Jog érvényesülése, jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés Magyarország Alaptörvénye, Közjog, magánjog, polgárjog, munkajog, büntetőjog Egészségügyi jog Egészségügyi törvény területei Gyógyszerügyi jog Gyógyszertörvény-, gyógyszer-gazdaságossági törvény területei Dr. Balogh Tamás Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Jogi Főosztály, Egészségpolitikai Jogi Osztály

A gyógyszerész egyik feladata, hogy ismerje a gyógyszerészettel kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat

Milyen „szabályok” vannak? szokás, illem szabályok (kultúránként változnak) Etikai szabályok (adott szakmai közösségben jórészt írott/szankcionált szabályok, MGYK, MAGYOSZ etikai szabályai) Szakmai szabályok (nagyrészt írottak „ilyen szakembertől az adott esetben elvárható”) jogszabályok

Jogi norma/jogszabály: jogszabályban megjelenő magatartási szabályok, kötelező érvényű (mindenkire), végső soron kikényszeríthető, keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, Alaptörvény(alkotmány), törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, (önkormányzati rendelet) • Szakmai szabály: régen miniszteri irányelv, módszertani levél, szakirodalom, leginkább ez is már jogszabályban jelenik meg

A joggal szembeni követelmények általános, közzétett, jövőbeni cselekvésre irányuló, (visszaható hatály tilalma) világos, ellentmondás-mentes, lehetségest követelő (reális), stabilitással rendelkező, (ezek nem mindig érvényesülnek )

A norma funkciói Közösségteremtő, integráló funkció Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

A jogszabályok hierarchiája Az alacsonyabb rendű nem lehet ellentétes a magasabb rendűvel (pl. nem “módosíthatja” azt!) Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és módosítása, valamint a törvények Kormányrendelet Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) - rendelet ((önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet helyi önkormányzat képviselő-testülete – rendelet))

Hol jelenik meg a jogszabály? Kihirdetéssel hatályos (érvényes ha Jat. szerint alkották meg) törvény, kormányrendelet: Magyar Közlöny miniszteri rendelet: Magyar Közlöny és ágazati közlöny pl. Egészségügyi Közlöny http://kozlony.magyarorszag.hu/ (közhiteles!!)

A jogszabály érvényessége és hatályossága A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelően legyen kihirdetve Az adott jogi norma meghatáro- zott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály

Mi a jogszabály? Mi a szakmai szabály? példák Gyógyszerkönyv: a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról szóló 28/2006. (VII. 11.) EüM rendelet (jsz.) FoNo: a Szabványos Vényminták Gyűjteménye VII. kiadása alkalmazásáról szóló 64/2004. (VII. 27.) ESzCsM rendelet (jsz.)

Mire figyeljünk nagyon egy jogszabály olvasásakor? eleje (preambulum) (miről szól, felhatalmazások) Definíciók, értelmező rendelkezések (jsz. elején) Hatálya (jsz elején) (Tárgyi-személyi, helyre és időre) a jogszabály “középső” részében vannak maguk a rendelkezések, magatartásszabályok átmeneti rendelkezések (jsz. végén) hatályba lépés (jsz. végén) mi veszti hatályát vagy módosul (csak módosító jogszabályban, vagy teljesen új jogszabály hat. kívül a régit)

Jogalkotó-jogalkalmazó Jogalkotó: aki jogszabályt kiadhat Országgyűlés (törvény) (felhatalmazást a végrehajtási szabályokra, szakmai jogszabályokra) Kormányfő (Korm. rendelet) (felhatalmazáson alapuló, vagy eredeti jogalkotói hatáskörben) Miniszter (miniszteri rendelet) (csak felhatalmazáson alapuló) ((Önkormányzati rendelet: képviselő testület saját területén, korlátozott hatáskörben, egyre ritkább)) Jogalkalmazó: aki jogszabály alapján döntést hoz (bírósági ítélet/végzés vagy közigazgatási döntés: határozat/végzés) (hatóság, vagy hat. jogkörrel felruházott szerv pl. kamara, jegyző) (hatóság pl. : GYEMSZI-OGYI, OEP, ÁNTSZ OTH, miniszterek egyre kevésbé, szét kell választani jogalkotót és jogalkalmazót)

Közigazgatási döntés felépítése Döntés lehet végzés, vagy határozat(ügy érdemében) Bevezető rész (milyen ügyben, ügyfél, azonosító adatok), rendelkező rész (mit döntött), indokolás (mire alapozza a döntést), záró rész: (fellebbezés/jogorvoslat, aláírás, pecsét stb.)

Magyarország Alaptörvénye Az ország alaptörvénye Formai szempontból: a jogforrási rendszer csúcsa különös eljárási rendben alkotják Tartalmi szempontból: gazdasági és társadalmi rendre állam- és kormányformára alapvető jogokra és kötelezettségekre állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában.

Az alapjogok forrásai Alaptörvény – alkotmány Sarkalatos törvények Nemzetközi dokumentumok

Alapjogok rendszere (keletkezési idejére vonatkozóan) Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

Az egyes alapjogok: Az emberi méltósághoz való jog Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva.

A megkülönböztetés tilalma /egyenlő bánásmód követelménye Általános egyenlőségi tétel: A Magyarország biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Magyarországon minden ember jogképes. A bíróság előtt mindenki egyenlő. A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes

Kisebbségek speciális védelme A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok Nemzetiségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben.

Az élethez való jog Magzati élet védelme magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk. Halálbüntetés eltörlése Eutanázia Aktív – tilos Passzív

Környezethez való jog A Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására külön törvény a környezet védelméről

A tisztességes eljáráshoz való jog bíróság előtt mindenki egyenlő, független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás ártatlanság vélelme, hallgatás joga nullum crimen et nulla poena sine lege elve, jogorvoslathoz való jog védelem joga

A közlekedés, a mozgás szabadsága A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a szabályozása. Korlátai: büntetőjog közbiztonság közerkölcs egészségügyi

Az információs önrendelkezési joga A modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti, Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok Levéltitok Fogvatartottak levelezése Postai küldemények

A lelkiismereti és vallásszabadság Az egyház az államtól elválasztva működik. Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet. Állami nyilvántartás tárgya nem lehet. Szabadon gyakorolható. Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről. Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.

Az egyesülési és gyülekezési jog Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de nem valósíthat meg bűncselekményt, politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

A sajtószabadság A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája.

A véleménynyilvánítás szabadsága Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint. Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie. A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni. Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az egyenlő a tények meghamisításával Speciális vonatkozások: Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

Sztrájkjog Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv. Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel. Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre). Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás.

Az állampolgári kötelességek Jogszabályok megtartásának kötelessége Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége Honvédelmi kötelezettség Tankötelezettség Gondoskodás Hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi feladatok ellátásához Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelmet Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben.

Az 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről Egészségügyi törvény Az 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről Kerettörvény szinte mindent szabályoz, (de a gyógyszerügyeket alig) (Ez a törvény fekteti le pl., hogy a gyógyszertár eü-i szolgáltató)

Fejezetei Célja, alapelvei, hatálya Betegjogok és –kötelezettségek Népegészségügy Az eü.-i ellátások rendszere Az eü. szolgáltatások szakmai követelményei Az eü. dolgozók jogai és kötelességei Az állam felelőssége a lakosság eü.-i állapotáért, az eü. szervezése és irányítása Az emberen végzett orvostudományi kutatások Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel

Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása Szerv- és szövetátültetés A halottakkal kapcsolatos rendelkezések Vérellátás Katasztrófa-eü.-i ellátás Egészségügyi szakértői tevékenység Természetes gyógytényezők, fürdő- és klímagyógyintézetek, gyógyhelyek Nemzetközi rendelkezések

Betegjogok Jog a megkülönböztetés nélküli eü. ellátáshoz, fájdalma csillapításához Jog az orvos megválasztásához Az emberi méltósághoz való jog csak sürgős, saját vagy más életét veszélyeztető esetben korlátozható, csak méltányolható okból/ideig várakoztatható, szeméremére tekintettel…

A kapcsolattartás joga – (látogatók, apás szülés, pap) Az intézmény elhagyásának joga A tájékoztatáshoz való jog: mindenről jogosult tájékoztatást kérni Önrendelkezési jog és az ellátás visszautasításának joga – milyen ellátást fogad el. Általában szóban, de invazív beavatkozás: csak írásban, vagy 2 tanú (Életfenntartó beavatkozás visszautasítása: orvosi bizottság megvizsgálja, hogy valóban ez a beteg szándéka)

Az eü. dokumentáció megismerésének joga (az adat az eü Az eü. dokumentáció megismerésének joga (az adat az eü. szolgáltatóé, de a betegnek joga van megismerni azt, elbocsátáskor zárójelentést kap) Az orvosi titoktartáshoz való jog - csak arra jogosultakkal közölhető róla adat (mások életének, egészségének védelme szükségessé teszi: hozzájárulása nélkül is kiadható)

Betegkötelezettségek • betartani az eü. szolgáltató munka- és házirendjét ismeretei szerint az eü.-i dolgozókkal együttműködni fontos tájékoztatás megadása (pl. fertőző betegség): meg kell nevezni a valószínű személyeket…

Az eü.-i ellátás rendszere Megelőző ellátások Alapellátás Járóbetegszakellátás Fekvőbeteg-szakellátás Ügyeleti ellátás Mentés Betegszállítás Ápolás A haldokló beteg gondozása Rehabilitáció

Az eü.-i szolgáltatások szakmai követelményei Csak szakmai és működési engedély birtokában kezdhető el! Minimum feltételeknek való megfelelés: személyi-tárgyi (NM, ESzCsM, EüM, Nefmi, EMMI rendeletekben  ) Felelősségbiztosítás birtokában (elég laza a szabály, így szinte akármilyen lehet)

Orvostudományi kutatás emberen Eütv-ben csak az általános szabályok, részletszabályok : Gytv-ben és miniszteri rendeletek csak eü.-i célból előre engedélyezett terv szerint Külön etikai bizottság is jóvá hagyta ha csak emberen lehet végezni megelőző vizsgálatok támasztják alá írásos, informált beleegyezés birtokában Pl. Szoptatós nők, cselekvőképtelenek esetében plusz speciális szabályok

Szerv- és szövetátültetés élő személybl csak páros szervet vagy ha nem okoz életveszélyt vagy regenerálódik. Halottból: ha életében meg nem tiltotta(ezt érzékenyen kezelik, hozzátartozók véleményét is figyelembe veszik)

Halottakkal kapcsolatos rendelkezések Meghatározza Pl. agyhalál, klinikai halálfogalmát Ki állapíthatja meg: orvos (vagy mentőtiszt) a halál idejének polgárjogi jelentsége • Pl. mikor kötelező felboncolni

Katasztrófa-egészségügy Katasztrófa fogalmát meghatározza Keretek a megállapítására, ki mikor mit és hogyan…

Természetes gyógytényezők (természetes ásványvíz, gyógyiszap, gyógyvíz, gyógyklíma, gyógybarlang, Gyógyhely)

Jogrend A jogrend az állam térbe és időben összefüggésben álló jogszabályainak az összessége. Külső egységét a társasági közösség akarata, belső egységét a logikusan egymáshoz kapcsolódó rendszerezettség, a jogrendszer biztosítja.

Közjog/magánjog jogrendszer két nagy jogterületre oszlik Közjog: közérdekűviszonyokat szabályozza. Magánjog: magánérdekű viszonyokat szabályozza.

Magánjog és közjog elhatárolása Közjog a közhatalom kiépítését garantálja, vertikális (alá-fölérendeltségi) jellegűek, a felettes szervet többletjogok illetik meg, a kötelezettségek a felek akarata nélkül beállnak, elvileg az érdekazonosság (közérdek) érvényesül, szervezettség jellemzi, szabályi imperatív jellegűek (tiltó vagy parancsoló), érvényesülése közvetlen kényszer útján. Magánjog az alanyi jogok érvényesülését biztosítja, horizontális (mellérendelt) jellegűek, a felek egyenjogúsága jellemzi, kötelezettségek a felek akaratából állnak be (akaratautonómia), az érdekellentét jellemzi, eshetőleges, szabályai attributív jellegűek, érvényesülése közvetett kényszer útján.

A magánjog egysége és részterületei. A magánjog terjedelmét két elv határozza meg: 1. A jogrend mely szabályok érvényesítését engedi át a magánegyén akaratának 2. A társadalom értékítélete mely érdekütközést tartja olyan jelentőségűnek, hogy közjogi szabályozás alá veti.

Polgári jog A legfontosabb magánjogi jogág a polgári jog, mely tartalmazza azokat az elveket és szabályokat, melyek a többi jogágban megjelennek. A polgári jog garantálja az önrendelkezés szabadságát, a személyiség szabad kibontakoztatását, ill. a vagyonnal való szabad rendelkezést mind élők között, mind halál esetére. tulajdonjog: polgári jog alapintézménye mellérendelt viszony a felek között → jogvita bíróságra tartozik Diszpozivítás (eltérést engedő; hézagpótló)

Ptk. A polgári jognak a többi magánjogi jogághoz való viszonyát a Ptk. is tartalmazza: más jogszabályokat – eltérő rendelkezés hiányában – e törvénnyel összhangban kell alkalmazni. A most még hatályos: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Az új Ptk.: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 2014. március 15-én lép hatályba!

1 szankció rendszerint reparatív (helyreállító): pl. kártérítés nem vagyoni viszonyok megsértése esetén kompenzációs jellegű fontos a magatartás jellege: szándékosság/gondatlanság részei: általános rész: alapelvek, szabályzás, sajátosságok jogalanyok köre, sajátosságuk (jogi személy, természetes személy, alapítvány, stb.) tulajdonjog kötelmi jog (szerződés, kártérítés) szellemi alkotások jogvédelme (szerzői jog, iparjogvédelem) öröklési jog

Munkajog, mint részterület a szabályozás tárgya indokolja önálló létét. A jogviszony két pólusán a munkaadók és a munkavállalók állnak, őket összefűzik a munkaviszonyra vonatkozó, sajátos elemeket tartalmazó szerződések, bennük számos közjogi elem található kollektív és kétszemélyes viszonyok vállalat & munkavállalók, vagy a dolgozók részvétele a vállalatvezetésben munkaügyi igazgatás, ellenőrzés, kisebbségi jogok munkaviszonnyal kapcsolatban jogok, kötelezettségek

Nemzetközi magánjog a világkereskedelem és világgazdaság kifejlődésével jött létre, az így kialakult közlekedési, távközlési, stb. szabályok speciális szabályozást igényelnek. 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható, milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.

Polgári eljárásjog magába foglalja a peres és peren kívüli eljárást, ill. a végrehajtást. Az anyagi jogi jellegű magánjogi jogágakkal ellentétben alaki jogi jellegű. Lényegi elemei a keresethez kötöttség, a joghatás és a végrehajthatóság.

Családi jog a speciális vonásokkal rendelkező személykapcsolatok joga: házasság, annak felbontása, örökbefogadás, szülő-gyermek kapcsolat, gyámság, tartási kötelezettségek, házasság vagyonjogi viszonyai A klasszikus kódexek önálló fejezetben, vagy a személyekkel együtt tárgyalták, önálló jogágiságát főleg a szocialista rendszerek vallották. A családi jogot ma a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) szabályozza (Új Ptk-nak önálló része)

Társasági jog A társasági jog – a polgári joggal azonos elvek és módszerek szerint szabályozza a gazdasági társaságok és más jogalanyok speciális személyi és vagyoni viszonyait. Joganyag: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009.évi CXV. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.)

Gt. A gazdasági társaságok közös szabályai. Választott bírósági eljárás lehetősége. A gazdasági társaság alapítása, a társasági szerződés módosítása. A vagyoni hozzájárulás és elmulasztásának következményei. Az előtársaság. A gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok, eltiltás. Az ügyvezetés, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata, kisebbségi jogok védelme, hitelezővédelem. A tag kizárása. A tag kizárása iránti per. A gazdasági társaságok megszűnésének esetei, a gazdasági társaságok átalakulása. A közkereseti társaság. A betéti társaság. A korlátolt felelősségű társaság, ideértve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot. A részvénytársaságra vonatkozó általános és különös szabályok. (Zrt., Nyrt.)

Gazdasági társaság alapítása társasági szerződés megkötése: rt alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges Valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia, közokiratba/ügyvéd/jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni A kkt, a bt, a kft, Zrt. esetén a társasági szerződés Ctv. mellékletét képező szerződés mintával is elkészíthető. A társasági szerződésben meg kell határozni: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait (természetes személy- személyazonosító adatok+ lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - név székhely,cégjegyzékszám/nyilvántartási szám); c) a gazdasági társaság főtevékenységét+valamennyi tevékenységét,; d) jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, e) a társaság képviseletét, cégjegyzés módját; f) vezető tisztségviselőket, felügyelőbizottsági tagokat a könyvvizsgálót; h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

A gazdasági társaság legfőbb szerve Kkt és bt: tagok gyűlése, Kft, egyesülés: taggyűlés, Rt: közgyűlés. ·Ülésen a gazdasági társaság tagjai + meghívottak vehetnek részt. ·Feladata: a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés. · Legfőbb szerv választja: vezető tisztségviselőket, a felügyelőbizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót (vagy pl. bizottság, tanácsadó testület) Egyszemélyes kft-nél, ill rt-nél nincs taggyűlés, legfőbb szerv hatáskörét az egyedüli tag gyakorolja. Határozatait ülésein hozza meg.

Vezető tisztségviselő a gazdasági társaság irányításához kapcsolódó minden olyan döntés, amely nem tartozik a legfőbb szerv hatáskörébe Kkt és Bt: üzletvezetésre jogosult tag / tagok Kft: egy/több ügyvezető Rt. igazgatóság, mint testület (KIVÉTEL, ha a Zrt. alapszabálya az igazgatóság hatáskörét vezérigazgatóra ruházta.) Nyílt részvénytársaságnál lehet még, hogy igazgatótanács természetes személy lehet. Feladatait csak személyesen láthatja el, képviselet nincs. Jogaira és kötelezettségeire a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai/munkaviszonyra irányadó szabályok

Kkt./Bt. Társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. Cégnévben a „Kkt”-t fel kell tüntetni. A tagok gyűlése a legfőbb szerve. Határozathozatal: egyszerű szótöbbség, KIVÉTEL ahol törvény / a társasági szerződés alapján ¾-es /egyhangú (pl. társ. Szerződés módosítása, megszűnés). Üzletvezetés: minden, amiről nem a tagok gyűlése jogosult határozni. - mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. - erre egy/több tagot is megbízhatnak; ilyenkor a többi tag nem jogosult. - Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. - A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. A társaság kötelezettségeikért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha ez a követelést nem fedezi, a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Kkt./Bt. A társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább 1 másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, de a társaság kötelezettségeiért nem felel. közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A kültag a társaság üzletvezetésére, cégjegyzésre - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz.

Kft. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. „Kft.”-t cégnevében fel kell tüntetni. Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. ·A társasági szerződésben meg kell határozni: a) az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; b) a szavazati jog mértékét. · A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll, MINIMUM 500.000 Ft. - Törzsbetét: a tagok vagyoni hozzájárulása, lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli . A tagok Nem Pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el.

A társaság bejegyzése csak akkor, ha a kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásának minimum a felét befizették. Cégbejegyzéstől számított 1 éven belül a teljes összeget be kell fizetni. A Nem Pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a Nem Pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét→alapításkor teljes egészében rendelkezésére kell bocsátani Ha a Nem Pénzbeli hozzájárulást alapításkor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére→ezt a társaság cégbejegyzésétől számított 3 éven belül teljesíteni kell.

üzletrész A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. - Mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik - azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés ettől eltérhet. - Minden tagnak csak 1 üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. - Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Egy tagnak számítanak; jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. - Az üzletrész a társaság tagjaira – KIVÉTEL a társaság saját üzletrészét - szabadon átruházható. - A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész 3. személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják / feltételhez köthetik. - 3. személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot / a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben – az átruházni kívánt üzletrészre – ha a társasági szerződés nem zárja ki / korlátozza - elővásárlási jog illeti meg.

Taggyűlés és ügyvezetés Legfőbb szerv: a taggyűlés, minimum évente 1x össze kell hívni. · Kizárólagos hatásköre: pl. beszámoló jóváhagyása; osztalékelőleg fizetése; pótbefizetés elrendelése; elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; beleegyezés az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásába; a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozás; az ügyvezető felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; a társasági szerzıdés módosítása; stb….

A társság ügyvezetése A taggyűlés által választott 1/több ügyvezető látja el. Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzék) vezet. A társasági szerződés módosításhoz a taggyűlés legalább ¾-es szótöbbségű határozata kell. Egyhangú kell - a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, - új kötelezettségek megállapításához, - az egyes tagok külön jogainak csorbításához

Az egyszemélyes társaság Egy tag is alapíthatja, + létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg (egyszemélyes társaság). Alapításához alapító okirat kell. Tartalma: társasági szerződésre vonatkozó szabályok.

Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozó LEHET: a) magyar állampolgár, b) az EU, EGT állampolgára + nemzetközi szerződés c) bevándorolt / letelepedett jogállású személy, tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan NEM lehet: a) aki korlátozottan cselekvőképes /cselekvőképtelen, b) akit a (nemzetközi) közélet tisztasága elleni, vagyon elleni bűncselekmény …. 1 évnél hosszabb letöltendő jogerős, stb miatt jogerősen elítéltek c) aki egyéni cég tagja/gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (nyilvántartást vezető szerv) Bejelenteni: személyesen az ország bármely okmányirodájában, vagy ügyfélkapun keresztül teljes vagyonával felel

Egyéni cég egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, cégnyilvántartásba bejegyzéssel jön létre. Jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. · kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. · Nem szabályozott kérdésekben a Gazdasági társaság. gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezései + Ptk. megfelelőn alkalmazandó

alapításához - közjegyző által készített közokiratba/ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okirat kell a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. · Az egyéni cég - átalakulással+nem gazdasági tevékenységre nem hozható létre. - a bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését. vagyona és felelőssége - Az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. - ha a jegyzett tőke több mint 200.000 Ft, pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag. tagja dönt mindenben, amit az egyéni cégre vonatkozó jogszabály a legfőbb szervhatáskörébe utal · Üzletvezetést: Vezető Tisztségviselı / a tag látja el.

Cégeljárás 1. teljesen elektronikus: ügyvédnél, közjegyzőnél, vagy jogtanácsos 2. Melléklet szerinti űrlappal 1 munkaóra alatti bejegyzés 3. Közhiteles és nyilvános: www.e-cegjegyzek.hu

Büntetőjog A büntetőjog önálló jogág. meghatározza a közösségellenes, nem kívánatos magatartásokat – társadalomra veszélyes az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és amennyiben bűnös (gondatlanság vagy szándékosság terheli) megbüntetik (büntetés végrehajtási jog) Míg a többi jogág elsősorban szabályozni próbálja az életviszonyokat, addig a büntetőjog elsődleges feladata az életviszonyok védelme, illetőleg a szabályozott jogviszonyok megsértésése esetén gondoskodik a jogsértő személy megbüntetéséről. Mindezen speciális feladatai ellátásához a többi jogághoz képest sokkal erőteljesebb eszközökkel rendelkezik, melyek nagyfokú beavatkozást tesznek lehetővé a jogalanyok életébe.