K ábítószer É lvező k Információs Oldala Tovább

lsd Az LSD majd mindegyik érzékszerv mûködésében súlyos zavarokat okoz, akárcsak a pszichés funkciókban is. Pupillatágulat, szapora pulzus és a vércukorszint emelkedése tapasztalható. Egy óra múlva színes, látási hallucinációk, félelmetes víziók jelentkeznek, a személyiség elvesztése vagy széthasadása, az idõben és a térben való tájékozatlanság, majd erõs izgatottság támadt. Igen gyakori, hogy LSD hatására az ember önmagát kívülrõl szemléli. Ez utóbbi jelenséget, vizsgálatai alapján egy pszichiáter így jellemezte: "A vizsgált egészséges önkéntesek úgy érezték, hogy önmaguk mellett állnak és saját magukat szemlélik."

Ezek a hatások nagyon hasonlatosak azokhoz, amelyet pl. a hasis, a meszkalin vagy általában a pszichotrop drogok csoportjába tartozó legtöbb anyag kivált. Csak éppen az LSD hatásai mindnél súlyosabbak, hosszabban tartanak… Ezen kívül, míg meszkalinból elég tetemes mennyiségre van szükség a hallucinációk kiváltásához, addig az LSD-bõl a gramm ezredrészének egyötöde, elég hasonló lelkiállapot kiváltásához (!!!) Különösen veszélyes a méhen belüli magzatra, ha terhes nõ szedi, a magzat csaknem mindig, súlyos agyi fejlõdési zavarral születik meg (vízfejûséggel vagy teljesen fejletlen agyvelõvel). Gyógyszertani hatásának a lényege, hogy az agykéregben megbontja a mozgató (ideg, izom) és az érzékelõ funkciók közötti egyensúlyt. Ha egy biztosan egészséges lelkû fiatal, csak kíváncsiságból, egyszer megpróbálja az "utazást'', "tripet", abból (szerencsére) nemigen lesz az LSD rabja. Az ilyenek nem igénylik a mesterségesen elõállított, kémiai szerekkel kiváltott álomvilágot. Ellenkezõleg, hátrányosnak, terhesnek érzik. Más a helyzet, ha a kipróbáló ember beteg, neurotikus vagy éppen beteg pszichéjû. De szívesen keresnek vigaszt az LSD-ben azok a fiatalok is, akik tanulmányaik során csõdöt mondtak, s szégyellik, hogy nem alkalmasak annak a fõiskolának vagy egyetemnek az elvégzésére, melyre vágyakoztak. Az LSD-re való rászokás a fiatalokat egyre negativisztikusabbá, egyre antiszociálisabbá teszi, mindinkább eltávolítja õket családjuktól, egyre inkább elhanyagolják munkájukat.

Az LSD-rõl tudni kell azt is, hogy a hallucinációk, a víziók nemritkán az utolsó adag bevétele után hetekkel is jelentkezhetnek A rendszeres LSD-szedés másik veszélye, hogy a drog hatása alatt nem gondolják át a bódulatban, hogy mit cselekszenek. Az LSD rabjai között különösen gyakori a szerencsétlenség és az öngyilkosság, valamint a kábulatban bekövetkezett halálos baleset. A leggyakoribb az ablakból való kizuhanás vagy kilépés. Sokan azt hiszik, tudnak a vízen járni (holott még úszni sem tudnak), kilépnek, pl. a hajóról vagy a csónakból, s megfulladnak. Mások azt képzelik, puszta kézzel meg tudnak állítani egy autót vagy vonatot. Tévhitükért õk is az életükkel fizetnek... Egyesek azt hiszik, tudnak repülni, s teljes nyugalommal lépnek ki a felhõkarcoló ablakán. Mindez és még sok más (pl. gyilkolási vágy, pszichózisok kialakulása) azután véget vetett az LSD-próféták által festett szép világnak. Nyilvánvaló lett mindenki elõtt, hogy nem személyiségjavító vagy tudatkiszélesítõ szerrõl van szó, hanem az egyénre és a társadalomra egyaránt veszélyes, alattomos méregrõl.

Az LSD-nek egyetlen "kedvezõ" tulajdonsága van csak. Lelki függõség (a szó klasszikus értelmében, ahogyan azt a többi kábítószernél láttuk) nem alakul ki, csak a tolerancia, de az viszont rendkívül gyorsan. Ez pedig valamiféle önszabályozásra kényszeríti az LSD hívét. Néhány "utazás" után már rendkívül nagy adagok sem váltják ki a hallucinációkat, így a rendszeres LSD-élvezõk is kénytelenek hosszabb-rövidebb szüneteket tartani. Ez a kényszerszünet pedig (amely ahhoz szükséges, hogy a tolerancia javuljon, az LSD-hatást ismét élvezni tudják, az erõsebb egyéniségeket hozzásegítheti, hogy aránylag könnyen felhagyhassanak káros, önpusztító szenvedélyükkel. Ezzel szemben az LSD-t naponta nagy adagban szedõ toxikomán, aki már nem is az élvezetet keresi, hanem csak konokul mérgezi magát, már súlyos pszichopata. Sokszor elmondtuk, hogy a kábítószerek többsége nem megy át semmiféle minõségellenõrzésen. Ez a helyzet az LSD esetében is. Errõl még azt is tudnunk kell, hogy viszonylag könnyen lehet elõállítani, de az áru legtöbbször szennyezett. Ugyanis az anyag nedvesség és hõ hatására könnyen bomlik. Ezek a bomlástermékek nem változtatják meg az LSD tulajdonságait. Egy valamit azonban igen, a színét. Minél több az áruban a bomlástermék, annál színesebb. A tapasztalt narkós az ilyen anyagról már nem hiszi el, hogy igazi LSD-t akarnak neki eladni. Ezért a zugkereskedõk, akik pontosan tudják, hogy egy új árut mindig könnyebb eladni, mint a régit, a különbözõ színû anyagokat a feketepiacon "új" áruként adják el, természetesen más néven (pl. Acid vagy Microdot).