© Szabó Lajos Jog és biztonság II. Az évi XCIII. törvény a munkavédelemről, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. Törvény, a MABISZ ajánlásai és egyes szabványok lényeges elemeinek ismertetése.

© Szabó Lajos Munkavédelem Az évi XCIII. Tv. szabályozási rendszere: Rendszerszemléletű Definitív fogalmakkal operál Pontosan meghatározza a felelősségi rendszert Követelményeket támaszt az előzetes intézkedések tekintetében Feladatokat határoz meg a munkavégzés irányítói és végrehajtói számára Pontos dokumentálást követel meg Állandó újraértékelést, visszaellenőrzést ír elő A tudomány és a technológia fejlődésének való megfelelést tűzi ki célul A megfelelőség igazolását szabványok előírásaihoz köti

© Szabó Lajos Munkáltató felelőssége I. –A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. –A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. –Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. –A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást. –Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. –Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltatónak a 2. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése is.

© Szabó Lajos Munkáltató felelőssége II. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

© Szabó Lajos Munkáltató felelőssége III. 54.§ (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel –( 5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: –a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; –b) a veszélyek azonosítása; –c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; –d) a kockázatot súlyosbító tényezők; –e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; –f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; –g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja; –h) az előző kockázatértékelés időpontja. –A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

© Szabó Lajos Tűz elleni védekezés évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Tvt.) 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ)

© Szabó Lajos A Tvt. jellemzői Rendszerszemléletű Definitív fogalmakkal operál Pontosan meghatározza a felelősségi rendszert Logikus következetességgel a megelőzéstől a tűzvizsgálatig (kiértékelés) vezeti le a feladatokat Szabványokat és megfelelőségi követelményeket támaszt Magánszemélyek, és gazdálkodó tevékenységet folytatók részére feladatokat határoz meg Tisztázza a hatósági felelősségi és feladatrendszert

© Szabó Lajos Az OTSZ jellemzői A Tvt. részletszabályait tartalmazza Biztonsági szinteket, tűzveszélyességi osztályokat határoz meg Használja a műszaki követelmények tekintetében az „egyenértékű biztonság” fogalmát (szabványtól eltérés) Tűzvédelmi szabványokat, szabályokat vesz alapul Definitív fogalmakkal operál Előzetes tűzbiztonsági auditot követel meg Dokumentációkat ír elő Tervezési, üzembehelyezési, üzemeltetési feladatokat részletez A tevékenység, létesítmény, anyag, eszköz, technológia tekintetében folyamatos ellenőrzést követel meg Szabályozza a kiürítés, menekítés, tűzoltás és műszaki mentés tervezését, végrehajtását, eljárásrendjét

© Szabó Lajos évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése céljából, a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése érdekében … Definitív meghatározásokkal segíti a tevékenységet Biztonsági elemzést, védelmi terveket követel meg Ezek meglétét biztonsági jelentésben dokumentáltatja Pontos feladat-, hatásköri és illetékességi rendszert alkot az állam, a gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek tekintetében Jogszabályokra, szabványokra alapuló dokumentációt ír elő „Védendő adatok” védelmére vonatkozó szabályozást ír elő.

© Szabó Lajos A katasztrófavédelmi tv.-hez kapcsolódó fontosabb normák 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

© Szabó Lajos A MABISZ ajánlásai A biztosítótársaságok célja Kockázatok a biztosítási tevékenységben Háztartási kockázatok Ipari kockázatok Kockázatcsökkentési megoldások Jogszabályok Szabványok

© Szabó Lajos MABISZ ÉS A SZABVÁNYOK A biztosítótársaságok a nagy biztonságot szavatoló, széleskörűen elismert szabványokat alkalmazzák, Magyarországon különösen a: CEN (Comité Européen de Normalisation) CENELEC (Comité Européen de Normalisation Éléctrotechnigue) IEC ( International Electrotechnical Commission) ISO (International Organization for Standardization) MSZ (Magyar Szabvány)

© Szabó Lajos MABISZ VKB ajánlások Nem kötelező, de fontos tudni milyen feltételek esetén, milyen mértékű kockázatvállalásra hajlandó a biztosító társaság! Ismert magyar és nemzetközi szabványokon alapul Külön cég minősíti az ajánlásnak való megfelelőséget A szolgáltatást végzők, terméket értékesítők ennek a külön minősítésnek a meglétére hivatkoznak A cég által nem minősített, de a minősítési eljárás során felhasznált szabványoknak megfelelő termék/szolgáltatás is megfelel!!!

© Szabó Lajos A MABISZ/Pluto adatbázis Két fő területe van: a)Behatolásvédelem b)Gépjárművédelem A behatolásvédelmi terület alfejezetei: I.Értéktároló és bankbiztonsági eszköz fejezet: bankjegykiadó automata, értékszállítás, lemezszekrény, bútor-, fali-, padló-, tűzálló széf, páncélszekrény, plomba, trezorterem stb. II.Mechanikai-fizikai védelem fejezet: ablak, ajtó, lakat, portálelem, redőny, rács, panel, zár, vasalat stb. III.Biztonsági üveg, fólia fejezet: átlövésgátló-, áttörésbiztos-, dobásálló üvegszerkezet, fólia stb. IV.Elektronikai jelzőrendszer alkotóelemei, eszközei fejezet: behatolásjelző, beléptető, távfelügyeleti rendszer, érzékelő, jelzőeszköz/rendszer stb. V.Videotechnikai megfigyelőrendszer alkotóelemei fejezet: kamera, képátviteli eszköz, képrögzítő, monitor, multiplexer stb.

© Szabó Lajos A Magyar Biztosítók Szövetségének Vagyonkockázati és Kármegelőzési Bizottsága (továbbiakban: MABISZ VKB) ülésén határozott a BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ A BETÖRÉSES LOPÁS-RABLÁSBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE c. ajánlás (továbbiakban: ajánlás) elfogadásáról. Jelen ajánlás közzétételével a MABISZ a biztonságtechnikai termékek minősítésének korszerűsítését végzi el olyan formában, hogy a termékekkel kapcsolatos ajánlásokat csak olyan a részletezettséggel teszi közzé, melyet a termékekkel szembeni követelmények értelmezése feltétlenül megkíván. Az ajánlás bevezetése, módosítása, függelékei: Az ajánlás az A.1. függelékben tartalmazza azokat a hatályos magyar szabványok, elő-szabványok és műszaki előírások listáját, melyek az ajánlás tartalmi körébe tartozó műszaki és rendszertechnikai megfelelőségi feltételekre vonatkoznak. Itt megtalálhatóak azok a nemzetközi szabványok, előszabványok és műszaki követelmények listája, melyeket az MSZT közzé tett ( ). Az ajánlás érdemi részét nem érintő új szabványok, elő-szabványok és műszaki előírások (CEN, CENELEC, ISO, IEC stb.) megjelenéséről a MABISZ VKB az A.1. A.2. és A.3. függelékek módosított kiadásával tájékozatja az érintetteket. Az ajánlás A.2. függelékében a létesítmények és tevékenységek osztályba sorolásának ajánlása található. Ettől a besorolástól az egyes tagbiztosítók eltérhetnek, ezen eltéréseket azonban honlapjukon ill. a MABISZ honlapján közzé kell tenni. Az ajánlás A.3. függelékében a leggyakrabban előforduló szakkifejezések részletes értelmezése található az MSZ EN as szabványsorozat és a VdS (Német Szakbiztosítók Szövetsége) ajánlásai alapján. Az ajánlás (pl. kockázati körülmények megváltozása miatt) későbbiekben szükségessé váló szöveges, vagy tartalmi módosulását a MABISZ VKB az ajánlás módosított kiadásával vezeti be.