főosztályvezető-helyettes A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény legutóbbi változásai, valamint aktuális jogalkalmazási kérdések Előadó: Dr. Kása Róbert főosztályvezető-helyettes Törvényességi Felügyeleti Főosztály

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításáról A Magyar Közlöny 2013/46. (III.19.) számában jelent meg a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) módosításáról szóló 2013. évi XIV. törvény. A módosítás 2013. május 1-jén lépett hatályba. Változik a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szabályozása.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításáról 2013. május 1-jétől az Mötv. 112. § (4) bekezdése alapján lehetővé válik, hogy a kormánymegbízott legvégső eszközként kötelezettségvállalót jelöljön ki a polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselői közül, ezzel elkerülhetővé válik, hogy aláíró hiányában az önkormányzatok gazdasági működésében (pl. szociális segélyek, támogatások kifizetése) fennakadás legyen. Feltételei: a helyi önkormányzatnál tizenöt napot meghaladóan nincs kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy feladata ellátásában akadályoztatva van, és ez a helyi önkormányzat gazdálkodását akadályozza.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításáról Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére az alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésének szabályai változtak (az Mötv. 136. § (1) bekezdése módosult). Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, - a törvényességi felügyelet 132. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközeinek eredménytelen alkalmazását követően, javaslatot tesz az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél. A miniszter a javaslat megvizsgálását követően – továbbíthatja a kezdeményezést – arról a Kormány dönt. A kormányhivatal az indítvány tervezetét a miniszternek történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak is.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításáról Miután az önkormányzati társulásokkal kapcsolatos törvényt év elejétől hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, az új szabályoknak megfelelően az önkormányzati társulások működésére ki kellett terjeszteni a törvényességi felügyelet szabályait. Ennek keretében a kormányhivatal kezdeményezheti a társulási ülés összehívását, amely a társulás működése, illetve a társulás által nyújtott közszolgáltatásokat igénybe vevők ellátásának biztosítására nyújt elsődleges garanciát. A módosítások emellett  lehetővé teszik a jogi személyiségű társulások felügyeleti bírságolását is (megszűnik a lehetőség a társulásban tagként résztvevő önkormányzatok egyenkénti bírságolására).

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosításáról Módosultak a felügyeleti bírság megállapításával kapcsolatos eljárási szabályok is (141. § (5)-(7) bek.) . A felügyeleti bírság kiszabására kizárólag a fokozatosság elve alapján és törvényi garanciák biztosításával kerülhet sor. A bírság akkor is megállapítható már, ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban a jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását. Az eljárás nem hatósági eljárás, a Ket.-re utalás kikerült a törvényből, ezért a törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozat legszükségesebb tartalmi elemeit az Mötv. 141. § (5) bekezdése tartalmazza.

Aktuális jogalkalmazási kérdések Az Mötv. 53. § (1) bekezdése az SzMSz kötelező tartalmi elemeinek egy részét tartalmazza! Új szabályozási kötelezettség: „A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.” (Mötv 49. § (2) bekezdése – tartalmára irányadó lehet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése – korlátozásokat tartalmaz. Az Mötv. 33. §-a hasonló tartalmú, de még nem hatályos!)

Aktuális jogalkalmazási kérdések A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (…) amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. (Mötv. 53. § (3) bekezdése.)

Aktuális jogalkalmazási kérdések Az Mötv. a polgármester részére bevezetett két új jogkört. „Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.” „A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.” (Mötv. 68. § (2) - (3) bekezdése) Kivételek (Mötv. 42. §) az át nem ruházható kt.-i hatáskörök.

Aktuális jogalkalmazási kérdések A zárt ülési szabályok alkalmazásáról: Felhívjuk a figyelmet az Mötv. 46. § (2) b) és c) pontjára. A képviselő-testület ülése nyilvános, zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Nyilvánosság kérdése: 52. § (3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

Aktuális jogalkalmazási kérdések Mötv. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

Aktuális jogalkalmazási kérdések Mötv. 81. § (2) „A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.” Mötv. 82. § (3) „A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.” A jogalkotó célja az volt, hogy a helyi önkormányzat önrendelkezési jogával élve a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezzen a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. Az erre vonatkozó előírásnak azonban konkrétnak, de nem név szerintinek kell lennie.

Aktuális jogalkalmazási kérdések 12. § (1) „A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a) a lakossági igények indokolják; b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni.” Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. (Mötv. 12. § (2) bekezdés alapján)

Aktuális jogalkalmazási kérdések Mötv. 12. § (2) bekezdése: „A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. (…) Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.” Mötv. 146. § (1) „Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül.”

Aktuális jogalkalmazási kérdések Magyar Közlöny 2013/69. (IV. 25.) sz. jelent meg a: 2013. évi XLIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról, 24. § (1) bekezdésének helyébe a következő – javító – rendelkezés lépett: „24. § (1) A jegyző, főjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek.” Hatályos: 2013. április 26. napjától.

Köszönöm a figyelmet!