„A fogyasztóvédelem iránti igény megjelenése összekapcsolódik annak felismerésével, hogy a gazdaságban nem érvényesülhet tökéletes verseny, így nem jöhet létre a vevő és az eladó közötti tökéletes egyenlőség” Klasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Állami beavatkozás keynesiánus gazdaságelmélete A jóléti állam közgazdaságtana Neoklasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Elméleti modellek

Klasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem  Adam Smith-i laissez faire gazdasági filozófia jellemzi  „Láthatatlan kéz” elmélete: Az állam zavartalan gazdasági környezetet teremt és nem állít akadályokat a gazdasági növekedés elé  Elveti a fogyasztók oldalán az állami beavatkozás lehetőségét  Az autonóm fogyasztó képes racionálisan választani a termékek és áruk közül  A termelők közötti szabad verseny megakadályozza a fogyasztói döntés befolyásolását

Állami beavatkozás keynesiánus gazdaságelmélete  A XIX. század végére a mono- és oligopóliumok elegendő hatalommal rendelkeznek, hogy a szabad versenyt, a fogyasztók szabad döntését korlátozzák vagy kizárják  A fogyasztók kívánságát igyekszenek a termeléshez igazítani marketingmódszerekkel.  A magasabb szintű termelés magasabb szintű szükséglet-kielégítést kényszerít ki  Gazdasági egyensúly felbomolhat Állami beavatkozás szükségessé válik

A jóléti állam közgazdaságtana  A két világháború közötti állami beavatkozás nyomán fejlődött ki  A jóléti állam az alapvető szociális jogokat az állami újraelosztás útján minden polgár számára biztosítani kívánja  Gunnar Myrdal a szabályozott kapitalizmus svéd modelljének megalkotója  Harold Wilensky jóléti állam felfogása Bevridge-jelentésSzövetségi foglalkoztatási törvény

Neoklasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem  Milton Friedman és a Chicago-i iskola  Az állami beavatkozás megfosztja az egyént a szabadságától  Jóléti állam többet oszt el, mint bevételei megengedik  Ez Költségvetési hiányt és inflációt okoz  Ezért a gazdasági növekedés lelassul  Thurow elmélete  Fogyasztók „tudatlanok”  Nem képesek az információk értékelésére  Garry S. Baker  A termelő és a fogyasztó közötti kapcsolatot úgy írja le, mint az Adott számú cselekvési lehetőségek közötti folyamatos, racionális választást  Thomas Balogh  A fogyasztó nem tudja követni a naprakész piaci információkat  A keresletet gyakran a termelő hozza létre vagy manipulálja azt

A fogyasztóvédelem társadalmi ismérvei és a közgazdaságtan I.  A piac megelőzi a termelést  Minőségi termelés  A fejlett társadalmakban a megrendelések irányítják a termelést  A tartós fogyasztási cikkek tömeges birtoklása  Tömegtermékek előállítása olcsóbb  A reklám egyik célja az igények egyöntetűségének biztosítása  A fogyasztóvédelem segítse elő a racionális választást  Állami beavatkozás jelenléte  Mindenhol jelen van  Intenzitását a politikai struktúra határozza meg

A fogyasztóvédelem társadalmi ismérvei és a közgazdaságtan II.  A szellemi tőke és a minőségi munkaerő felértékelődése  Megnő a dolgozókkal szembeni „tudásigény”  Nő a társadalmi mobilitás  Korábbi osztályszerkezet bonyolultabbá és elmosódottabbá vált  Gazdasági globalizáció  „Free Trade Agreement” A fogyasztóvédelem komplex interdiszciplináris jelenség, amely a modern közgazdaságtan, szociológia és a jog határmezsgyéjén helyezkedik el

A fogyasztóvédelmi szabályozás rendszere Fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. törvény) 10 fejezetből áll: pl.: -fogyasztók életének, egészségének, és biztonságának védelme - fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme - fogyasztók tájékoztatásáról - fogyasztók oktatása - stb… Egyéb törvényi szabályok -Ptk - Termékfelelősségi törvény -Versenytörvény -Reklámtörvény -Ártörvény -stb.. Kormány rendeletek -Távollévők között kötött szerződésekről -„Timeshare”-ről -Házaló kereskedésről -Piac-felügyeleti eljárásról -stb.. Miniszteri rendeletek -Egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről… -A távközlési előfizetői szerződések fogyasztók védelmével összefüggő feltételeiről… -Szavatossági és jótállási igények intézéséről -stb...

Fogyasztói definíciók Fogyasztó definíciója a Fogyasztóvédelmi törvényben: - személy ( természetes vagy jogi személy, jogi szem. nélküli szervezet) - aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - vesz, rendel, kap, használ, - valamely árut vagy szolgáltatást - vagy ezekkel kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje

Fogyasztói definíciók Fogyasztó definíciója a Ptk. értelmezése szerint: - gazdasági vagy szakmai - tevékenységi körén kívül eső célból - szerződést kötő személy

Fogyasztó definíciója a Reklámtörvényben: - Minden olyan természetes és jogi személy - valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - aki felé reklám irányul Fogyasztói definíciók

Fogyasztó definíciója a Versenytörvényben: - Megrendelő - Vevő - Felhasználó Fogyasztói definíciók

Fogyasztó definíciója a Házaló kereskedésről szóló jogszabályban: - Az a természetes személy - aki gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül - köt a rendelet hatálya alá tartozó szerződést, ill. tesz szerződéskötési ajánlatot az eladónak Fogyasztói definíciók

Fogyasztó definíciója az Európai Unióban: - Általában fogyasztónak tekinti azt a természetes személyt, aki privát használatra szerez meg valamilyen árut vagy szolgáltatást -Ugyanakkor a fogyasztó fogalmát néha szűkebben, néha tágabb körben határozza meg

© Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter – dr. Szuchy Róbert