ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 2014. évi változásai és egyéb szabályok ismertetése Bajzáth Tibor osztályvezető Tájékoztatási és Koordinációs Osztály

AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSE 1. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. Visszatérítendő összegnek minősül, ha a vevő még nem fizette meg az ellenértéket vagy megfizette, de az más jogcímen marad az eladónál [Áfa tv. 77. § (1) bek.]

AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSE 2. Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; az 58. § szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. [Áfa tv. 77. § (2) bek.] Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. [Áfa tv. 77. § (3) bek.] ALKALMAZÁS FELTÉTELE – SZÁMLA ÉRVÉNYTELENÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA [Áfa tv. 78. § (1)-(2) bek.]

Számlakibocsátói oldal fizetendő adócsökkenés Példa havi 15.000.- forint a gázdíj általány éves elszámoláskor 174.000.- forint a tényleges fogyasztás 6.000.- forint többletfizetést a fogyasztónak visszatérítik Áfa tv. 77. § (2) bekezdés c) 4

Számlakibocsátói oldal fizetendő adócsökkenés Példa zárt végű pénzügyi lízing esetén ha a lízingbe vevő nem fizet, akkor a lízing tárgy visszakerül a lízingbe adóhoz az eredetileg teljes összegről kiállított számlát korrigálni kell (birtokba adással teljesített ügyletről van szó) az új adóalap a meghiúsulásig kifizetett lízingdíjakhoz igazodik, azaz csökken, a megfizetett részletek összege lesz a végleges adóalap 5

AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSE 3. ÚJ SZABÁLY: ún. pénzvisszatérítésre jogosító ügylet Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet)

AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSE 4. feltéve, hogy a) az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesítettek (pénzvisszatérítésre jogosító ügylet), belföldön teljesített adóköteles ügylet, és b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. A VISSZATÉRÍTETT ÖSSZEG VÉLELMEZETTEN AZ ADÓ ÖSSZEGÉT IS TARTALMAZZA [Áfa tv. 77. § (4)-(5) bek.]

ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSE ALKALMAZÁS FELTÉTELE : A pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen: a) a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette. A b) pontja szerinti bizonylatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és – adóalany esetén – adószáma, a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában. [Áfa tv. 78. § (3)-(4) bek.]

Példa a pénzvisszatérítésre jogosító ügyletre A (gyártó) értékesít terméket B1 (kereskedőnek) 1000 pénz/db áron B2 (kereskedőnek) 1500 pénz/db áron B3 (kereskedőnek) 2000 pénz/db áron B2 (kereskedő) értékesít C (vevőnek) 2200 pénz/db áron 5 db terméket összesen 11000 pénzért (ez a visszatérítésre jogosító ügylet) [A („gyártó”) és B2 (kereskedő) közötti ügylet az adóalap csökkentésre jogosító ügylet] Visszatérítendő összeg kisebb legyen, mint 5 x 1000 pénz, azaz 5000 pénz „A” gyártó a visszatérítés időszakában (ha a feltételek teljesülnek csökkentheti az adóalapját. „C” vevő, ha van levonási joga, a visszatérítés időszakában csökkenti a levonható adóját, fizetendő adót növelő tételként számolja el.

Utólagos adóalap csökkentés feltételei Áfa tv. 78. § (ÖSSZEFOGLALÓ) Csökkentés lehetősége 1. Szerződés módosulása, megszűnése miatt visszatérített előleg, ellenérték esetében (77. § (1) bekezdés) 2. Zárt végű lízing, bérbeadás, vagyoni értékű jog átengedés meghiúsulása miatti visszarendezés esetében (77. § (2) bekezdés a) pont) Csökkentés feltétele 1. Számla korrekciója, ha az ügyletet számla kísérte, ha nem volt számla, mert azt nem kellett kiállítani, akkor elegendő a csökkentés alap feltételeként a 77. §-ban meghatározott pénz visszatérítés 2. Számla korrekció szükséges, ha volt számla, ha nem kellett kiállítani, akkor elegendő a visszarendezés – jellemzően mindig kell kiállítani számlát a nem azonnali fizetés miatt

Utólagos adóalap csökkentés feltételei Áfa tv. 78. § Csökkentés lehetősége 3. Betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíj visszatérítése (77. § (2) bekezdés b) pont) 4. 58. § szerinti ügylet elszámolási időszakának egésze tekintetében visszatérített, visszatérítendő ellenérték (77. § (2) bekezdés c) pont) 5. Engedmények, üzletpolitikai engedmény (77. § (3) bekezdés) Az adóalap, adó csökkenésből eredő korrekciók elszámolására vonatkozó szabályok 153/B. § Csökkentés feltétele 3. Ha volt számla, akkor annak korrekciója szükséges, ha nem kellett számlát kiállítani, azért nem kísérte az ügyletet számla, akkor elegendő a betétdíj visszatérítése 4. Az ügylet teljesítését tanúsító számla korrekciója szükséges, ha volt számla, ha nem kellett kiállítani, elegendő feltétel az ellenérték visszatérítése 5. Számla korrekciója kötelező, ha nem volt számla az ügyletről (még ha nem is volt kötelező a kibocsátása), nincs lehetőség adólap csökkentésre

A 153/B. § szerint elszámolható további esetek AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA [Áfa tv. 153/B. §] A 153/B. § szerint elszámolható további esetek az adóalany az adóalap és/vagy az adó meghatározása során tévedett a szerződésben megállapodott ellenértéknél magasabbat ellenértéket vett figyelembe magasabb adómértéket alkalmazott adómentesség helyett adókötelesen számlázta az ügyletet területi hatályon kívüli ügyletet belföldi adóköteles ügyletként számlázott belföldi fordított adózás helyett adót számított fel

AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA [Áfa tv. 153/B. §] Az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben; c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben; d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben (360 napon belül mégis kiléptették a terméket). Az 55. § (2) bekezdés szerinti számla érvénytelenítés esetében (teljesítés hiányában számlakibocsátás történt, de az értékesítőként szereplő kimenti magát és korrigál, vevő figyelmét felhívja) ez nem alkalmazható.

Levonható adó utólagos módosulásának elszámolása Ha az eredetileg levonható adó csökken a számla kézhezvétele időszaka (de nem később, mint a korrekciós számla/okirat kibocsátásának hónapját követő hó 15. napja) pénz visszatérítés időszaka az Áfa tv. 77. § (4) bek. szerinti esetben a változás bekövetkezésének időszaka Ha a levonható adó nő legkorábban a számla (okirat) kézhezvételének időszaka A Közösségen belüli beszerzés, belföldi fordított adózás, import önadózás, saját rezsis beruházás keretében megállapított adó, mint levonható adó esetében a különbözetet akkor kell figyelembe venni, amikor a fizetendő adó csökkenését vagy növekedését el kell számolni. (Kötelezővé vált az egyidejű elszámolás.) [Áfa tv. 153/C. §, 153/D. §]

Levonható adó utólagos módosulásának elszámolása Áfa tv. 153/C Levonható adó utólagos módosulásának elszámolása Áfa tv. 153/C. § (4) bekezdés A pénzvisszatérítésre jogosult adóalany korrekciós kötelezettsége Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja.

ÁFA tv. 58. § VÁLTOZÁSA Új szabály [Áfa tv. 58. § (1) bek.] Ha a felek időszakonként számolnak el, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg teljesítési időpont az érintett időszak utolsó napja [Áfa tv. 58. § (1) bek.]

ÁFA tv. 58. § VÁLTOZÁSA Kivétel: Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítés, szolgáltatás (áram-, víz-, gázszolgáltatás, szemétszállítás) Telekommunikációs szolgáltatás (ide értve azt is, ha a nyújtó a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít, ha annak elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás időszakának részeként kerül sor), ha a felek határozott időre történő elszámolásában állapodtak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg Teljesítési időpont: Fizetési határidő [Áfa tv. 58. § (1a) bek.]

ÁFA tv. 58. § VÁLTOZÁSA Telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb értelmezhető információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok időleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is (telefon, internet, TV) [Áfa tv. 259. § 23. pont]

ÁFA tv. 58. § VÁLTOZÁSA a telekommunikációs szolgáltatás nyújtása nem közszolgáltatási szerződés alapján történik, így ha közvetített szolgáltatásként nyújtják a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja, kivéve ha járulékos költségnek minősül például a cég a munkavállaló magáncélú telefonhasználatát időszakonként megtérítteti, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték esedékessége a telekommunikációs szolgáltatás részeként nyújtott közvetített szolgáltatásokra az 58. § (1a) bekezdése alkalmazandó a telefonszolgáltató és az előfizető viszonylatában de a telefonszolgáltató által igénybevett parkolási szolgáltatásra, ha időszakonként számolnak el, akkor az 58. § (1) bekezdés, ha nem akkor az 55. § (1) bekezdés szabálya alkalmazandó

ÁFA tv. 58. § változása Áfa tv. 284. § Alkalmazási hatály: 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont

Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 2014. június havi ügyvédi díj esedékessége, ha 2014. június 15. 2014. július 15. 2014. július havi ügyvédi díj esedékessége, ha 2014. június 25. 2014. július 10. 2014. augusztus 10. Teljesítési időpont június 15. július 15. június 25. július 31.

Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 2. A felek a 2014. június 15. és július 15. közötti időszakban teljesített termékértékesítésről számolnak el. Fizetési határidő július 25. Teljesítési időpont július 25. 3. Közüzemi szolgáltatások díja Esedékesség Teljesítési időpont 2014. júniusi áramfogyasztás díja július 15. július 15. 2014. júliusi áramfogyasztás díja augusztus 15. augusztus 15.

Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 4.A felek a 2014. július 15. és augusztus 15. közötti időszakban teljesített termékértékesítésről számolnak el. Fizetési határidő augusztus 25. Teljesítési időpont augusztus 15. 5. Telefonszolgáltatás díja Esedékesség Teljesítési időpont 2014. júniusi időszak július 18. július 18. 2014. júliusi időszak augusztus 18. augusztus 18. (A mobil telefonszolgáltatáson keresztül igénybevett autópálya használati díj, stb., parkolási díj megítélése is ugyanez, ha a telefonszolgáltatás részeként kerül sor annak elszámolására.)

Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 6. Bérbeadás ellenértéke Esedékesség Teljesítési időpont 2014. júniusi bérleti díj 2014. június 10. június 10. 2014. július 10. július 10. 2014. júliusi bérleti díj 2014. június 20. június 20. 2014. július 10. július 31. 2014. augusztus 10. július 31.

Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 7. Ingatlan bérbeadás és a járulékos közüzemi költségek esete Esedékesség Teljesítési időpont 2014. júniusi bérleti díj és az áprilisi közüzemi költség 2014. június 10. június 10. 2014. júliusi bérleti díj és a májusi közüzemi költség 2014. július 10. július 31. 2014. augusztusi bérleti díj és a júniusi közüzemi költség 2014. augusztus 10. augusztus 31.

Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 8. Ingatlan bérbeadás és a járulékos közüzemi költségek esete (ha külön számlázzák) Esedékesség Teljesítési időpont 2014. júniusi bérleti díj és 2014. június 10. június 10. az áprilisi közüzemi költség 2014. június 25. június 25. 2014. júliusi bérleti díj és 2014. július 10. július 31. a májusi közüzemi költség 2014. július 25. július 31.

IDŐSZAKOS ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK (Az Áfa tv. 58. és 59. § viszonya) ÉS AZ ELŐLEG (Az Áfa tv. 58. és 59. § viszonya) Az Áfa tv. 58. § (1) bek. új szabálya esetén ALKALMAZANDÓ 59. § SZABÁLYA Az Áfa tv. 58. § (1a) bek. kivételes SZABÁLYA ESETÉN TOVÁBBRA SEM ÉRTELMEZHETŐ AZ ELŐLEG!

2014. szeptemberi bérleti díj és augusztusi közüzemi költség Példa 2014. szeptemberi bérleti díj és augusztusi közüzemi költség esedékesség ellenérték előleg teljesítési megfizetése időpont szeptember 15. szeptember 10. szeptember 10. szeptember 30. szeptember 20. szeptember 18. szeptember 18. szeptember 30. számlázásnál nem kifogásolható, ha az előleg átvétele és az ügylet teljesítése egy számlával bizonylatolt a számlán fel kell tüntetni az előleg átvételének időpontját és az ügylet keletkezésének időpontját

Export Áfa tv. 98. § új (5) bekezdés Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel – a határidőben, 90 napon belül történő kiléptetés – teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.

Áfa 135. § Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a korrekciós kötelezettség alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni.

Példa: tárgyi eszköz használatba vételi időpontja 2012. május előzetesen felszámított adó 2 millió forint a beszerzéskor alkalmazott levonási hányad 40%, levont adó összege 800.000.- forint 2013. évben a levonási hányad 55% 2.000.000 *(0,4-0,55)=300.000 [10 eFt küszöb értéket meghaladja] 300.000/5=60.000 Ft a pótlólag levonható adó

Példa folytatása: a tárgyi eszközt 2014. június 30-án apportálják 2014. évi levonási hányad (a teljes évi ellenérték figyelembe vételével) 30% 2.000.000*(0,4-0,3)=200.000 200.000/5*6/12=20.000 a pótlólag fizetendő adó az apportba vevő 2014. évi levonási hányada (a teljes évi ellenérték figyelembe vételével) 60% 2.000.000*(0,4-0,6)=400.000 400.000/5*6/12=40.000 a pótlólag levonható adó

Áfa 135. § Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását, a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 240 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani, b) a nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 60 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani. Hatályba lépési szabály: arra kell kötelezően alkalmazni, amikor a vagyoni értékű jog szerzése 2014. január 1. napján vagy azt követően történt, de lehet a korábban szerzettre is alkalmazni.

Áfa 135. § Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok Nem változott: utólagos korrekció alanyi adómentesség időszakában az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségben „ …a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben…változás következik be..” Egyéni vállalkozó tevékenységének a szüneteltetése Időbeli arányosítás

Áfa 135. § Tárgyi eszközre vonatkozó különös esetek Eset: Áfás adóalany ültetvényt telepített és ehhez kapcsolódóan áfa-levonási jogával élt. Probléma Hogyan alakul az áfa-arányosítási kötelezettség az olyan rendkívüli események okán, mint például a fagykár, ami miatt az eredeti ültetvény egy részét ki kell vágni, módosíthatja-e, illetve ha igen hogyan az eredeti ültetvény termőre fordulásakor megállapított levont áfa összegét?

Áfa tv. 173. § A nyugta kötelező adattartalma a következő: a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Új szabály! Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.

Nyugta Áfa tv. 173/A. – 174. § Új szabály 2014. július 1-jétől: A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. A nyugta megjelenési formája Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki. 2014. július 1-jétől a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.

Egyes sertés termékre vonatkozó 5 %-os adómérték alkalmazása A 3. számú melléklet I. rész kiegészítésével az 5 %-os adómérték alá tartozik 2014. január 1-től (az ezen időponttól kezdődően keletkező adófizetési kötelezettség esetében) Fajtiszta tenyészsertés vtsz. 0103 1000 Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) vtsz. 0103 9110 Élő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) vtsz. 0103 9211 Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével) vtsz. 0103 9219 Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve vtsz. 0203 1110 Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva vtsz. 0203 2110 [Áfa tv. 3. sz. mell. I. rész)

Egyes sertés termékre vonatkozó 5 %-os adómérték alkalmazása Áfa. tv. 84. § (1) bekezdés a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni Áfa. tv. 84. § (2) bekezdés termék Közösségen belüli beszerzése esetében előleg fizetése esetében 60. §-ban említett esetben (fordított adózás) 64. § (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben (import) a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni.

Közösségen belüli beszerzés esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani (Ha a teljesítés és a fizetendő adó megállapítása között az Áfa tv-ben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, akkor a jogállás változást megelőző napon vagy ha a tartozását ellenérték fejében átvállalják, akkor az átvállaláskor kell megállapítani.)

Egyes sertés termékre vonatkozó 5 %-os adómérték alkalmazása Előleg – a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani Az előleg a fizetendő adó arányos összegét tartalmazza szolgáltatás igénybevétele esetén, ha a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett az adófizetésre (az előleg nettó) 140. § a) pont - ha a teljesítési hely meghatározására 37. § (1) bekezdést kell alkalmazni, az adót az az igénybevevő fizeti, ha a szolgáltatást nyújtó belföldön nem telepedett le adómentes termék Közösségien belül értékesítése esetén az előleg szabály nem alkalmazható

Egyes sertés termékre vonatkozó 5 %-os adómérték alkalmazása 60. §-ban említett esetben (fordított adózás) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani, amelyik a leghamarabb következik be. Az adott témakört nem érinti (fordított adózás és ezáltal a vevőnél adómegállapítási kötelezettség nem fordul elő sem belföldi, sem külföldi viszonylatban) 89. § szerinti mentes értékesítés esetén az adómértéknek nincs jelentősége

Egyes sertés termékre vonatkozó 5 %-os adómérték alkalmazása Példák: Különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok felvásárlók részére történő értékesítéseik során nem alkalmazhatják az élő sertésre vonatkozó 5 százalékos adómértéket, 7 százalékos kompenzációs felárra jogosultak 2014. január 5-én 600.000+ áfa értékben sertések értékesítésére került sor 2013. december 20-án 200.000 forint előleg átvétele esetén az adó megállapításának időpontja december 20., az adó mértéke 27%, fizetendő adó 42.520 2014. január 5. a teljesítés időpontja, 600.000-157.480=442.520*0,05=22.126

Egyes sertés termékre vonatkozó 5 %-os adómérték alkalmazása Példák: Közösségen belüli adómentes értékesítés teljesítési időpontja 2013. december 20., a számla kiállítás időpontja 2014. február 1., a fizetendő adó megállapításának időpontja 2014. január 15-e. 5%-os kulcs alkalmazásának a lehetősége fennállna, de a 89. § alapján nem kell adót felszámítani ha nem kerül kiszállításra a termék, akkor a teljesítés időpontja (a fizetendő adó megállapításának időpontja) 2013. december 20. „egyszerű teljesítés” Elszámolási időszakos ügyletben állapodnak meg a felek, a decemberi szállításokról a tárgyhónap utolsó napján számolnak el, az ellenérték megfizetésének az időpontja 2014. január 8. napja a teljesítés időpontja 2014. január 8. , az alkalmazott adómérték 5 %

Egyes sertés termékre vonatkozó 5 %-os adómérték alkalmazása Példák: Magyar adóalany Lengyelországból szerez be fagyasztott félsertést, a termék a magyar adóalany telephelyére 2013. december 20-án érkezik, a lengyel fél az ügyletről 2014. február 1-én állította ki a számlát, a fizetendő adó megállapításának időpontja 2014. január 15-e Az ügylet 5%-os adómérték alkalmazandó Ha a számlakibocsátás 2013. december 30-án történik, akkor a fizetendő adót 2013. december 30-án a számla kibocsátás időpontjában kell megállapítani, az alkalmazandó adómérték 27%

Egyéb változások Halottszállító személygépkocsi beszerzését terhelő adó levonható – Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pont halottszállító személygépkocsi: az olyan gépkocsi, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban [Áfa tv. 259. § 7/A] A változás nem érinti a személygépkocsi üzemeletetéséhez kapcsolódó teljes vagy részlege levonási tilalommal érintett beszerzéseket (üzemanyag, alkatrész, javítási szolgáltatás)

Egyéb változások 142. § (1) bekezdés b) pont kiegészül a tudomásulvételi eljárással történő használatba vételre utalással is 158/A. § számlát mely ország szabályai szerint kell kibocsátani – szabályozás pontosítása Egyszerűsített számla adattartalma kibővül a területi hatályon kívül teljesített értékesítések esetében a teljesítési időpont és a „fordított adózás” feltüntetésének kötelezettségével Mezőgazdasági szektorra vonatkozó fordított adózás tovább alkalmazandó 2018. december 31-éig. (2012. évi XLIX. tv. módosítása.)

Előzetesen felszámított adó levonásával kapcsolatos kérdés Eset: Egy Kft. szerződéses buszjáratokat indít több Miskolchoz közeli településekről. A buszjáratok a napi munkarendhez igazodva naponta közlekednek a Kft. telephelyére illetve vissza a településekre. A munkavállalók a munkavégzés céljából ingyenesen vehetik igénybe a szerződéses buszjáratokat. A szerződéses buszjáratok a munkarendhez igazodva településenként mintegy 100-120 munkavállaló szállítását oldják meg egy időpontban. A Volánbusz Zrt. indít a településekről a munkarendhez részben illeszkedő járatokat, de ezen járatok kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy az összes munkavállalót el tudja juttatni a Kft. területére a munkakezdés időpontjára. Probléma: A fenti körülmények megalapozzák-e a buszjárat üzemeltetését terhelő adó teljes mértékben történő levonásba helyezését?

Előzetesen felszámított adó levonásával kapcsolatos kérdés Eset: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban történő beszerzése esetén, a nagyobb volument képviselő kezdőrészlet áfa tartalmának levonása hogyanalakul. Probléma: - Dönthet–e úgy az adózó, hogy a vélelmezett magáncélú használat ismeretében, hogy az előzetesen felszámított adót egy összegben levonja a tényleges forgalomba helyezés időpontja előtt a tényleges magánhasználat arányának hiányába, majd azt követően a ténylegesen felmerült magáncélú használatra tekintettel az Áfa tv. 14. § alapján teljesít adófizetési kötelezettséget. - Amennyiben levonási jogával részben sem él az adóalany, de az igénybevett szolgáltatás adólevonásra jogosító tevékenységhez is hasznosul, akkor utólag elévülési időn belül az általa képzett reális arányszám felhasználásával meghatározott adó levonása jogszerű-e?

Előzetesen felszámított adó levonásával kapcsolatos kérdés Az Áfa tv. 18. § (1a) bekezdés a) pontjában megfogalmazott esetben az üzletág átadás kérdésköre esetén, adólevonásra jogosító tevékenységnek minősül-e a pénzügyi lízing nyújtása követelésvásárlás (faktoring) pénzkölcsön nyújtása

Pénzügyi lízing (értékesítés mellett hitelnyújtás is történik) Adómentes a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását; ide tartozik a követelés vásárlás (faktoring) [Áfa tv. 86. § (1) bek. b), d) pont] a vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyaiból adódó hitelügylet Pénzügyi lízing (értékesítés mellett hitelnyújtás is történik) Komplexügylet megítélése

Faktoring komplex ügyletként főszabály szerint adóköteles, de Faktoring olyan komplex szolgáltatás, amely az alábbi szolgáltatások közöl legalább kettőt tartalmaz: megelőlegezés, finanszírozás adómentes követelések nyilvántartása ügyfél javára történő beszedés (behajtás) védelem az adósok fizetési késedelme, mulasztása ellen adóköteles Faktoring komplex ügyletként főszabály szerint adóköteles, de ha finanszírozási elemet is tartalmaz, amely önmagában adómentes lenne és az egyéb szolgáltatásoktól egyértelműen elkülöníthető, akkor a finanszírozási szolgáltatás ellenérték része adómentes, az egyéb szolgáltatások pedig adókötelesek

Termékimport a „42-es vámeljárás „

Számlázás Elektronikus útdíj szolgáltatási rendszerben alkalmazott bizonylatolás Eset: Egy gazdálkodó előre feltöltött útdíj egyenlege terhére teljesíti az Útdíjtörvényben előírt fizetési kötelezettséget. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ezen kötelezettség teljesítéséről számlát állít ki „előre értékesített útdíj” címen. Ettől az időponttól kezdve nyílik meg a lehetősége az útdíjköteles járműveknek a szolgáltatás igénybevétele. Probléma: Az úthasználati folyószámla feltöltésekor még nem ismert, hogy konkrétan mely ügylet ellenértékébe kerül beszámításra az adott összeg, következésképpen a feltöltés nem tekinthető előlegnek (elegendő a számviteli bizonylat kiállítása). Kérdést és egyben problémát vet fel, hogy a példa szerinti esetben a kiállított számla alapján van-e lehetősége adólevonási jogot gyakorolni a gazdálkodónak.

Számlázás Teljesítés időpontja küldemény esetén Magyarországi társaság Kínába terméket értékesít másik adóalany részére. A kiszállítás fuvarozással és repülőgéppel történik. Probléma: A példabeli esetben mit tekinthetünk az Áfa tv. szerinti teljesítés időpontjának? termék feladásának dátuma? termék feltételezett birtokba történő átadásának az időpontja?

Ingyenes szolgáltatások adóalapja Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. [Áfa tv. 14. § (1) és (2) bek.] A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. [Áfa tv. 69. §].

Ingatlan használatba adása Beszerzési költség (értékcsökkenés), használatba adás érdekében felmerült folyó kiadások (pl.: ügyvédi díj) Ha ráfordítás nem merül fel, akkor az adóalap nulla pl. ingyenes közlekedési szolgáltatás esetén annak határköltsége nulla vagy pótlólagos költség nem merült fel

szünet

Személyi jövedelemadó 2014 2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról és 2013. évi CCXXXVI. törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Fogalmak külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint - a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén. Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld [ 2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról] mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. Kockázati biztosítás: új fogalom

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt kiutalt összeget; azt az összeget, amelyet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a 28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre;

A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben a) egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;

Családi kedvezmény az Szja-ban Felváltva gondozott gyermek Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak. Kedvezményezettnek számit mindkét szülőnél kedvezmény 50 százaléka érvényesíthető A felváltva gondozott gyermekre tekintettel érvényesíthető részt egymásnak nem adhatják át.

Példa A szülők elváltak. 1 közös gyermekük van, akit felváltva gondoznak. A következő házasságában anyának újabb két gyermeke született. Az apának élettársa van és közös gyermekük született. Családi kedvezmény az anyának havonta: (2 x 206 250 + 1 x 103 125) = 515 625 Családi kedvezmény az apának havonta: (1x 62 500 + 1 x 31 250) = 93 750

A családi kedvezmény érvényesítése A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a) a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról, b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről, amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.

A családi kedvezmény közös érvényesítése a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban - a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével - fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

Rendelkező nyilatkozat önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százaléka, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként - az a) pontban foglaltaktól függetlenül - ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százaléka a lekötés adóévében, bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka, de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen - 150 ezer forint.

Rendelkező nyilatkozat 150 ezer Ft függetlenül a nyugdíjkorhatártól, illetve attól, hogy egy vagy két típusú pénztárba történik a befizetés, a külön korlátok megszűntek Egyszerűbb szabályok Kiutalási alapok és a rájuk vonatkozó százalékos mértékek ugyanazok maradnak (20, illetve 10 %)

Új szabályok: nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződésre - ide nem értve a 2014. január 1-je előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződést - és annak díjára lehet alkalmazni. nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítést a biztosított halála, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.

Új szabályok: nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény ugyanolyan jellegű, mint a rendelkező nyilatkozat: A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (nyugdíjbiztosítási nyilatkozat) a Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett, adómentes bevételnek minősülő vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, de a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

Új szabályok: nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény (nyilatkozat) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette) az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül a magánszemély által megjelölt biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél (jogelődjénél) a biztosító igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetés, vagy rendelkezési jogosultságot megalapozó biztosítási szolgáltatás igénybevétele Több biztosító esetén is csak egy biztosító jelölhető meg Az előbbi rendelkezésektől eltérően a biztosító végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztése esetén a magánszemély a teljesítést kérheti nyilatkozata szerint ha van más biztosító pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére)

Nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény (nyilatkozat) Amennyiben a megjelölt biztosítónál a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, a befolyt összeget a biztosító a magánszemély a) más biztosítónál fennálló nyugdíjbiztosítási szerződésére való jóváírás céljából a magánszemély nyilatkozata alapján ezen biztosítóhoz továbbutalja; b) nyugdíjbiztosítási szerződésének nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja; c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek), illetve a kedvezményezettnek minősülő örökösök részére kiutalja; d) az a)-c) pontban nem említett esetben, illetve a magánszemély a) pont szerinti nyilatkozata hiányában az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból szűnt meg.

Nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény (igazolás) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint - kiadott igazolás alapján teheti meg amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt biztosító: nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát). A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

Külföldi biztosító igazolása A külföldi biztosító által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan - az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított - igazolásával, amelyben a külföldi biztosító a (3) bekezdésben említett adatokon túlmenően a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét, b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

Visszafizetés Az átutalt összeget a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetett összegből - ha van ilyen - levonja, a szerződés megszűnését követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.

Egyéb szabályok a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában - a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően - feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.

Közös szabályok Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Ha a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

Ingatlan 1. az ingatlan átruházásából szövegrész helyébe az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából szöveg lép vagyis ha nem lakóingatlanról hanem egyéb ingatlanról van szó, és azon vagyoni értékű jog van (földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga) és az értékesítés hatodik évben történik, akkor 10 százalékos mértékű csökkenés alkalmazható.

Ingatlan 2. adómentesség Termőföld adómentessége: megszűnik a 4.318.000. Ft-os korlát birtok-összevonási cél meghatározása ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással szomszédossá válik. Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgáim. Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el. 9.5. alpont 9.5.2. pontjában a ha rendelkezik szövegrész helyébe a ha legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik szöveg (pontosítás)

Adómentességek a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás); kibővül a mentesség hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatással

Adómentességek 2. A kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének. Már 2013. évre is alkalmazható!

Adómentességek 3. A pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor. Megszűnik a jelzálog fedezetre vonatkozó előírás A jövedelemkorlát nyugdíjminimum 4 szerese Egyezségre is vonatkozik

Adómentességek 3. (Egyéb indokkal adómentes) a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatás azzal, - hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozók, az őstermelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Biztosítás Új fogalom! Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét. e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy - ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt - fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak.

Biztosítás 2. adómentesség Az Szja. tv. 1. számú melléklet 6.3. pontjában leírt szabályok egyszerűsödtek a korábbi kivételekre vonatkozó szabályok mellőzésével, így a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része) adómentes.

Biztosítás adómentesség A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás díjának adómentességre vonatkozó szabály kiegészítése „a más személy által fizetett” szövegrésszel [Szja. tv. 1. számú melléklet 6.9. pont].

Biztosítás egyéb jövedelem Egyéb jövedelem (Szja. tv. 28. § (2) bekezdés): a biztosító teljesítésének azon része egyéb jövedelem, amely az 1. számú melléklet 6.9. alpontja alapján, vagy 2013. január 1-jét megelőzően az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján adómentesen fizetett díj összegét meghaladja. [leegyszerűsítve]

Egyéb változások Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek [Szja tv. 69. § (3)]. Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek [ 1.sz. melléklet 9.1.].

Egyéb változások A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadás a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [ Szja tv. 3. számú melléklet]. Az ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást érinti. Jellemzően előforduló bevétel a kapott kártalanítás, kártérítés [ 2 és 10. számú melléklet].

Ingatlan bérbeadás Önálló tevékenység Az Art. 22. § (16) bekezdése szerint a magánszemély adózó mentesül az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az Áfa tv. szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat, és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával.

Ingatlan bérbeadás Bevétellel szemben költségelszámolás kétféle módon lehetséges: Tételes költségelszámolás 10 százalékos költséghányad

Tételes költségelszámolás Főszabály: csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Rezsiköltség: Bérleti díj + közüzemi díjak megtérítése ( bevétel és költség is), vagy A mérőórák a bérlő nevére átírásra kerülnek Közös költség: a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó összegnek tekintendő, ha a bérbeadás adóalapjába tartozik, annak adójogi sorsát osztja, így az a bevétellel szemben elszámolható

Értékcsökkenési leírás elszámolás ingatlan bérbeadás esetén A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása), a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása) [Szja. tv. 17. § (3) bekezdés a) és ab) pont].

Értékcsökkenési leírás elszámolás ingatlan bérbeadás esetén Écs alapja: épület, építmény beszerzési ára: az ingatlan átruházásból származó jövedelem megállapításához leírtak szerint (csak tulajdonosnál) A bérbe adott ingatlanban található háztartási gépek utáni écs: az eszköz kizárólag üzemi célt szolgál-e? azok beszerzésére fordított kiadás a 100 ezer forintot meghaladja-e?

Ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó további kérdések Kaució: összege nem minősül a bérbeadó bevételének az átadás időpontjában, de ha azt a bérlet megszűnésekor a magánszemély nem adja vissza, akkor ez az összeg is bevétellé válik. Az ingatlanon fennálló jelzáloghitel kamata, kezelési költsége és az árfolyam-különbözet: nem tekinthető kizárólag a bérbeadási tevékenység végzése érdekében felmerült kiadásnak (költségként nem vehető figyelembe). Változás: 2014-től nem minősül költségnek az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó adóévi jövedelem esetén fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás (Szja. tv. 3. számú melléklet V. fejezet 13. pontja).

„78 %-os szabály” Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni [Szja. tv. 29. §]. Mikor? ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetve a kifizetőnek nincs adó, adóelőleg megállapítási kötelezettsége. Önálló tevékenységet végző magánszemély esetén nincs lehetőség az alkalmazására: 10 százalékos költséghányad: minden költséget elszámoltnak kell tekinteni tételes költségelszámolás: az egészségügyi hozzájárulás illetve a szocho az Szja. tv. 3. számú melléklete alapján költségként elszámolható.

Gazdasági tevékenység Valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [Szja. tv. 3. § 46. pont]. Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az adó alapjául szolgáló jövedelmet az Szja. tv. 58. § (1)-(5) bekezdéseiben az ingó értékesítésből származó jövedelem megállapításához előírt szabályok szerint szükséges megállapítani, de az az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell az adót megfizetni. 16 % személyi jövedelemadó + 27 % egészségügyi hozzájárulás „78 %-os szabály” alkalmazható

Példák a családi kedvezményre: Elvált szülők egyetlen közös gyermeküket felváltva nevelik, a gyermek után 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra. Az édesanya újra megházasodik, és ikergyermekei születnek. Az édesanya tehát az első házasságból származó felváltva nevelt gyermekkel együtt három gyermeket nevel, három kedvezményezett eltartottja van. Az ő családi kedvezmény kerete havonta: 2*206 250 + 1*103 125. Az apának élettársa van és közös gyermekük született. Az apa családi kedvezmény kerete havonta: 1*62 500 + 1*31 250.

Példák a családi kedvezményre: 1. A családban a szülők három gyermeket nevelnek: a 13 éves, általános iskolás, a 19 éves gimnazista, és a 20 éves, nappali tagozatos főiskolást. Az eltartottak száma 3. A kedvezményezett eltartottak száma 2, így a havonta igénybe vehető kedvezmény 2 x 206250 forint. 2. Egy házaspár két gyermeket nevel. Velük él a férj családi pótlékra saját jogán jogosult húga is. Amennyiben a családi pótlékra saját jogán jogosult tekintetében a férj vagy a feleség minősül jogosultnak, akkor havonta 3 X 206250 forint érvényesíthető.

Családi kedvezmény miatti önellenőrzés Az ‘53-as bevallás 03-as lapján a házastársaknak/élettársaknak a megosztásról közösen nyilatkozni kell. Élettársak esetén a megosztás további feltétele, hogy a bevallás 03-as lapján nyilatkozzanak arról is, hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe. Amennyiben a házastársak/élettársak a benyújtott személyi jövedelemadó bevallásukban nem nyilatkoztak a megosztásról, e nyilatkozatot utólagosan nem pótolhatják, a bevallást e tekintetben nem helyesbíthetik [Art. 49. § (1) bekezdése alapján].

Őstermelők egészségügyi hozzájárulása Mezőgazdasági őstermelő az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. Átalányadózó mezőgazdasági kistermelő: az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő: a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik.

Katás adózók bevallási kötelezettsége A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól: a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése; c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése; d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

Katás adózók bevallási kötelezettsége Mentesülnek az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa bejelentett kisadózónak teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben az alábbi bevallások benyújtása alól: - az éves személyi jövedelemadó bevallás (’53) - a társasági adó bevallás (’29), - a kifizetésekkel összefüggő havi adó- és járulékbevallás (’08, illetőleg az egyéni vállalkozók esetében az ’58 bevallás). Munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek, illetőleg kisadózóként be nem jelentett tagok számára teljesített kifizetésekkel összefüggésben az általános szabályok – például az Art. 31. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések – szerint kell teljesíteni a bevallási kötelezettségeket.

KATA alanyok fizetési kötelezettsége Ha a KATA alanya a naptári negyedév utolsó napján az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 100.000 forintot meghaladó végrehajtható adótartozással rendelkezik, az a Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a választott adóalanyiságnak a megszűnését eredményezi. Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, mentesül a tételes adó megfizetése alól, azonban ezt a tényt az állami adóhatósághoz a 'T101 vagy 'T101E adatlapon a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell jelenteni. 2014-től pontosítás a jogszabályban: a naptári negyedév utolsó napján fennálló tartozást az Art. 178. § 4. pontjának megfelelően nettó módon kell számítani.

Átalányadó és a kisadózók tételes adója Szja. tv. 50. § (7) bekezdés: az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Katv. 25.§-ának (5) bekezdés: az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv.-ben foglalt valamennyi feltételnek.  Adózó, aki átalányadózó volt, majd katás lett, akkor a 4 év eltelte után lehet ismét átalányadózó.

Kisadózók biztosítotti bejelentésének teljesítése A Tbj. szerint főfoglalkozású, vállalkozói szja-s egyéni vállalkozó áttér a katára. Be kell-e jelenteni a biztosítási jogviszonyban történt változást? A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül (Katv. 10. §). A kisadózó bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, vagy sem. Ezzel teljesül a Katv. szerint kisadózóként bejelentett személyek biztosítási jogállására vonatkozó bejelentés is. A kisadózó bejelentése mellett az Art. 16. § (4) bekezdés szerinti bejelentést a ’T1041-es számú nyomtatványon nem kell külön teljesíteni sem a főállású kisadózói jogállásból eredő biztosítotti státusz keletkezéséről, sem pedig a Tbj. szerinti biztosítás megszűnéséről. De! Az újonnan alakuló egyéni vállalkozónak a ’T1041-es nyomtatványt be kell nyújtania.

Kisadózó vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettsége A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről (2013. évre a 13KATA nyomtatványon. Ha a kisadózó vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, az adóévet követő év február 25. napjáig vallja be és fizeti meg. A tevékenység évközi megszüntetése esetén a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettséget is 30 napon belül kell megtenni.

Kisadózó vállalkozás adatszolgáltatási kötelezettsége A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki. 13KATA nyilatkozaton

Kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási kötelezettsége Katv. 13. §: Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki. 13K102 nyomtatványon

KATA 2014. évi változások Főállású kisadózó 2014. január 1-jétől nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Nem minősül főállásúnak az a kisadózó magánszemély sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül [Katv. 2. § 8. pont].

KATA 2014. évi változások Magasabb összegű tételes adó választása 2014. január 1-jétől a vállalkozás saját döntése alapján a főállásúnak minősülő kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetésével magasabb összegű (havi 136 250 Ft-os) ellátási alapot biztosíthat a kisadózónak. A magasabb összegű tételes adó mértéke 75 ezer forint minden megkezdett naptári hónapra. A választásról nyilatkozni lehet: Az adózási mód választásakor Változás-bejelentésként bármikor (első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell megfizetni).

KATA 2014. évi változások Biztosítás szünetelése 2014-től szünetel a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után a havi 50 ezer forintos tételes adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette [Katv. 10. § (1a) bekezdés]. Újonnan alakuló adózók bejelentkezése A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy - ha az korábbi időpont - a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával - de legkorábban 2013. január 1-jén - jön létre [Katv. 4. § (2) bekezdés].

KATA 2014. évi változások Számlák megőrzése bevételi nyilvántartás helyett A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható [12. § (3a) bekezdés]. Pontosítás az áttérésénél nyilvántartott készletértékkel összefüggésben Az Szja-ból Katába átlépett egyéni vállalkozók által nyilvántartott készleteinek értéke katás bevételnek minősül, ha a kisadózó vállalkozás megszüntetni a tevékenységét [Katv. 25. § (2a) bekezdés].

Egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett jövedelem bevallása A magánszemélynek csak abban az esetben kell bevallania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmét, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (2013-ban 4510 Ft/nap, 2014-ben 4670 Ft/nap) szorzatát (mentesített keretösszeg). Ebben az esetben jövedelemként kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni és bevallani. Példa: Foglalkoztatás napjainak száma 2013-ban: 150 nap Kapott jövedelem: 750 000 Ft Mentesített keretösszeg: 150 nap x 4 510 Ft= 676500 Ft Az adóbevallásban szerepeltetendő összeg: 73500 Ft

Köszönöm a figyelmet!