Egyetemisták írásbeli szövegalkotási teljesítménye a NAT és a vizsgák tükrében XVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia Győr, 2012. október 26. Makkos Anikó NYME-AK

Mottó: „Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között” Nyelvromlás? „… újragondolásra szorul a nyelvi norma a magyarban” (Szépe 2001:91) idegen szavak beilleszkedése a hivatalos és a magánszféra nyelvhelyességének elválasztása

Milyenek diákjaink szövegei? Csak akkor tudunk segíteni, ha megértjük, hogy miért ilyenek a szövegek.

Írásbeli szövegalkotás a NAT-ban A 3. évfolyamtól jelenik meg 1-4., 5-6., 7-8. és 9-12. évfolyamok → vizsgák végső célja a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi fogalmazási feladatára való felkészítés (Adamikné 2001)

Magyar nyelv és irodalom: Alapelvek, célok „az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata” (5. o.) (élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember a természetben, földünk-környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport) „Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze.” (5. o., 3. mondat)(kiemelések tőlem) http://www.knok.sulinet.hu//konyvtar/dokumentumok/NAT-2003.pdf

Általános elvárás „Képes legyen önállóan olyan szövegek megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat.” (5. o.)(kiemelések tőlem)

A fejlesztési feladatok szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Olvasás, írott szöveg megértése Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás A tanulási képesség fejlesztése Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek az irodalomról Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás íráskép – olvasható, esztétikus, hatékony mondat- és szövegalkotás – világos, kifejező, különféle szövegtípusokban nyelvtan, helyesírás, nyelvhelyesség – biztonságos, tudatos önkifejezés, kreativitás, nézőpontváltás, egyéni stílus anyaggyűjtés- és elrendezés, terjedelmesebb szövegek írása

A műveltségterület hangsúlyos elemei műfaji sokszínűség (min. 15) 7-8. évfolyamok leírás, jellemzés, elbeszélés személyes és olvasmányélmény ismertetés különböző nézőpontokból érvelés 9-12. évfolyamok Az eddigiek, + levél, önéletrajz, kérvény, pályázat sajtóműfajok, beszámoló esszé, egyszerűbb értekezés, műértelmezés

A műveltségterület kiemelkedő elemei személyes, élményszerű írás önkifejező, kreatív írás stílusok és hangnemek sokszínűsége, egyéni stílus fejlesztése

Vizsgaszövegek I. felvételi feladatok (2004-2012) 10 perc 10-12 mondat kettő - négy műfaj: vélemény kifejtése, saját élmény elbeszélése (1x érvelés és leírás) változatos feladattípusok (kép, cím, szövegrészlet, csattanó) stílus: művelt köznyelv

Vizsgaszövegek I. hiányosságok a szövegek 31%-ának nincs címe nincs a szövegeknek címzettük, kontextusuk (kivéve 2007) a műfaj általában nincs megnevezve, csak a „fogalmazás” kifejezés jelenik meg csak egy irányító szempont van (kivéve 2012) csak egy hangnem, stílus nincs választási lehetőség 2007-től

Vizsgaszövegek II. érettségi feladatok (2005-2012) 180 perc 3-4 oldal (2005-6), 3-5 oldal (2007), 3-8 oldal (2008-) két műfaj: érvelés és műelemző esszé (önálló vagy összehasonlító) irányított fogalmazás több szempont alapján választási lehetőség stílus: művelt köznyelv

Vizsgaszövegek II. ellentmondások a szövegalkotási feladat az irodalom tantárgy tárgyi tudásának ellenőrzését szolgálja elsősorban nincs műfaji, stílusbéli sokszínűség nincs kreatív, önkifejező írás nincs cím kontextus a vizsgahelyzet, címzett a tanár

Következtetések a vizsgák szövegalkotási feladatai nem tükrözik a NAT-ban megfogalmazott, hangsúlyos elvárásokat (műfajok, stílusok, hangnemek sokszínűsége, önkifejező, élményszerű írás, a beszédhelyzet és a hallgatóság igényeinek megfelelő írásmű) jól ismert jelenség a vizsgák visszahatása az oktatása Mi lehet a gyakorlat?

A fogalmazás oktatásáról „Míg az alsó tagozatban a szövegalkotási készség fejlesztése többé-kevésbé szervezetten történik, az általános iskola felsőbb évfolyamain, valamint a középiskolában a tapasztalataim szerint a tantervek iránymutatása ellenére igen nagy nehézségekkel folyik a fogalmazástanítás.” (Antalné 2003:14)

A fogalmazásról „… legnehezebb készség a gyerek számára…, mert a fogalmazás elkészítéséhez mozgósítani kell az összes anyanyelvi készséget, s … mert többszörösen megosztott figyelmet kíván.” (Adamikné 2001:64) elmélyült figyelmet, kitartó koncentrálást igényel

Az írásbeli szövegalkotás értékelése a vizsgákon FELVÉTELI ÉRETTSÉGI tartalom 30% tartalom 33,3% szerkesztés 30% szövegalkotás 33,3% kifejezésmód /stílus/szóhasználat nyelvi megformálás 33,3% 10% (5%) helyesírás -25% helyesírás 20% íráskép -5% nyelvhelyesség 10% (5%) íráskép 0% (10%)

Írásbeli szövegalkotás a felsőoktatásban A tartalom az elsődleges, de a lexikai elemek konnexitása a mondatok kohéziója a szöveg tagolása, koherenciája az írásmű stílusa a nyelvhasználat a helyesírás a központozás komolyan befolyásolja a tartalom megítélését.

Kutatás hallgatók egy vagy két anyanyelvi szövege (maximum egy-egy gépelt oldal) a szövegek vizsgálata egy módosított, saját szempontsor alapján tartalom, íráskép nem része a szövegszerkesztők használatával módosul a helyesírás és megítélése is

A vizsgálat célja a szövegalkotás problémás területeinek feltárása, egy általános helyzetkép felvázolása a felsőoktatásban célzott képzés biztosítása, ami minőségi javulást eredményezhet az írásbeli munkák terén

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Felhasznált irodalom Adamikné Jászó Anna (2001) Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig Trezor Kiadó, Budapest. Antalné Szabó Ágnes (2003) Az anyanyelvi nevelés új stratégiái Az előadás elhangzott: Szöveg-(félre)értés, A szövegértés helyzete mint nyelvstratégiai kérdés című konferencián, Budapest. Szépe György (2001) Nyelvpolitika: múlt és jövő Iskolakultúra, Pécs.