényesítése az audit minősítés során itt?  Mit jelent a fordulónap utáni események értékelésének kezelése az audit munka minősítése során itt?  Mit jelent a könyvön kívüli tételek figyelembevétele az audit munka minősítése során itt?

8.3. A könyvvizsgálati munka végrehajtásának vitakérdései folyt.:  A nem saját tulajdonú vagyon nyilvántartása, megfigyelé- se, tárolási nyilatkozata?  A saját tulajdonú vagyon éves leltározása, piaci értékének meghatározásával kapcsolatos döntési szempontok?  A munkahelyi készletek állományba vétele, készletre vétele zárások alkalmával?  Kétes követelések értelmezése, értékvesztésének meghatározása, elszámolásának biztosítása?  Átmenő tételek köre, sajátossága, OEP elszámolások kezelése?  Céltartalék képzés szükségessége perek, műhiba perek esetén?  Adófolyószámla egyezőség szervezeti vizsgálatának szükségessége, KIR operatív egyeztetésének megléte?

8.3. A könyvvizsgálati munka végrehajtásának vitakérdései folyt.:  Külső források biztosításának megoldásai, fedezettsége?  Üzleti teljesítményértékelés megléte, eredményei az önköltségszámítás és utókalkuláció során?  Saját teljesítmények ÁFA elszámolása?  Üzleti jelentés típusú szöveges beszámolók tartalma?  Költségvetési rend szerinti elszámolású szervezeteknél további szempontok: A pénzügyi-, vagyoni-, jövedelmezőségi helyzet megítélése üzemgazdasági szempontú elszámolások szerint is? Az előző évi tartalékok tárgyévi bevétel elszámolása nélküli teljesítmény megítélés?

9. Könyvvizsgálati alapmodellek alkalmazása:  átvilágítási,  folyamatos könyvvizsgálati,  költségvetési audit,  vállalkozási audit,  Pályázati audit. 10. Köszönöm figyelmet. Rendelkezésükre áll módszertani bázisunk. Irodánk a kamara standard alkalmazási szempontjainak egyeztetésében igény esetén közreműködik.