Kulcskompetenciák és kompetenciafejlesztés a nevelés folyamatában Képzők képzése HEFOP Nyíregyháza,

2 Kulcskompetenciák (EU, OECD) Kommunikáció anyanyelven Kommunikáció anyanyelven Kommunikáció idegen nyelven Kommunikáció idegen nyelven Matematikai műveltség alapkészségei Matematikai műveltség alapkészségei Természettudományos és technológiai Természettudományos és technológiai Információs és kommunikációs technológia Információs és kommunikációs technológia Személyközi és állampolgári készségek Személyközi és állampolgári készségek Vállalkozói szellem alapkészségei Vállalkozói szellem alapkészségei Kulturális tudatossághoz kapcsolódó alapkészségek Kulturális tudatossághoz kapcsolódó alapkészségek

3 Kulcskompetenciák Miért kompetencia? Mivel több, mint az alapkészség? Miért kompetencia? Mivel több, mint az alapkészség? Több, tágabb tartalmú, mint a kulturális alapkészségek sora: írás, olvasás, számolás. Összetettebb, mert az ismeretek, készségek, attitűdök együttese = Több, tágabb tartalmú, mint a kulturális alapkészségek sora: írás, olvasás, számolás. Összetettebb, mert az ismeretek, készségek, attitűdök együttese = magában hordozza a tanulásra való (folytonos) képességet magában hordozza a tanulásra való (folytonos) képességet

4 Kulcskompetenciák Miért éppen ezek a fejlesztési területek, miért kulcs? Miért éppen ezek a fejlesztési területek, miért kulcs? A „kulcs” = fontos, kritikus (nélkülözhetetlen) értelemben szerepel. A „kulcs” = fontos, kritikus (nélkülözhetetlen) értelemben szerepel. Ami az élethez (jelen és jövőkép szerint fontos) Ami az élethez (jelen és jövőkép szerint fontos)

5 Kulcskompetenciák Kiknek és mihez fontos? A jól működő társadalomhoz (emberi, társadalmi, humán tőke értelemben) A jól működő társadalomhoz (emberi, társadalmi, humán tőke értelemben) Az egyén boldogulásához. A sikeres részvételéhez a társadalom különböző aktivitásaiban, szektoraiban, életvilágaiban: gazdaság, politika, társas, társasági, családi, személyközi … kapcsolatok és tevékenységek világában. Az egyén boldogulásához. A sikeres részvételéhez a társadalom különböző aktivitásaiban, szektoraiban, életvilágaiban: gazdaság, politika, társas, társasági, családi, személyközi … kapcsolatok és tevékenységek világában. Minden ember számára fontos. Minden ember számára fontos.

6 Kulcskompetencia A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás, illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.

7 Kulcskompetenciák A tanulás tanulása A tanulás tanulása A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának a képessége.

8 Kulcskompetenciák Személyközi és állampolgári kompetenciák Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.

9 Kulcskompetenciák Kulturális kompetencia Kulturális kompetencia A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

10 Kompetenciák a nevelés/fejlesztés folyamatában Hogyan illeszkednek a kompetenciák a fejlesztés, nevelés működő folyamatába? Célkategóriaként értelmezhetők. Célkategóriaként értelmezhetők. A célirányos fejlesztés (nevelés, tanítás, tanulás intézményi keretei között értelmezhető fejlesztés) folyamatát: a céltételezés → eszközkiválasztás → realizálás → értékelés lépéseiben tudjuk leírni. A célirányos fejlesztés (nevelés, tanítás, tanulás intézményi keretei között értelmezhető fejlesztés) folyamatát: a céltételezés → eszközkiválasztás → realizálás → értékelés lépéseiben tudjuk leírni.

11 Kompetenciák a nevelés/fejlesztés folyamatában A cél (a jövő birtokba vétele) az emberi gondolkodás és cselekvés eszközeivel az időben előrevetített eredmény tételezése. A cél (a jövő birtokba vétele) az emberi gondolkodás és cselekvés eszközeivel az időben előrevetített eredmény tételezése. A nevelés esetében az ember információs állapotának, cselekvési képességeinek… a változásait elővételezi. A nevelés esetében az ember információs állapotának, cselekvési képességeinek… a változásait elővételezi. A kompetenciák ilyen változás, gyarapodás, készség- és képességfejlődés célelemei, elővételezett eredményei. A kompetenciák ilyen változás, gyarapodás, készség- és képességfejlődés célelemei, elővételezett eredményei.

12 A folyamat dinamikája A célok normatív módon jelennek meg (szakértői, politikai akarat sürgeti, sztenderdeket jelentenek ) A célok normatív módon jelennek meg (szakértői, politikai akarat sürgeti, sztenderdeket jelentenek ) Társadalmi és egyéni húzóerőt képeznek. Társadalmi és egyéni húzóerőt képeznek. Irányított, vezérelt folyamatot feltételez (szakértői, tanári, segítő vezetéssel). Irányított, vezérelt folyamatot feltételez (szakértői, tanári, segítő vezetéssel). Egyedi módon realizálhatók, saját finalitásokkal, perspektívákkal és lehetőségekkel kell találkozniuk! Egyedi módon realizálhatók, saját finalitásokkal, perspektívákkal és lehetőségekkel kell találkozniuk! Ciklikus és reflektált, korrigált körfolyamatban írható le, amelyben egységes és differenciált elemek vannak jelen. Ciklikus és reflektált, korrigált körfolyamatban írható le, amelyben egységes és differenciált elemek vannak jelen.

13 A folyamat vezérlésének kérdése Bemenetvezérelt: a célokra és a betáplálandó tartalmakra, hatásokra helyezi a súlyt. Az eredményekre nézve kevéssé érzékeny. Bemenetvezérelt: a célokra és a betáplálandó tartalmakra, hatásokra helyezi a súlyt. Az eredményekre nézve kevéssé érzékeny. Kimenetvezérelt az eredmények és visszajelzések felöl szabályoz (nem szól bele az eszközökbe), az oktatás és nevelés hosszú távú realizálódásai miatt sok a bizonytalanság. Kimenetvezérelt az eredmények és visszajelzések felöl szabályoz (nem szól bele az eszközökbe), az oktatás és nevelés hosszú távú realizálódásai miatt sok a bizonytalanság. A folyamatvezérlés végigkíséri a „gyártás” egész menetét. A folyamatvezérlés végigkíséri a „gyártás” egész menetét.

14 A folyamat vezérlésének kérdése A kompetenciafejlesztés a kívánatos végállapot felől közelíti a fejlesztés folyamatát. A kompetenciafejlesztés a kívánatos végállapot felől közelíti a fejlesztés folyamatát. Részletesen megnevezi, azokat az ismerteket, készségeket és attitűdöket, amelyek a sikeres cselekvések, műveletek tudását, képességét eredményezik. Részletesen megnevezi, azokat az ismerteket, készségeket és attitűdöket, amelyek a sikeres cselekvések, műveletek tudását, képességét eredményezik.

15 Hatásfolyamat A kitűzött cél és az eredmény közötti térben és időben lejátszódó pedagógiai folyamat, amely értelmezhető: mások által irányított és önmeghatározott változási folyamatnak. Interaktív hatásfolyamat Interaktív hatásfolyamat Tanítás-tanulási Tanítás-tanulási Szociális tanulási Szociális tanulási Morális és egyéb fejlődési …. folyamat Morális és egyéb fejlődési …. folyamat

16 Hatások és érvényesülés 1. Üzenetet elutasítják 2. Következmény nélküli üzenet 3. Az üzenet csak a viselkedés egy szegmentumára hat 4. Szívesen fogadott üzenet, a viselkedés egy szegmentumára hat 5. Szívesen fogadott üzenet, ami fokozza a belső aktivitást

17 Hatások és érvényesülés 1. Üzenetet elutasítják 2. Következmény nélküli üzenet

18 Hatások és érvényesülés 3. Az üzenet csak a viselkedés egy szegmentumára hat 4. Szívesen fogadott üzenet, a viselkedés egy szegmentumára hat

19 Hatások és érvényesülés 5. Szívesen fogadott üzenet, ami fokozza a belső aktivitást

20 A gyermekkép változásai A szülő-gyermek kapcsolat evolúciója A szülő-gyermek kapcsolat evolúciója Lloyd De Mause ábrája

21 A gyermekkép változásai Hansmann (1995) szerint ma két újabb szakasz állapítható meg: Változó gyermekkor (1960-tól) gyökeres változás az életmódban Változó gyermekkor (1960-tól) gyökeres változás az életmódban Elveszett gyermekkor (1980-tól) a gyermekkor krízise, a gyermekkor eltűnik, a család összeomlik, a tömegkommunikációs eszközök radikálisan átformálják a gyermekkort Elveszett gyermekkor (1980-tól) a gyermekkor krízise, a gyermekkor eltűnik, a család összeomlik, a tömegkommunikációs eszközök radikálisan átformálják a gyermekkort Marie Winn, „Gyermekek gyermekkor nélkül”, (1990) „új középkor” eljöveteléről beszél,

22 A demográfiai változásokra épített gyermekkép-történeti szakaszok 1. A kezdetektől 1750-ig. Igen magas a születési, halálozási ráta közé eső szakasz. A gyermek- halandóság drasztikusan csökken, a születések száma magas. 3. A harmadik szakasz ( ) a születési ráta csökken, a gyermek egyre fontosabb szerepet tölt be a családban. 4. Negyedik szakasz 1930-tól napjainkig. Gyermekközpontú, cél a gyermekek gondozása, megértése és mindannak biztosítása, amire a gyermeknek szüksége van.

23 A történeti demográfia és gyermekszemlélet David Riesmnann: „A magányos tömeg” három korszak, melyben az emberkép és mentalitása is különböző. nagy növekedési lehetőségek szakasza (tradíciótól irányított emberkép) nagy növekedési lehetőségek szakasza (tradíciótól irányított emberkép) nagy népességnövekedéssel járó periódus (belülről irányított emberek), ahol az emberek társadalmi karaktere a kisgyermekkorban beléjük plántált célok és értékek szerint alakul nagy népességnövekedéssel járó periódus (belülről irányított emberek), ahol az emberek társadalmi karaktere a kisgyermekkorban beléjük plántált célok és értékek szerint alakul kezdeti népességcsökkenés szakasza (kívülről irányított embertípus) szociálisan érzékeny emberek a többiek igényeivel szemben. kezdeti népességcsökkenés szakasza (kívülről irányított embertípus) szociálisan érzékeny emberek a többiek igényeivel szemben.

24 A három embertípus szülői attitűdjei és gyermekszemlélete (Riesmann, 1983, 113.) tradícióktól irányított időszakban a gyermekek hosszan követik a felnőtt szerep mintáit tradícióktól irányított időszakban a gyermekek hosszan követik a felnőtt szerep mintáit a belülről irányított korszakban a gyerekek egyre kevésbé tekintheti modellnek szülei szerepét, új célok születnek a belülről irányított korszakban a gyerekek egyre kevésbé tekintheti modellnek szülei szerepét, új célok születnek kívülről irányított korszakban a társadalmi viszonyok bonyolultak, a sok változás gyors alkalmazkodást kíván a gyermek életében. Nincs biztos etikai iránytű a szülők részéről. kívülről irányított korszakban a társadalmi viszonyok bonyolultak, a sok változás gyors alkalmazkodást kíván a gyermek életében. Nincs biztos etikai iránytű a szülők részéről.

25 Következtetések Amire az újabb nemzedékeknek leginkább szükségük van: A kívülről irányítottság kezelésére (mérlegelés, választás, tanulás) A kívülről irányítottság kezelésére (mérlegelés, választás, tanulás) Felelősséggel viselt önállóságra Felelősséggel viselt önállóságra Társakra és Önbizalomra Társakra és Önbizalomra Előíró nevelés helyett bátorításra Előíró nevelés helyett bátorításra