Történelemtanítás módszertana PANTHA RHEI

A „komponensek” változásai I. A történettudomány alakulása II. A történelem mint iskolai diszciplína III. A tanári szerep metamorfózisai IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

I/1. A történettudomány átalakulása A rendszerváltozás és a történettudomány Kelet-Európában Ideológiai váltás Nyelvváltás Értékváltás Visszatérés a történelemhez mint a nemzetépítés eszközéhez x

I/2. A történettudomány átalakulása A történettudomány/történetírás válsága a nyugati kulturális életben A válság jelei A nagy történetírói narratívák vége, kimerülése, A társadalomtörténeti megközelítések problémái – Annales, kliometria halála, ? A valóság kontra fikció kérdése, A múlt és a történelem viszonya, Az objektivitás problémája, x

I/3. A történettudomány átalakulása Kihívások Posztmodern (Daniel Bell, Lyotard) Tudományfilozófia, Irodalomtudomány, Hayden White – Metahistory, R. Kossallek, Nyelv nem semleges közvetítő tényező, hanem értékkel bírnak, a trópusok kérdése, Tömegkultúra – vizualitás,

I/4. A történettudomány átalakulása Történetfilozófiai váltás Szubsztantív, Analógikus, A történetírás metamorfózisai Retorikus korszak, Tudománnyá válása a 19-20. században (a historizmus és a pozitivizmus szerepe,) A történelem és a társadalomtudományok közeledése, A posztmodern szerepe, A témák gazdagsága, Az ideológiák szintjén váltás és szétesés, Szembenézés a múlttal – a retorikából kifejlődött stúdium, A művészet és a tudomány határán mozgó társadalomtudomány

I/5. A történettudomány átalakulása A múlt lehetséges konstrukciói Történelem Emlékezet (Hagyomány ?) Másképp, de ugyanarról beszélnek,

Kommunikatív emlékezet Kulturális emlékezet, K I/6. Az emlékezés formái Rituális emlékezet A cselekvés emlékezete, az utánzás, A tárgyi emlékezet, A múzeumok rendszere, Kommunikatív emlékezet Beszéd és kommunikáció, Kulturális emlékezet, Az említett emlékezetformák ide vezetődnek át, K

I/7. A történettudomány átalakulása Egy múlt - sokféle történelem, Történelem = történetírással, ami nyelvi jelek halmaza, Diskurzusok halmazává vált a történelem Kánon

II. A történelem mint iskolai diszciplina

II/1. Az iskolai történelemoktatás funkciói I. 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Identitás Nemzeti – nemzetiségi Európai Globális Közép-európai

II/2. Az iskolai történelemoktatás funkciói 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Tanulság Sztandardok megteremtése, Történelemi tudatosság A jelen megértése Törvényszerűségek világa „Ablakolás”

II/3. Az iskolai történelemoktatás funkciói 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Politikai emberi értékek Demokrácia Emberi jogok Tolerancia

II/4. Az iskolai történelemoktatás funkciói II. 2. Folyamatorientált funkció Képességek Információfeldolgozás Problémamegoldó gondolkodás Képzeleterő és empátia értékválasztása

III. A tanári szerep metamorfózisai

A tanári szerep metamorfózisai A kompetencia = hozzáértés, képesség, alkalmasság, alkalmazhatóság, Stanford (technikák vizsgálata) kontra humanisztikus „iskola”,

A tanári szerep metamorfózisai „A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, e ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet.” (Falus)

A tanári szerep metamorfózisai Pedagógia kompetencia = tudás, nézet, gyakorlati készségek rendszere, (diszpozíció = elkötelezettséget is) Sztenderd a kompetenciák szintjeit szabályozzák, illetve mérik

A tanári szerep metamorfózisai A tervezés, az oktatói-nevelőmunka intenzív része, ellenőrzés, Tartalomalapú kontra kompetencia alapú képzés

Kulcskompetenciák 202/2007 Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony és önálló tanulás, A szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező képesség,

A tanári szerep metamorfózisai A Ballér Bizottság javaslatai (111/1997. sz.) A képesítési követelmények egységessége révén közel került egymáshoz a pedagógiai mesterségre történő felkészítés hagyományosan eltérő szemléletmódot, hangsúlyokat képviselő egyetemi és főiskolai változata.

A tanári szerep metamorfózisai A közelítés során a gyakorlati felkészítésben erősebb főiskolai és az elméletet előtérbe helyező egyetemi programok előremutató elemeit sikerült integrálni. A pedagógiai mesterségre történő felkészítés jelentősebb szerepre és időkeretre tett szert a képzés egészében. A tanulmányi területek egy korszerű pedagógusi szerepfelfogást tükröztek.

A tanári szerep metamorfózisai A tanulmányi területek között az ismeretek kialakítása mellett megjelent a képességek és a személyiség fejlesztésének igénye is. A gyakorlati képzés súlya megnőtt, változatos formáinak alkalmazására nyílt lehetőség Ha késéssel is, de önálló normatívát bocsátottak e képzési terület rendelkezésére. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: (15/2006. sz. OM)

Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek - a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére; - az információk kritikus elemzésére és feldolgozására; megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; .

Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek - az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerinti bemutatatására, átgondolására; - összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére; - idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;

Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek alkalmasak:- az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közművelődési intézményekben történelmi ismereteket igénylő munkakörök betöltésére; Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá minőség- és felelősségtudattal, jó együttműködő és kommunikációs képességekkel, problémamegoldó készségekkel

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - egy történelmi korszak vagy szakterület történeti problémáit, - a történeti folyamatokat, - a forrásolvasás és elemzés módszereit, - a historiográfiai ismeretanyagot, - a történelmi kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák - a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - szakmai irányítás mellett a történelem egyes részterületein kutatásra, publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására, - a történettudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára,

A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák - a történettudomány ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban, - szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is, - rendszerszerűen és kreatívan új és összetett történelmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni,

A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák - a megoldandó történelmi szakterületi problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, - szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani történeti korszakok, történelmi események bemutatását, szakmai és nem szakmabeli közönség számára, - saját tudásukat magasabb szintre emelni, a történelmi képzési terület, egyes történelmi korszakok társadalmi, gazdasági belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani, - történelmi folyamatok elemzésére és összefüggések feltárására.

A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek - korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban, - a problémamegfogalmazás, önálló ítéletalkotás képessége, - együttműködési készség, - kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása, - döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,

A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek - a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek, - kritikai attitűd,

IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

Átalakuló oktatási gyakorlat I. Hagyományos isk. gyakorlat Az értelemképzésben nagyjából azonos jelentés megteremtését várja el (gyakran csak egy helyes választ tételez fel) A tudásszerzés befogadó jellegű, passzív, A tanítás-tanulási folyamat termékközpontú, nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket Kívánatos iskolai gyakorlat Az értelemképzésben az egyéni jelentések megterem-tését teszi lehetővé (nagyobb tere van a különböző válaszoknak) A tudásszerzés aktív-produktív folyamat A tanítás-tanulás folyamatközpontú, metakognitív, teret enged az egyéni utaknak.

Átalakuló oktatási gyakorlat II. A tudás elsajátító, reproduktív jellegű A tudástartalmakat viszonylag állandónak tekinti Kevés figyelmet fordít a szociális készségek fejlesztésére Tanár-diák közti kommunikációra épül A tudás reflektív jellegű, problémamegoldó A tudás tentatív Hangsúlyos szerepet kap az interperszonális intelligencia fejlesztése (kooperáció, empátia, tolerancia) Az inter- és introaktivitás széles skálájú (diák-diák, diák ismerethordozó, diák gondolatai, érzései, csoport –egyén, diák tanár)

Átalakuló oktatási gyakorlat III. A döntés a tanáré (tekintély) A díszciplinaritás szerepe meghatározó, „kis tudományokat” tanít A tanár alapvetően ismeretátadó, módszereiben az előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, tanulói munkáltatásban a kiselőadás, esetleg csoportmunka A döntés közös: tanáré, tanulóé A viabilitás szerepe megnő A tanár tudásszervező, facilitátor módszereiben az egyéni és a páros munka, a kooperáció, a projekt és a multimédia használata szerepel.