MIÉRT VAN SZENVEDÉS? Mit tanít a Biblia a szenvedés okáról és céljáról? Dr. Hangyás László – 2009. május 18.
A földi világ eredete „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket” (1Móz 1,27). Az ember teremtésből eredő, elidegeníthetetlen jogai: az élet, a szabadság, és a méltóság, amelyekkel együtt járt a fejlődés lehetősége.
A földi rossz eredete A Biblia az isteni teremtés és az első emberpár bűnbeesésének kettős történetével kezdődik. A jó és értelmes teremtés (1Móz 1,31-2,3), valamint a rossz és értelmetlen bűnbeesés képe (1Móz 2,16-17; 3,1-5. 14-19).
A földi rossz természete „…örüljetek egek és akik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög tihozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van” (Jel 12,12).
A földi rossz természete „A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek” (Jn 10,10).
A földi rossz természete „…az ördög… emberölő volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja” (Jn 8,44).
A földi rossz természete „Aki bűnt cselekszik, törvényszegést követ el, mert a bűn törvényszegés” (1Jn 3,4). „Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa” (1Jn 3,8).
A mennyei rossz eredete „Te voltál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében…felkent oltalmazó kerub voltál… Feddhetetlen életű voltál teremtésed napjától fogva, míg álnokság nem lett található benned… Szépségedben felfuvalkodtál, rosszra használtad bölcsességedet…” (Ez 28,12b-13a. 14a-15. 17a).
A mennyei rossz eredete „Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt, de nem tudott felülkerekedni; és azért többé nem volt maradása a mennyben” (Jel 12,7-8).
A mennyei rossz négy arca „…levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak…” (Jel 12,9a).
A mennyei rossz négy arca Ravaszság és alattomosság Ördög = vádoló 7 fej és 10 szarv = megosztottság Vörös szín = pusztítás Sátán = Az ellenség
A mennyei rossz vége „És láttam, hogy egy angyal leszállt a mennyből; a mélység kulcsa volt nála, és egy nagy lánc a kezében. Megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, megkötözte ezer esztendőre, levetette a mélységbe, bezárta, és pecsétet tett rá, hogy meg ne tévessze többé a népeket…” (Jel 20,1-3).
A mennyei rossz vége „…az ördög, aki elhitette őket, vettetett a tűz és kénkő tavába…a pokol pedig és a halál vettetett a tűz tavába. Ez a második halál, a tűz tava” (Jel 20,10a.14).
A szenvedés oka „Mondta az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő. Felelt pedig az Úrnak a Sátán : Avagy ok nélkül féli-e Jób az Istent?” (Jób 1,8-9).
A szenvedés folyamata Gazdagságból nincstelenségbe Váratlan szerencsétlenségek A szenvedés filozófiájából fakadó problémák A barátok kegyetlensége Jób csüggedésének mélysége Fokozatos felemelkedés az Isten iránti bizalomig Isten drámai megjelenése Jób bűnbánata A barátok megalázása Jób visszakapja elvesztett értékeit
A szenvedés „magyarázata” Személyes bűneink büntetése Az istenfélelem hiányának eredménye Az emberi gonoszság következménye Az isteni igazság elutasításának büntetése
Isten hatalmának megnyilatkozásai A fizikai világegyetem Az állatvilág A nagytestű állatok
Jób alázata és a szenvedés célja Jób hódolattal meghajol Isten nagysága előtt Elismeri a Teremtő mindenhatóságát Imádkozik a barátaiért Meggyógyul és kétszeresen visszakapja vagyonát
Isten szeretete és a szenvedés vége „Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok voltak…Mert amennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetve, segíthet azokon, akik megkísértetnek” (Zsidók 2,14.15.18).