Őrség A tíz legdinamikusabban fejlődő turisztikai desztináció egyike Európában

Talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja. A történeti Őrség lakói az államalapítás óta a határőrizettel megbízott magyar nyelvű népek voltak.

Az elmaradottságnak, a határ menti egykori elzártságnak jótékony hatása is volt: A kisgazdaságok egy része átalakul biogazdasággá, a kiürült, majd felújított porták szálláshellyé. Az ökoturizmus hívei élvezhetik a táj viszonylag zavartalan természeti értékeit, a megőrzött vagy rekonstruált kulturális, történeti és egyházi emlékeket. A szelíd turizmus művelői bejárhatják ezt a változatos tájat gyalog, kerékpáron, lóháton, vagy akár fogaton is, megismerhetik eleink kézműves termékeit, szerszámait, megkóstolhatják ételeit, megcsodálhatják árpád-kori templomaink, évszázados haranglábaink szent tereit.

Az Őrség életéről röviden Az Őrség őrzi a máshol már letűnt emberi léptékű világot a globalizáció uniformizáló hatásával szemben. Őrzi a mesteremberek kezének munkáját a gépsorok által ontott műanyag szeméthegyekkel szemben. Őrzi a természet által nyújtott terményeket az iparszerű mezőgazdaság termékeitől. Az itt élők és az idelátogatók együttes feladata pedig megőrizni az élhető világnak ezt a szigetét utódaink számára.

Az Őrség életéről röviden2 Az Őrség azonban nemcsak történeti, hanem néprajzi fogalom is. A közös vallás, hasonló szokások, építkezési mód és nem utolsósorban a kistájhoz való tartozás tudata tömöríti egységgé falvaikat.

Természeti értékek A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. Legjelentősebb folyói: Rába, a Zala és az Ős-Mura Az Őrség 63%-át borítják erdők, ami az országos átlag 3,5-szerese, így meghatározó szerepük van a tájkép alakításában. Az Őrségben és a Vendvidéken a kedvező csapadék és talajviszonyoknak következtében számuk 40 fölötti a lápok száma. Elsősorban az állattenyésztés és az erdőgazdál-kodás volt a jelentős.

Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44 ezer hektáron. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-jével hoztak létre.

Kultúrtörténeti értékek Őrség: szeres települések (2-4 vagy 7-8) Vendvidék: szórvány település volt jellemző. Az építkezés anyaga a fa volt. A vakolat szalmatörekes sározás volt, amit meszeltek, illetve az alsó részen agyaggal kenték. A tetőt zsuppal vagy fazsindellyel fedték. Kicsi ablakok (szellőzés) voltak. Erődszerű templomok: többnyire román vagy gótikus stílusúak, de Árpádkori alapokra épültek. (pl. veleméri, őriszentpéteri)

Népi kismesterségek A népi mesterségek közül talán a legjelentősebb a gelencsérek, fazekasok munkája. A köcsögök, tepsik, lábasok, tányérok, fazekak hagyományos, őrségi színű mázakkal: sötétzölddel, barnával készültek. (M.szombatfa, Gödörháza) Jelentős még a fafaragás, az asztalosság is. A fűzvesszőkből pedig kosarat fontak.

Látnivalók Őrségi Vadászati Kiállítás (M.szombatfa) Szikszai Edit Helytörténeti Gyűjtemény (Őriszentpéter) Őrségi Népi Műemlékegyüttes/Skanzen (Szalafő) Vadása-tó (Hegyhátszentjakab) St. Gotthard Spa & Wellness, (Szentgotthárd)

Látnivalók2 Szoknyás fa harangláb (Gödörháza, Kercaszomor, Pankasz) Római katolikus templom (Hegyhátszentjakab, Nagyrákos, Őriszentpéter, Velemér) Református templom (Őriszentpéter)