Főbb változások az új Ptk. Kötelmi jogi könyvében dr. Jójárt Eszter 2013. március 14.

A Hatodik Könyv szerkezete Első Rész: A kötelmek közös szabályai Második Rész: A szerződés általános szabályai Harmadik Rész: Egyes szerződések Negyedik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért Ötödik Rész: Az értékpapír Hatodik Rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények

A kötelmek közös szabályai, I. Cím I. Fejezet:A kötelem [fsz.:diszpozitív - 6:1. § (3)] II. Fejezet: A jognyilatkozat [fsz.:Schriftform, de könnyítésként: Textform is, ha az alkalmas… - 6:7. § (2)-(3); kötelmi jogi jognyil. szab. megfelelő alkalmazása a nem kötelmiekre – 6:10. §] III. Fejezet: A képviselet [látszaton alapuló képviselet kodifikálása – 6:18. § (2); érdekellentét joghatásának új szabályozása: abszolút tilalom helyett megtámadási jog – 6:13. §] IV. Fejezet: Az elévülés [elévülés megszakítása– 6:25. §] +Címek tart.: többalanyú kötelmek, a kötelem telj.-e

A szerződés általános szabályai: az érvénytelenség jogkövetkezményei I. Fsz.: részleges érvénytelenség Az érvénytelenség fogalma, önállóan is érvényesíthető alapvető jogkövetkezménye: a joghatás kiváltására való alkalmatlanság – ex officio v. önálló kérelem – szerz. telj.: alaptalan, ez határidő nélküli. További vagylagos jogkövetkezmények, ha volt vagyonmozgás, akkor vagylagosan kérhető jogkövetkezmények (bíró ker. kér.-től eltérhet, kiv… ): Bírósági érvényessé nyilvánítás (ex tunc); [ alt.: érvényessé válás a felek akaratából: lehet ex nunc is];

A szerződés általános szabályai: az érvénytelenség jogkövetkezményei II. Eredeti állapot helyreállítása [gyökeres változás!; csak kölcsönösen, csak természetben; eredeti értékegyensúly bizt., rei vindicatio]; Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése (szubszidiárius jogköv., másik fél felelőssége számításba jön) Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén: Hasznok, kamatok kiegyenlítése a jogalap nélküli birtoklás, ill. gazdagodás szabályai szerint, Kárigények – deliktuális felelősség szabályai szerint (kimentés esetén: csak negatív interesse) Harmadik jóhiszemű személy kárigénye (felróh.!)

Szerződésátruházás Sui generis, újonnan kodifikált jogintézmény ≠ engedményezések + tartozásátvállalások összességével! Háromoldalú szerződés; alanyai: a szerződési pozícióját átruházó, szerződésből kilépő fél, a szerződésbe belépő fél és a szerződésben maradó fél Szerződési pozíció: a szerződés adott alanyának jogai+kötelezettségei Engedményezés és tartozásátvállalás szabályai mögöttesen alkalmazandóak Beszámítás kizártsága Eredeti biztosítékok megszűnése

Kontraktuális (visszterhes sz.) és deliktuális felelősség Talán a Kötelmi jogi Könyv legnagyobb hatású változása lesz. Lényege: a jogalkotó elszakítja egymástól a szerződésszegésért való felelősség és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait. Oka: a két élethelyzet közötti különbségek (van-e a jövőben bekövetkezhető kár szempontjából releváns kapcsolat a károkozó és a károsult között?, mi várható el egyik, ill. másik esetben a potenciális károkozótól?) Hatása: kontraktuális felelősség szigorúbb lesz, mint a deliktuális, ám a megtérítendő kár behatároltabbá, limitáltabbá válik. Párhuzamos igényérvényesítés törvényi kizárása.

Új szerződéstípusok I. Közvetítői szerződés, Bizalmi vagyonkezelés, Forgalmazási szerződés, Franchise (jogbérlet), Faktoring, Pénzügyi lízing.

A bizalmi vagyonkezelés Új szerződéstípus: megbízási típusú, tulajdoni alapú (célja/hatása kicsit az alapítványhoz hasonlít, de nem hoz létre önálló jogalanyt) Felek: Vagyonrendelő Vagyonkezelő Kedvezményezett (lehet részben maga a vagyonrendelő is) Közvetett tárgy: a kezelt vagyon (vagyonelkülönítés, nyilvántartás, védettség) Közvetlen tárgy: a kezelendő vagyon tárgyai tulajdonjoga átruházása a vagyonkezelőre - vagyonkezelés (gondossági köt., rendelkezési jog szerződésben meghatározottak szerint)

Az értékpapír fogalma Az új Ptk. csak általános szabályozást ad az értékpapírra, dematerializált értékpapírra. Tpt. továbbra is releváns marad A hatályos Ptk.-tól eltérően az új Ptk. az értékpapír normatív definícióját adja (nem minősítés, hanem tartalmi ismérvek). Az új Ptk. Megoldásának hátránya: a jogbizonytalanság. De! egyedi minősítés lehetősége megmarad a kül. jsz. számára. A normatív definíció kedvező hatásai: nem szükséges jogszabályi minősítés az értékpapírsághoz, kedvez a feleknek, a piacnak rugalmas.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!