VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Advertisements

A gázok sűrítése és szállítása
A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Készítette Varga István 1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Hőtechnikai alapok A hővándorlás iránya:
Időjárás, éghajlat.
SZILÁRD ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
A SZABÁLYOZÓKÖR MŰKÖDÉSI ELEVE
A FLUIDUMOK SZÁLLÍTÁSA
A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
LÉGNEMŰ HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
A szabályozott szakasz- és berendezés fogalma
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A hőterjedés alapesetei
Vízgőz, Gőzgép.
Hőátvitel.
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A hőátadás.
HŐCSERE (1.) IPARI HŐCSERÉLŐK.
A KÖZVETETT HŐCSERE FOLYAMATA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
LEPÁRLÁS (DESZTILLÁCIÓ) Alapfogalmak
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az önműködő szabályozás hatásvázlata
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Az automatikus irányítás nyitott és zárt hatáslánca
Beavatkozószerv Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A SZILÁRD ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS FAJTÁZÁSA
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA A rektifikálóoszlop elméleti tálcaszámának meghatározása szerkesztéssel.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
FOLYTONOS SZABÁLYOZÁS
Az automatikus szabályozás alapfogalmai
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Érzékelő és átalakító szervek (transzmiterek)
HŐSUGÁRZÁS (Radiáció)
Az automatikus szabályozási rendszerek felosztása Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁRAMLÁS (Konvekció)
KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS
BEVEZETŐ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az áramlás különböző jellege Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
PNEUMATIKUS ARÁNYOS-INTEGRALÓ SZABÁLYOZÓ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A szabályozószelep statikus tulajdonsága Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Sebességeloszlás sima csőben, és a határréteg fogalma
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
SZILÁRD TESTEK NYOMÁSA.
Cellulóz.
Feszültség, ellenállás, áramkörök
Ohm-törvény Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését.
Készítette: Kiss István
A súrlódás és közegellenállás
Összefoglalás: A testek nyomása
Összefoglalás: A testek nyomása
A Catalan-összefüggésről
Fluidizáció Jelensége: Áramlás szemcsehalmazon
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Előadás másolata:

VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA HŐÁTBOCSÁTÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i@neobee.net

A hőcsere leggyakoribb esete, amikor a hőcserében résztvevő fluidumokat szilárd fal választja el egymástól, mert nem engedélyezett az egymással való keveredésük. Ilyenkor a hőcsere csak úgy lehetséges, ha az átszármaztatott hő először konvekcióval a falba jut, a falban vezetéssel terjed a határolófelületig, majd ismét konvekcióval folytatja terjedését.

A hő átszármaztatása során három termikus ellenállás jelentkezik, éspedig: - a hőátadó fluidban (R1), - a falban (Rf ) és - a hőbefogadó fluidban (R2). Rössz. = R1 + Rf + R2

A bal oldal összevonásával kapjuk:

A bevezetett k- a hőátbocsátási tényező, amelynek értéke a termikus ellenállások nagyságától függ. A hőátbocsátási tényező azt a hőt fejezi ki amely egységnyi idő alatt meghatározott anyagú hőátbocsátó felület 1 m2- én a hőátadó fluidumból a hőbefogadó fluidumba áthalad 1 oC-hőfokkülönbség mellett.

A hőátbocsátás számításához, az alábbi képletet használják: Innen, a hőátbocsátó felület (A):