KÖRNYEZETI FELELŐSSÉG ELŐADÁSVÁZLAT Készítette: dr. Hajdu Klára 2012. október

I. A környezethez való jog és környezeti felelősség szabályozása Magyarország Alaptörvényében A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény: - erősíti a hazai környezetvédelem alkotmányos alapjait és jogi értelemben is magasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget - az egész államszervezetre és a jogrendszerre nézve kötelező erővel szabályozza a természeti erőforrások védelmét – a jövő nemzedékeinek érdekében ( a Hitvallás 8. felhívása, az Alapvetés P.) cikke, a Közpénzek fejezet 38. cikk (1) bekezdése) - hagyományos alapjogi gondolkodást tükrözve: elismeri az egészséges környezethez való jogot ( XX. cikk) (1) bekezdés: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”

(2) bekezdés: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” - mindenki számára, állampolgárságra tekintet nélkül, biztosítja az egészséges környezethez való jogot (XXI. Cikk) (1) bekezdés: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” - a szennyező fizet elvet a jogalkotó alkotmányos szintre emeli (XXI. cikk) (2) bekezdés: „ Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározattak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.” - egy fontos, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi tilalom is az Alaptörvény szintjére emelkedik (XXI. Cikk) (3) bekezdés: „Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.”

II. A jogi felelősség általános alapja – a környezetvédelmi törvény ( a Kvt.) rendelkezései Kvt. 9.§ - a felelősség elve: „ A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.” Kvt. 101.§ - a felelősségi eszközök rendszerének szabályozása: „ A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.”

A környezethasználó kötelezettségei: - a környezetveszélyeztető magatartástól, környezetkárosodástól tartózkodni, az általa folytatott veszélyeztető, károsító magatartást abbahagyni, - veszélyeztetés, károsodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni, - környezetkárosodás esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, - a környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy eredetihez közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani, - az okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.

Ennek elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, más, a tevékenységet engedélyező hatóság vagy a bíróság a veszélyeztető, károsító tevékenység folytatását korlátozza, felfüggeszti, megtiltja. A megelőző, helyreállítási intézkedések érdekében az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles az intézkedések végrehajtását, őt kártalanítás illeti meg. A környezetkárosodásért, veszélyeztetésért való felelősség – ellenkező bizonyításig – az ingatlannak a környezetkárosodás, veszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát ( használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosodást, illetve veszélyeztető magatartást folytatták. A tulajdonos csak akkor mentesül a felelősség alól, ha megnevezi a használót és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására, környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető, a környezethasználó céltartalékot képezhet a jövőbeni környezetvédelmi kötelezettségeire.

Egyéb felelősségi szabályok: a nem helyhez kötött környezetszennyező források tulajdonosaira, birtokosaira vonatkozó szabályok a gazdasági társaság, egyéni cég tagjainak és tisztségviselőinek – a cég megszűnése esetére – a környezetkárosodásért való korlátlan és egyetemleges felelőssége az általuk hozott intézkedés felróhatósága esetén ( kimentés lehetősége) a helyreállítási, kártérítési kötelezettség teljesítéséig a gazdasági társaság, egyéni cég vezető tisztségviselőjével szemben fennálló korlátozás – nem lehet vezető tisztségviselő olyan másik cégben, amely környezetvédelmi, egységes engedély-köteles ill., hulladék kezelési tevékenységet végez több környezethasználó által alapított gazdálkodó szervezet az alapítókkal egyetemlegesen felelős, ha az azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik

A környezeti kárfelelősségről szóló EK irányelv végrehajtása Az Európai Parlament és Tanács 2004/35/EK Irányelve ( 2004) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében – 2007. április 30-tól vált a magyar jog részévé, a Kvt. és más jogszabályok módosítása, ill. új jogszabályok megalkotása révén A változások iránya, a hazai szabályozás jellemzői: - a szennyező fizet elv érvényesülése= a környezeti kárt előidézőnek kell viselnie a megelőző, illetve helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, ill. a veszélyhelyzet felmérésének költségét - veszélyeztető, szennyező, károsító magatartások előidézői – szélesebb körű károkozói fogalomkör az Irányelvben szabályozottnál - objektív felelősség érvényesülése - a környezeti kár/ környezeti károsodás fogalmának kiterjesztése – természetben okozott, felszíni és felszín alatti vízben, földtani közegben okozott károsodás fogalmainak megjelenése a természetvédelmi, vízvédelmi jogszabályokban - megelőző intézkedés, helyreállítási intézkedés, környezeti elem által nyújtott szolgáltatás fogalmainak használata

A környezethasználó kötelezettségei a Kvt. alapján: - megelőzés, abbahagyás, tájékoztatás, kárenyhítés, kárelhárítás, továbbá - elsődleges helyreállítási intézkedésként: eredeti állapot helyreállítása - kiegészítő helyreállítási intézkedésként: a károsodott környezeti elem, illetve a környezeti által nyújtott szolgáltatás pótlása - kompenzációs helyreállítási intézkedésként a károsodott környezeti elem, illetve az általa nyújtott szolgáltatás ideiglenes pótlása A környezetvédelmi hatóság: - megelőző, helyreállítási intézkedések megtételére kötelez - a környezethasználót információszolgáltatásra kötelezi - a megelőző és helyreállítási intézkedések költségei fedezetének biztosítása érdekében elidegenítési, terhelési tilalmat rendel el és intézkedik bejegyzése iránt a kötelezett ingatlanára - a költségvetésből történő finanszírozás esetén emellett a Magyar Állam javára jelzálogjog bejegyeztetése az ingatlanra, akár ingó vagyonra is öt éven belül a költségeket áthárítja a környezethasználóra ( később állapítható meg a felelős) Az Európai Unió más tagállamát is érintő környezetveszélyeztetés, károsodás esetén együtt kell működni, a szükséges intézkedés, tájékoztatás érdekében.

A környezetkárosodás megelőzési és helyreállítási intézkedések rendszere - a környezetveszélyeztetés megszüntetése → megelőző intézkedések - környezetkárosodás megszüntetése → helyreállítási intézkedések - helyreállítási intézkedések: azonnali beavatkozás szükségessége esetén: kárelhárítás egyéb esetben: kármentesítés A megelőzést és a kárelhárítás rendjét szabályozó jogszabály: 90/2007.(IV.26.) Kormányrendelet A kárelhárítási tevékenység néhány jellemzője: a környezethasználót a veszélyeztetés, károsodás helyéről, jellegéről, mértékéről tájékoztatási kötelezettség terheli a megelőző intézkedések megtétele és kárelhárítási tevékenység a környezethasználó kötelezettsége

A kárelhárítási tevékenység néhány jellemzője 2.: ha a környezethasználó személye nem ismert, vagy ha önmaga nem képes kárelhárításra, akkor a vízügyi igazgatási szerv szakmai irányítása mellett kell a kárelhárítást végezni a kárelhárítás során biztosítani kell károsodás ne tevődjön át másik környezeti elemre, a lehető legkisebb terhelést eredményezze a kárelhárítást az üzemi és területi tervek alapján kell végezni (ezeket a felügyelőség hagyja jóvá) a kárelhárítás befejezését követően a költségek környezethasználóra való áthárításáról a felügyelőség intézkedik A kármentesítési eljárások rendjét szabályozó jogszabályok: - természetvédelmi károsodás: 91/2007.(IV.26.) Kormányrendelet - felszín alatti vízben, földtani közegben okozott károsodás: 219/2004.( VII.21.) Kormányrendelet - felszíni vízben okozott bekövetkezett károsodás:220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet

A kármentesítési eljárás menete a 219/2004. (VII. 21 A kármentesítési eljárás menete a 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet szerint:

III. A közigazgatási felelősség A közigazgatási jogi felelősségi eszközök jellemzői: - a közigazgatási jogszabályok, a hatósági határozatok előírásainak megsértése esetén alkalmazandók - az ott meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmaradása, követelmények megszegése esetén - nem szükséges a felróhatóság ( kivéve: szabálysértés), azaz a szándékosság, gondatlanság nem feltétel - legtöbbször szankcióként jelennek, amelynek kettős célja: megtorlás, a további jogsértés elkerülése A közigazgatási szankciók fajtái: - kötelezések, tilalmak - bírságolás, környezetvédelmi bírság - szabálysértési tényállások alkalmazása

Környezetvédelmi bírság Kvt. 106.§ (1) bekezdés: „Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához – így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosodás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez – igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.” A környezetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, továbbá a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól! A bírság megfizetése nem mentesít az igénybevételi járulék és a környezetterhelési díj megfizetése alól sem!

Példa környezetvédelmi bírságokra a felszíni vizek védelméről szóló, 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet szerint: csatornabírság vízszennyezési bírság vízvédelmi bírság rendkívüli csatorna-, vagy vízszennyezési bírság A bírságolás jellemzői: - jogellenes magatartásra reagáló felelősségi eszköz - gyakran kapcsolódik határértékhez - objektív alapú felelőségi eszköz - folyamatos magatartások esetén gyakori a progresszivitás - minősített és kedvezményes eset egyaránt jellemző - a hatóság bizonyos körben mérlegelési jogkörrel rendelkezik - a bírság egy része környezetvédelmi fejlesztések esetén visszahagyható - a bírság általában környezetvédelmi célú alapokba folyik be, környezetvédelmi célokat szolgál

A bírságolás célja: - elsődlegesen a megfelelő magatartásra való rászorítás - átalány-kártérítés – a társadalom mint károsult javára - gazdasági kiegyenlítő eszköz funkció betöltése - társadalmi értékítélet közvetítése = büntetés

Szabálysértési felelősség A szabálysértés általános jellemzői: emberi magatartással, mulasztással valósítható meg – a magánszemélyek, természetes személyek szankcionálására szolgáló felelősségi eszköz a jogellenesség közigazgatási jogi szabályok megsértését jelenti a vétkesség fogalmi elem a társadalomra veszélyesség is fogalmi elem, mégpedig a kisebb veszélyesség a magatartásnak, mulasztásnak tényállásszerűnek kell lennie a szankció: büntetés vagy intézkedés lehet Szabálysértési büntetések: pénzbírság, elzárás, közérdekű munka Intézkedések: járművezetéstől eltiltás, elkobzás, kitiltás, figyelmeztetés Szabálysértés miatt eljáró hatóságok: általános szabálysértési hatóság – a fővárosi, megyei kormányhivatal rendőrkapitányság vagy rendőri szerv Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszerve Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a helyi bíróság jár el.

Környezetvédelmi jellegű szabálysértések: természetvédelmi szabálysértés vízszennyezés ár- és belvízvédelmi szabálysértés köztisztasági szabálysértés csendháborítás erdőrendészeti szabálysértés szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése

IV. Polgári jogi felelősség A mellérendeltség, az önkéntes jogkövetés, a jogok és kötelezettségek arányosságára épülő polgári jog jelentősége növekszik a környezetvédelem területén - a piacgazdaság erősödése, az állami szerepvállalás csökkenése - a jogalanyok jogérvényesítő képességének növekedése, - a jogviszonyok bonyolultabbá válása, sokasodása - vagyoni viszonyok, személyi viszonyok képviseletének erősödése miatt. A polgári jogi felelősségi eszközök a környezetvédelem fegyvertárában: - személyek jogi védelme - iparjogvédelem egyes kérdései - a szomszédjog - birtokvédelem - szerződésen kívül okozott károkért való felelősség

Három felelősségi eszköz részletesebb kifejtése: a.) A személyek jogi védelme – Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 76.§, 82.§ „ A személyhez fűződő jogok védelmét szolgálja különösen …. a testi épség, egészség … megsértése. (…)” „ A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljára szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.” Akit a személyhez fűződő jogában megsértenek, a következő polgári jogi igényeket támaszthatja, többek között: a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását abbahagyásra, a magatartástól való eltiltásra kötelezést a jogsértő állapot megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását a jogsértő részéről és költségén kártérítés megállapítását.

b.) Birtokvédelem – Ptk. 188.§ (1)-(2) bekezdés „ Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.” A birtokvédelem eszközei: - önhatalom ( környezetvédelmi szempontból nem releváns) - közigazgatási hatósághoz fordulás - bírói út c.)Kártérítés – Ptk. 345-346.§, Kvt. 103.§ (1) bekezdés Ptk. 345.§ (1) bekezdés: „Aki fokozott veszélyes járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységekre.” Kvt. 103.§ (1) bekezdés: „ A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.” Az objektív felelősség elemei: -jogellenes magatartás – környezeti jogellenesség -okozati összefüggés -kár ( tényleges anyagi veszteség, nem vagyoni kár, költségek, elmaradt anyagi haszon)

V. Büntetőjogi felelősség A környezetvédelmi tárgyú bűncselekmények/törvényi tényállások helye a Büntető Törvénykönyvben ( 1976.évi IV. törvényben, Btk.-ban): közrend elleni bűncselekmények, közegészségügyi bűncselekmények Környezetvédelmi érdekeket szolgáló bűncselekmények jellemzői: szoros kapcsolat a közigazgatási jogi szabályokkal, követelményekkel Környezetkárosítás - Btk. 280.§ a.) A föld, a víz, a levegő, az élővilág, valamint azok összetevői jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon történő veszélyeztetése olyan mértékű károsítása, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre olyan mértékű károsítása, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állatható helyre - bűntett

b.) Ózonréteget lebontó anyag vagy ilyen tartalmú termék gyártása, felhasználása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala – bűntett c.) Környezetkárosítás gondatlan elkövetése – vétség A büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége a veszély, károsodás megszüntetése, a károsodott környezet helyreállítása esetén

Természetkárosítás – Btk. 281.§ Fokozottan védett élő szervezet egyedének Védett élő szervezet vagy közösségi jelentőségű faj egyedeinek ( a pénzbeli érték el kell érje a fokozottan védett egyedek értékét) A vadon élő állat-és növényfajok kereskedelmére vonatkozó rendelet ( Európai Közösségek Tanácsa) A és B melléklete hatálya alá tartozó szervezet egyedének jogellenes megszerzése, tartása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele, átszállítása, az ezzel való kereskedelem, károsítás, elpusztítás – bűntett 2. Különleges madárvédelmi terület, természetmegőrzési terület, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy ilyeneknek jelölt területek, továbbá védett természeti terület, barlang, élő szervezet életközösségének vagy élőhelyének jogellenes, jelentős mértékű megváltoztatása – bűntett

3. Az 1. és 2. pontban felsorolt bűncselekményeknek minősített eseteik is szabályozásra kerültek – a minősítő körülmények: a pénzben meghatározott értékek meghatározott mértéke, az állomány pusztulásának bekövetkezte, az életközösség, állomány jelentős károsodása, megsemmisülése 4. A természetkárosítás gondatlan elkövetése – vétség Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése – Btk. 281/A.§ Hatóság által nem engedélyezett helyen hulladék elhelyezése Engedély nélkül vagy az engedély keretét túllépve hulladék kezelési tevékenység végzése – bűntett Minősített eset, minősítő körülmény: veszélyes hulladékra történő elkövetés A bűncselekmény gondatlan elkövetése - vétség