Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

Az előadások a következő témára: "Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével"— Előadás másolata:

1 Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével
Dr. Szegedi András Tanszékvezető egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem, Győr); ügyvéd dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

2 A magánjogi kodifikáció Magyarországon
Mtj Ptk évi IV. törvény Ptk évi CXX. törvény Ptk évi V. törvény Csaknem 15 évi kodifikációs munka Tézisek 2000. Szakértői javaslat 2009. 2013. évi CCLII. törvény dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

3 Az új Ptk. szerkezete és szabályozási területei
½ - ¼ - ¼ ; számok, szakaszcímek Első Könyv: Bevezető Rendelkezések Második Könyv: Az ember mint jogalany Jogképesség, cselekvőképesség, személyiségi jogok, szerzői jog és iparjogvédelem Harmadik Könyv: A jogi személy A jogi személy általános szabályai, egyesület, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, alapítvány, az állam részvétele a polgári jogviszonyokban dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

4 Az új Ptk. szerkezete és szabályozási területei
Negyedik Könyv: Családjog Házasság, élettársak, rokonság, gyámság Ötödik Könyv: Dologi jog Tulajdonjog, birtok, korlátolt dologi jogok, inyvt. Hatodik Könyv: Kötelmi jog Általános szabályok, szerződések, károkozás Hetedik Könyv: Öröklési jog Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

5 A társasági jog helye a Ptk-ban
Bonyolultabb struktúra: jogi személyek általános része, gazdasági társaságok általános része, az adott cégformára vonatkozó társasági jogi különös részi szabály, társasági szerződés szabályai A kódex-jellegnél fogva egyrészt a Ptk-n belüli joganyag szerves egysége miatt a társasági jog egyértelműbb kapcsolatban áll a többi szabállyal, de másrészről jelentős a „kilökődési effektus”, a külön törvényi szabályozás szerepe dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

6 A társasági jog helye a Ptk-ban
Külön szabályozott marad, illetve azzá válik a szellemi alkotások joga a cégjog a fizetésképtelenségi jog a jogi személyek egyesülése és szétválása (2013. évi CLXXVI. törvény) dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

7 Hatályba lépés Szimbolikus dátum: 2014. 03. 15.
A jól bevált gyakorlat: a  Ptk. hatálybalépésekor a  cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a  bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a  Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a  Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a  legfőbb szervi határozatot a  cégbírósághoz benyújtani. Kkt. és Bt. esetén a határidő Kft. és Rt. esetén a határidő Ha csak a konformitás megteremtése a cél, akkor illeték- és közzétételi költségtérítés mentes. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

8 A társasági jogi szabályozás módszere
Negyedik törvény, negyedik módszer: A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – néhány kivétellel - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

9 Az új módszer előnyei és hátrányai
Jelentősen nő a vállalkozások szabad mozgástere Logikusabb szabályozási logika Hátránya: Az eleve bonyolultabb szerkezet mellett jelentősen tovább bonyolítja a jogalkalmazást. A gyakorlati alkalmazás így fokozottabb szükségletet generál jogi segítségre. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

10 A kkt. és a bt. helyzete A Ptk-ba helyezés okán mindkét entitás jogi személy lesz Gyakorlati jelentősége különösebben nincs, legfeljebb a jelenlegi cégjogi helyzet kettőségét szünteti meg. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

11 A korlátolt felelősség becsülete
A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

12 Az alapítás A jelenlegi szabályozás gerince megmarad: társasági szerződés tartalma, formakényszer, székhely és cégnév szabályai, vagyon szolgáltatási kötelezettség, apportálás, tagi korlátok, előtársaság, cégbírósági bejegyzés, jogászi közreműködés kényszere, stb. A jövőben is lesz egyszerűsített cégeljárás egy munkaórás bejegyzési határidővel (az adóregisztrációs eljárás lezárulta után), de nem tudni, hogy mennyire lesz egyszerű – évi CCLII. törvény dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

13 Az alapítás II. A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. Az első gazdasági társaság-fogalom: A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. Semmis, ha valakit a nyereségből vagy a veszteségből kizárnak (societas leonina tilalma) A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

14 Létesítő okirat módosítása
Főszabály szerint ¾-es többség Cégnév, székhely, telephely, fióktelep, nem főtevékenységi tevékenységi kör: egyszerű többség Ha a módosítás valamely tag(ok) jogait hátrányosan érintené: egyhangúság dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

15 Legfőbb szerv A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

16 Ügyvezetés A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A társaság érdekei szerint önállóan jár el. Hatáskörét nem lehet elvonni és a tag nem utasíthatja, kivéve egyszemélyes társaságban. Jogi személy is lehet főszabály szerint. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettsége van. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

17 Ügyvezetés II. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Megoldás lehet a felmentvény, ugyanis ebben az esetben csak akkor van helye a fentiek szerinti kárigénynek, ha a felmentvény alapjául szolgáló tények/adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

18 Ügyvezetés III. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

19 Ügyvezetés IV. Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

20 Tulajdonosi ellenőrzés: felügyelőbizottság
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. Ügydöntő felügyelőbizottság dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

21 Egyéb szervek Ha a létesítő okirat vagy annak felhatalmazása alapján a társaság legfőbb szerve a Ptk-ban meghatározott szerveken és tisztségviselőkön túl más szervek működését írja elő, az előírás a Ptk. által meghatározott szervek és tisztségviselők hatáskörét, valamint felelősségét nem érinti. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

22 Átalakulás Fogalmi szétválasztás: formaváltás = átalakulás, az egyesülés és a szétválás külön alakzatok Megjelenik a beolvadásos kiválás és a beolvadásos különválás A gazdasági társaságok átalakulása mindössze három § a Ptk-ban: évi CLXXVI. törvény dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

23 Kkt. és bt. Hatálytalan a belépő tag felelősségének korlátozása a belépése előtti időszak vonatkozásában A tag hitelezője gyakorolhatja a tag felmondási jogát, ha a tag ellen végrehajtást vezet Csak tag lehet vezető tisztségviselő (bt-ben főszabály szerint a beltag) Az azonnali hatályú felmondás esetén a tagot kell perelnie a társaságnak a jogellenesség okán A taggal való elszámolás esetén a társasági vagyon arányos része jár, semmis az ettől a tagra nézve terhesebb szabályozás dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

24 Kft. 1. A törzstőke minimum 3.000.000 Ft Emlékeztető:
Korábbi tervek: 0 Ft; Ft dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

25 Kft. 2. Nagyobb szabadság a vagyon szolgáltatásánál:
Pénzbetét esetén a betét felénél kevesebbet is lehet szolgáltatni, illetve a hiányzó rész befizetésére egy évnél hosszabb határidő is lehetséges. Ennek ára: osztalékfizetési korlát A törzstőke felét meghaladó apportot egyben szolgáltatni kell. Az ennél kisebb mértékű apport a bejegyzéstől számított három éven belül szolgáltatandó. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

26 Kft. 3. Ha a tag az üzletrészét házastársi közös vagyonból szerezte, a bíróság a házassági vagyonjogi perben a nem tag házastárs kérelmére, a Ptk. és a társasági szerződés üzletrész-átruházásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával juttathat társasági üzletrészt vagy üzletrészhányadot; ebben az esetben az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog, valamint a törzsbetét teljes mértékben történő szolgáltatására vonatkozó feltétel nem érvényesül. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

27 Kft. 4. Szigorodó tőkevédelmi szabályok: a társaság által teljesített kifizetések szabályaitól a tagokra kedvezőbb módon nem lehet eltérni Egyszemélyes társaság: Megszűnik a privilegizált alapítás ( Ft-szabály) Alkalmazandó a minősített többséget biztosító befolyás szabályozása Az ügyvezető utasítható dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

28 Rt. 1. Nyrt.: amely rt. részvényei a tőzsdére bevezetettek
Zrt.: amely rt. részvényei a tőzsdére nincsenek bevezetve Minimum az alaptőke 30%-a pénzbetét Az alaptőke-limitek nem változnak Nyrt. csak szukcesszív módon alapítható. A részvény fogalmilag marad névértékkel rendelkező dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

29 Rt. 2. Saját részvény az alaptőke 25%-ig szerezhető, de alapítás vagy alaptőke-emelés során nem, illetve feltétel a névérték/kibocsátási érték megfizetése. A KGY 18 hónapra felhatalmazhatja saját részvény szerzésére az igazgatóságot, kivéve, ha a részvény megszerzésére közvetlenül fenyegető súlyos károsodás miatt kerül sor (kivéve nyilvános ajánlattétel, bírósági eljárás eredménye vagy átalakulás) A jogellenesen szerzett saját részvényt be kell vonni, ha a mennyisége nem állapítható meg, akkor az összeset. A részvényszerzés pénzügyi segítsége csak nyrt-ben és csak piaci feltételekkel lehetséges. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

30 Rt. 3. Megjelenik a vétójogot biztosító részvény, zrt-nél eltűnik a szavazatelsőbbségi tízszeres felső korlát. A részvénytársaság a Ptk-ban meghatározottakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

31 Rt. 4. Az igazgatóság minimum 3 fő, ettől csak zrt. esetén lehet eltérni (vezérigazgató) Az igazgatóság évente a közgyűlésnek, háromhavonta a felügyelőbizottságnak jelentést készít Az igazgatótanács minimum 5 fő, kötelező többségében függetlennek lennie (azaz ha a részvénytársasággal az igazgatótanácsi tagságán és a társaság szokásos tevékenységébe tartozó, az igazgatótanácsi tag szükségleteit kielégítő ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll) dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

32 Rt. 5. Az nyrt. igazgatósága felelős társaságirányítási jelentésre kötelezett Nyrt-ben nincs ügydöntő felügyelőbizottság, kötelező az audit bizottság (a felügyelőbizottság vagy igazgatótanács tagjai közül, 3 fő) Nyrt-ben kötelező a könyvvizsgáló dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

33 Szerződési jog A Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra (ideértve az ezek által keletkeztetett újabb kötelmeket is) a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, de a felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új szabályok hatálya alá rendeljék. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

34 Szigorodó szerződéskötési kötelezettség
Az előszerződés alapján keletkező szerződéskötési kötelezettség alól a felek csak akkor mentesülhetnek, ha: a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené; b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

35 Fogyasztók… Az az ászf-beli feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

36 Fogyasztók… Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata. A tisztességtelen szerződési feltétel (mely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg) semmis fogyasztói szerződésben (ideértve az előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket is); a nem egyértelmű feltétel is tisztességtelen. A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló korm.rend. bekerül a Ptk-ba. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

37 Érvénytelenség: semmisség
A szerződéskötéstől érvénytelen külön eljárás nélkül, a bíróság hivatalból észleli. A hivatkozáshoz jogi érdek vagy törvényi felhatalmazás kell. Ha más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

38 Érvénytelenség: megtámadhatóság
Az eredményes megtámadás esetén a kötésének időpontjától érvénytelen. A sérelmet szenvedett fél és az hivatkozhat rá, akinek jogi érdeke fűződik hozzá. Egy éves megtámadási határidő a szerződéskötéstől számítva; kifogásként perben ezen kívül is érvényesíthető. A megtámadás jogáról le lehet mondani a megtámadási ok ismeretében, a határidő megnyílta után. A feltűnő értékaránytalanság vonatkozásában a megtámadás joga a szerződésben is kizárható (kivéve, ha fogyasztó és vállalkozás szerződik). dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

39 Fiduciárius hitelbiztosítékok
Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

40 Az érvénytelenség jogkövetkezményei
Érvénytelen szerződésre jogot alapítani és teljesítést követelni nem lehet, a következményeit a bíróság az elévülés és az elbirtoklás határai között vonja le. A bíróság utóbb érvényessé nyilváníthatja az érvénytelen szerződést, ha az érdeksérelem kiiktatható vagy az érvénytelenségi ok megszűnt. A felek is jogosultak az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére. Eredeti állapot visszaállítása, ha a szolgáltatások természetben visszaszolgáltathatók. Alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése: az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás értékének megtérítése. Részleges érvénytelenség dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

41 Késedelem Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

42 Jogátruházás, szerződésátruházás
A nem forgalomképtelen jogokat a jogosult másra ruházhatja (átruházáshoz szükséges szerződés vagy más jogcím + átruházás). A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

43 Tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás
Tartozásátvállalás: ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Teljesítésátvállalás: ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől. Tartozáselvállalás: Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

44 Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

45 Ellenőrzési körön kívüliség
Mindaz, amire a fél nem képest hatást gyakorolni: vis maior, politikai-társadalmi események, állami intézkedések, súlyos üzemzavarok, radikális piaci változások (Indokolás) Üzemzavar: saját üzemi rend zavara nem külső ok, a súlyos üzemzavar vélhetően egy másik üzem zavara Radikális piaci változások: belefér a gazdasági lehetetlenülés vagy sem? Teljes egzisztenciális ellehetetlenülés? (A CISG gyakorlata a 100% alatti árváltozást nem tekinti ilyennek.) dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

46 Előre nem láthatóság Objektíve nem előre látható, nem szubjektíve
A szerződés teljesítésére vonatkozó körülményre, nem a kárra vonatkozik dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

47 A kártérítés mértéke Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

48 Előreláthatósági korlát
Cél a szokatlan, rendkívüli (azaz előre nem látható) károk kizárása. Mit látott vagy láthatott előre a szerződésszegő? Mit tett volna a kötelezett helyzetében egy ésszerűen eljáró és cselekvő személy? Az előrelátás a szerződéskötéskor vizsgálandó. A bekövetkezhető kárt és nagyságrendjét kell előre látni dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

49 Bizalmi vagyonkezelés
Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. A felek ettől eltérő rendelkezése semmis. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

50 Bizalmi vagyonkezelés 2.
A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A vagyonkezelőt a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja; az e tilalomba ütköző utasítás semmis. A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését. A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével

51 Bizalmi vagyonkezelés 3.
Titoktartási, számadási és tájékoztatási kötelezettség Ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, a bizalmi vagyonkezelés a vagyonrendelő közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozatával jön létre. Végrendelettel alapított vagyonkezelési jogviszony azzal jön létre, hogy a vagyonkezelővé való kijelölést a vagyonkezelő a végrendeletben meghatározott tartalommal elfogadja. dr. Szegedi András: Az új Ptk. változásai egy vállalkozó szemével