KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS

Az előadások a következő témára: "KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS"— Előadás másolata:

1 KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS
Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2 A kétállásos szabályozó a szabályozók közül a legegyszerűbb.
Ott, ahol a szabályozóval szemben nem támasztanak különösebb követelményt (pontosság, a szabályozott jellemző állandó értéke stb.), nagyon gyakran alkalmazzák. Pl. hőmérséklet, folyadékszint, nyomás, áramlás stb. szabályozására.

3 Ilyen szabályozót találunk a hűtőszekrényekben, a vasalókban is.
Ezekre a szabályozókra jellemző, hogy vagy be, vagy kikapcsolt állapotban vannak (on – off).

4 A holtidő Th annak az időtartamnak felel meg, amely a bemenőjel változása, és a kimenőjel változásának kezdete között eltelik.

5 Ekkor a szabályozott jellemző ΔXs-sel lépi túl az Xa alapjelet 2 pont.
A Th holtidő elteltével az Xs szabályozott jellemző (a hőmérséklet) exponenciális görbe szerint növekszik, majd az alapjelnek megfelelően az 1 pontban a szabályozó kikapcsolja a fűtést. A hőmérséklet azonban tovább emelkedik, mert a kikapcsolás pillanatáig betáplált hőmennyiség hatása csak a Th holtidő elteltével szűnik meg. Ekkor a szabályozott jellemző ΔXs-sel lépi túl az Xa alapjelet 2 pont.

6 Ettől kezdve a hőmérséklet csökken, majd az alapjel elérésekor 3 pont a szabályozó bekapcsolja a fűtést, de a hőmérséklet tovább csökken, mert a bekapcsolás pillanatától kezdve a betáplált hőmennyiség hatása csak a Th holtidő elteltével jelentkezik. Ennek elteltével 4 pont kezd a hőmérséklet növekedni, majd a szabályozási folyamat ismétlődik.

7 A kétállású szabályozás működési elvéből következik, hogy a szabályozott jellemző az alapjellel megadott érték körül állandóan leng.