VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Az előadások a következő témára: "VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"— Előadás másolata:

1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
APRÍTÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2 Aprításnak nevezzük azt a mechanikai műveletet, amely során nagyobb darabos, szemcsés anyagot kisebb darab,-szemcsenagyságra alakítunk. A szilárd anyagokon végbemenő kémiai változások sebessége egyenesen arányos az anyag felületével. Amennyiben az adott anyagot kisebb darabokra aprítjuk, annak összfelülete megnövekszik, így a kémiai változások is gyorsabbak lesznek.

3 Az aprítandó anyagok szerkezeti tulajdonságaik alapján lehetnek:
Az aprítandó anyagok szilárdsági tulajdonságai alapján megkülönböztetünk: Lágy, Közepes keménységű és Kemény anyagokat. Az aprítandó anyagok szerkezeti tulajdonságaik alapján lehetnek: Ridegek, Szívósak, Képlékenyek.

4 A rideg anyag jellemzője, hogy erőhatásra nem képes maradó alakváltozást elszenvedni. Rugalmassága nagyon kicsi. Ha ezt a rugalmassági határt az erőhatás meghaladja, az anyag kisebb darabokra hullik szét. Rideg anyagnak tekinthető, pl. a kő, öntöttvas, üveg.

5 A szívós anyagok rugalmasak
A szívós anyagok rugalmasak. Erőhatásokra maradandó alakváltozást is kibírnak. Ilyen anyagok, pl. a bőr, gumi, nemesacélok. A képlékeny anyagok egyáltalában nem képesek rugalmas alakváltozást szenvedni, hanem képlékenységi fokuknak megfelelően több-kevesebb, de mindig maradó alakváltozást mutatnak. Ilyen anyagok, pl. a nedves agyag szappan, vaj, különböző masszák.

6 Aprítási módok Ütés Törés Hasítás Dörzsölés

7 Az aprítófelületek kiképzése

8 Az aprítási fok fogalma
Az aprítás eredménye az aprítási fokkal (i) jellemezhető, ami egyenlő az anyagdarab aprítás előtti D közepes jellemző mérete és a darab aprítás utáni d közepes jellemző mérete arányával: i=D/d

9 Aprítóberendezések Legáltalánosabban elfogadott az aprítási fokon alapuló csoportosítás, amely szerint megkülönböztetjük a durva aprítás berendezéseit: a törőket és a finom aprítás berendezéseit: a malmokat.

10 A törőknél további két csoport különböztethető meg:
Nyomással működő törők és Ütéssel működő törők.

11 A malmokat öt csoportra oszthatjuk:
1. Nyomással működő malmok, 2. Ütéssel működő malmok, 3. Nyomással és dörzsöléssel működő malmok. 4. Ütéssel és dörzsöléssel működő malmok valamint 5. Hasítással működő malmok.

12 Blake-(ejtsd blék) féle kétingás pofástörő.
1- Álló pofa; 2- Lengő pofa; 3- Excenteres (körhagyó) tengely; 4- Hajtórúd; 5- Elülső tolólap; 6- Hátsó tolólap; 7- Húzórúd; 8- Rugó; 9- Szabályozóék.

13

14 A pofástörő teljesítménye
d – a résnyílás legnagyobb mérete s - a résnyílás legkisebb mérete α - a pofanyílás szöge b – a törőtér szélessége n – a hajtótengely fordulatszáma φ - az ún. térkitöltési tényező. Értéke 0,25 – 0,75 között változhat.

15 Kúpos törő

16 Hengeres törő 1- Henger az álló csapágyakkal;
2- Henger a mozgó csapágyakkal; 3- Géptest; 4- Rugó.

17 A hengeres törő teljesítménye
n – a hengerek fordulatszáma D – a hengerek átmérője L - a hengerek hossza S - a hengerek közötti rés szélessége ρ - az aprítandó anyag sűrűsége μ - aprítási tényező, értéke 0,2 - 0,3 között változhat.

18 Verőtárcsás malmok (dezintegrátor)
1, 2- Forgótárcsák; 3- Pálcák; 4, 5- Tengelyek; 6, 7 – Hajtótárcsák; 8- Adagolótölcsér.

19 Golyós malom

20 A malom kritikus és optimális fordulatszáma
D – a malom átmérője [m]

21 1 – Anyagbelépés 2 – Anyagkilépés
3 – Dob 4 – Fogaskerék 5 – Örlőközeg 6 – Szita.

22 Görgőjárat

23 Kolloidmalom

24 Késesmalom 1- Forgórész; 2- Kés; 3- Állórész; 4- Kés; 5- Adagoló;
6- Szita.